Ötezer fős maszkos buli mentális becsavarodás ellen

Miközben Spanyolország egyike a járvány által leginkább meggyötört országoknak, egészen meglepő innovációkkal próbálkoznak a jövő formálása terén.

Például Barcelonában egy termetes, ötezer fős bulit rendeztek. Persze szigorú maszkviselés és egyéb intézkedések közepette. Lényegében azt kutatják, hogyan lehet elejét venni az emberek, főleg a fiatalok mentális becsavarodásának, ami akár az egyik legsúlyosabb tehertételt jelentheti a jövő vonatkozásában.

A jövőkutatás másik eleme, hogy bizonyos esetekben nekilátnak a 4 napos munkahét bevezetésének. A rossz nyelvek szerint európai pénzből. Ebben annyi az igazság, hogy a spanyol kormány arra kívánja felhasználni az újjáépítési hiteleket és vissza nem térintendő forrásokat, amire azokat szánják: bármire, ami kiutat jelenthet a mostani összetett válságból.

A spanyoloknak már a járvány előtt is voltak ígéretes ötleteik, jelesül rászoruló családoknál és a rászorultság mértékében egyféle szociális garanciákat biztosítottak, mindösszesen egy millió embert érintően. Sokan ezt tévesen alapjövedelemnek hívják, de inkább hasonlít a Magyarországon az ISZOMM által forgalmazott törekvésre, hogy t.i.

mindenki jövedelmét pótoljuk ki egy elfogadható minimumig, konkrétan a létminimum szintjéig, amennyiben az egyéb forrásaik ez alatt maradnak.

Ha csillapodik a járvány, és nem jön helyette újabb világnyavalya, akkor a nyár elejére talán kezdenek emelkedni a korlátozásokat jelentő sorompók, s az emberek valamicskét visszakaphatnak a súlyosan korlátozott szabadságukból. Remélhetőleg (és sajnos utólag) okosabbak is leszünk, hiszen sokféle reakció eredményeit fogjuk látni. Jellemzően a Távol-Kelet, valamint Ausztrália környékén drákói szigorral zártak le mindent, s ténylegesen szép sikereket értek el a járvány csillapításában, majd visszaszorításában. A számlák persze majd később jönnek, ám biztos, hogy szívesen megfizetik.

Sokféle megfontolásból, de a nem védekezésnek is vannak hívei, s – őszintén szólva – ők szintén tudnak relatív sikereket felmutatni. A tanzániai, brazil és más elnökök, a floridai kormányzó, avagy a kicsit óvatosabb svédek mögötti számok nem térnek el szignifikánsan a kíméletlenül lezáráspárti kollégáikétól. Nyilván minden intézkedés, vagy annak hiánya jár valamilyen kiugró adattal, s a helyi földrajzi, éghajlati, kulturális és más körülmények is nehezítik a bármiféle precíz összehasonlítást. Mindazonáltal kimondható, hogy a járványból fakadó emberáldozat mértéke és a korlátozó intézkedések kiterjedése között nincs egyértelmű, lineáris összefüggés, semmilyen irányban.

Úgy tűnik, a halálozásokat és a szintén aggasztó szövődményeket inkább a lakosság általános egészségi állapota és alkalmazkodóképessége határozza meg. Az előbb javarészt jövedelmi kérdés, az utóbbi pedig a kölcsönös bizalmon, mondjuk így, az átláthatóságon múlik.

– bankski –

Fotó: Reuters

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •