Schiffer az ál-baloldal alkonyáról

Schiffer András bár néhány éve visszavonult a hivatásos politikától, de azóta is sokszor markánsan megnyilatkozik kiemelt társadalmi ügyekben. Most interjúnk első részében a borsodi időközi választásról, Jobbikról, ellenzéki szerepfelfogásokról beszélgettünk

MÚ: Jól láttam, hogy téged a borsodi időközi kapcsán nem kerestek meg médiák?

SA: Jól láttad, mert azon kívül, hogy a Schiffer-ági felmenőim Tokaj környékén voltak borkereskedők, de amúgy nekem ott mi dolgom lenne? És hát én napi szinten már nem követem a pártpolitikai híreket jóideje.

MÚ: Úgy értettem, hogy te kifejezetten érzékeny vagy az emberi jogokra, a rasszizmusra, a kirekesztés minden formájára és ha ilyet tapasztalsz, akkor sarkosan meg szoktál szólalni. Szóval hadd kérdezzem: mit szólsz a hatosfogas jelöltjéhez, Bíró Lászlóhoz?

SA: Értékelem, hogy így aposztrofálsz, mert az utóbbi években ezt is többen kétségbe vonták. 2010-ben amikor bekerültünk a Parlamentbe mint LMP, akkor minket egyből a jobbikosok mellé ültettek, szabályszerű fizikai félelemben voltunk. A parlamenti munka során számszerűleg szerintem én tettem szóvá legtöbbször, én szólaltam föl a legtöbbet, ha tőlük bármi gyűlöletkeltő szöveg érkezett. Ám ezen túlmenően az állandó fasisztázást minden kanyarban rendkívül unalmasnak találtam és találom.

Ez a baloldal számára egy zsákutca, leginkább a mondanivaló hiányát leplezi, a Fidesz részéről meg egyenesen nevetséges és idegesítő. Szóval újságolvasóként nem láttam mást, mint hogy a Fidesz megint előhúz egy csontvázat a Jobbik szekrényéből…

És meguntam, hogy a Fidesz antiszemitázásait olvassam, mert akiknek Takaró Mihályra nincs egy rossz szavuk, azoknak azt gondolom nincs erkölcsi alapjuk egy egyébként méltán megvetendő felböffenés miatt háborog. Amúgy először is egyébként azt gondoltam, hogy ez is a bábjáték része: délelőtt Takaró Mihályokkal takarózunk, délután pedig szemforgató módon antiszemitázunk.

MÚ: Különbséget kell vagy egyáltalán lehet tenni, hogy ki mikor “milyet” zsidózik?

SA: Szerintem nem lehet pontosan ugyanúgy, ugyanazzal az érzékenységgel eljárni, mint akkor amikor még friss volt a Holokauszt traumája, egymás között éltek a tettesek és a túlélők. Mindenesetre én 2010-ben sem gondoltam azt a jobbikos parlamenti képviselők többségéről, hogy antiszemiták lennének. Ám megmondtam nekik, hogy az is felháborító és elfogadhatatlan, ha azokra az indulatokra játszol rá.

MÚ: Ahogy rájátszottak még a cigányellenes indulatokra is..

SA: Igen, arra is. Miközben közpolitikai javaslataik árnyaltabbak voltak mint amit a retorikai uszításuk takart.

Ám, még ha nem is kívánták soha, hogy megismétlődjön, ami 1944-45-ben történt, ám ezeknek az indulatoknak a fölkorbácsolása is bír teremtő erővel. Szóval, rászolgálnak a politikai elítélésre ez nem vitás, akkor is, ha az egyéni meggyőződésük vagy közpolitikai javaslataik nem feltétlenül rasszisták.

MÚ: A Jobbik még 2015-ben rálépett a “cukisodás” útjára, hivatalos nevén néppártosodás. Ám mégis vagy pont ezek ellenére, hogy maradtak, maradhattak a pártban virtigli antiszemiták/rasszisták, éít?

SA: Baromi nehéz úgy középre húzni egy pártot, hogy anno a tagság egy része kifejezetten azért jött, mert úgy látta, hogy itt politikai dicsőség, amit csak a kocsmában részegen vagy titokban engedtek meg maguknak. A tagságuk pontosan az előbb említett retorika miatt tele lett olyanokkal, akik érzelmileg nem éreznek távolságot a nyilasoktól. Nos, ezzel én pontosan tisztában voltam mindig…

MÚ: No, de beszéljünk konkrétan az inkriminált mondatokról, amik nem 10 éve hangzottak el a jobbikos jelölt szájából.

SA: Mint mondtam, én ezt először félszemmel a kormánypárti sajtóban olvastam, és mondom nagyon szemforgatónak tartom a Fidesz magatartását, még ha a Jobbik rá is szolgál arra a kritikára, hogy milyen retorikát használt anno, de erre pont nem jogosultak azok, akinek a holdudvarában Takaró Mihályokat megtűrnek. A Fidesz-propagandában az antiszemitázás nettó szélhámosság.

MÚ: Megjegyzem neked, hogy ezt fölkapta az ellenzéki sajtó is. TGM, Majtényi, számosan tiltakoztak a jelölt személye ellen.

SA: Hadd mondjam el, hogy én ismerek olyan jobbikos politikust, aki a xenofób nézeteit revideálta és változáson ment át az évek során. Én ezeket az egyéni folyamatokat tiszteletre méltónak is tartom, sőt, egyenesen gonosz dolog az ilyesmin rövid távú karaktergyilkolászási szándékból gúnyt űzni. Ám a párt nem volt konzekvens ebben a tekintetben sem. Miközben 2018 végén már rohantak Gyurcsány Ferenc karjai közé, az a mondat akkor sem hagyta el például a Jobbik száját, hogy a Holokausztot elismerik a magyarság tragédiájának.

Egy csomó gesztust, amit egy civilizált pártnak illik megtenni: nem tette meg a Jobbik. De miközben a CEU mellett tüntettek, Vona akkor azzal vélte megnyugtatni a szavazóikat, hogy amennyiben 2018-ban ő lesz a miniszterelnök, akkor nem lesz Pride.

Ezt arra hozom példaként, hogy mégha egyes személyeknél voltak is a belátásra utaló őszinte jelek, de mint párt, ez finoman szólva sem volt konzekvens és hiteles.

MÚ: De térjünk vissza Bíróhoz!

SA: Amikor már nem csak a Fidesz-média hozta ügyeit, akkor azért megnéztem, hogy mégis miről van szó. Amikor TGM-et vagy Szanyi kapitányt olvastam, az azért mégis fölkeltette az érdeklődésem. És ekkor döbbentem láttam, hogy ez a “derék” Bíró, azokat a félreérthetetlenül antiszemita kijelentéseit, nem 2010-ben, hanem 1-2 éve tette meg, amikor a pártja már Soros Györggyel volt szolidáris és Gyurcsánnyal fotózkodott, nos ekkor böfögött fel az úriemberből az őszinte, leplezetlen, mélyről jövő, zsigeri rasszista. Innentől kezdve viszont ez sajnos az egész ellenzéki összefogás végtelen romlottságát és elvtelenségét mutatja meg.

Halkan még azt is hozzá tenném, hogy eléggé hányinger keltő, hogy azok fogják Bíró kezét, akik engem antiszemitáztak, meg rasszistáztak azért, mert szimplán csak szóba mertem állni jobbikosokkal. Vegyük észre: akik az elmúlt évtizedben kordont követeltek a Jobbik köré, ma azok a Jobbik szövetségesei.

MÚ: Mintha nem lenne koherencia az ellenzékben, jól látom?

SA: Azt gondolom, hogy ennek az ellenzéki összefogósdinak a végtelen elvtelensége van ebben az egészben és ez így szép, ahogy van. Itt már régen nem a politikai elvek számítanak. Ugye, a Momentum büszke is arra, hogy soha nem gondolt semmit a világról, a DK arra büszke, amit a pártelnökük kormányzása alatt műveltek, az MSZP, a Jobbik és az LMP esetében pedig a legjobb az lenne, ha beszüntetnék holnap a működésüket. Ezzel nagyon sok adóforintot megspórolnának a magyar választóknak. Tudniillik ez a trió semmi másról nem szól, mint az ott lévő emberek egzisztenciájáról. Pitiáner, konkrét személyes túlélésről van szó.

MÚ: Az ugye megvan, András, hogy Bíró nem is a Jobbik jelöltje?

SA: Persze, és ezért mondom ez a történet úgy szép ahogy van. Gondolom a Jobbik logikusan kiharcolta magának a jelölési jogot, mint a 2018-ban a választókerületben legerősebb ellenzéki párt, ám van itt két dolog. Egyik, hogy a Jobbik kormányzóképességéről mindent elmond, hogy nem képes rendbe tenni a szervezeti kereteit, úgy, hogy jelölő szervezet legyen. Ha valaki a saját szervezetét nem képes rendbe tenni, hát attól az ég irgalmazzon mindannyiunkat. Kettő: a többiek, akik a szövetségeseik, nem fogják tudni az esetleges kudarcot csak a Jobbikra verni (és persze a Jobbik sem fogja tudni az esetleges sikert magának bezsákolni), mert annyira elmosódott már minden különbség az ellenzéki pártok közül, hogy ez nem fog menni.

Emlékezzünk, amikor az MSZP-től a lángelméjű Kórozs Lajos belesétált a mentős botrányba, azzal nem csak az MSZP-t rántotta magával, hanem az ellenzék sem képes hitelesen támadni a kormányt. Pedig ha volt az áprilisi válságkezelésnek Achilles-sarka, az pont a pánikszerű kórházkiürítés volt.

De ezt is eljátszotta a komplett ellenzék egyetlen primitív szocialista akcióval. De az, hogy a 2018-as választások után is ilyen őszintén felbugyogó, antiszemita kijelentéseket kiokádó embert éppen a 0-24-ben fasiszta diktatúráról deliráló pártok jelölik, ez a magyar közállapotokról mindent elmond.

MÚ: Szerinted ezt nem látják odaát, az O1G oldalon, hogy ez mennyire kevés és hiteltelen?

SA: Pont nemrégiben volt Karácsonnyal egy interjú, amiben ő elmondta, hogy az nem lesz elég, hogy O1G, hanem kéne mondani valamit, hogy utána mi van. Ezt már egy-két értelmes ember, aki van az ellenzékben, mint pl Karácsony vagy Ungár, ők ezt világosan látják. De eddig ők sem jutottak ennél tovább.

MÚ: Mire számíthatunk tőlük, ha valahogy hatalomra kerülnek 2022-ben?

SA: Baloldali politikára biztos nem. A parlamenti ellenzék hatalmi helyzetben, eredeti gondolatok híján, a globális progresszív főáram mintáit követi fantáziátlanul és a hazai neoliberális gazdaságpolitikai reflexeket produkálja, miközben asszisztálnak majd a 2010 előtti hegemón elitcsoportok restaurálási kísérletéhez. Lehet ezt persze baloldalinak hívni, ha a baloldali politikát összekeverjük az identitás-politikával, ahogyan évtizedekig összekeverték a baloldalt a nómenklatúra-burzsoáziához való való hűséggel.

Az egészen világon ez a baloldal csapdája, hogy hogyan tud ebből az identitáspolitikai örvényből kikeveredni? Ez egy csapda, amibe a spekuláns tőke, szabadkereskedelemben érdekelt nagyvállalatok brutális módon belevezették a baloldali mozgalmakat.

Hogy milyen lesz a baloldal a következő évtizedekben, lesz-e baloldal és valójában mit ért alatta Schiffer András, az a következő részből fog kiderülni.

Kép: LMP

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •