Speciális rendőri alakulatok, növekvő brutalitás – Így fasizálódik Görögország

Athénban a szélsőjobboldali katonai diktatúra 1974-ben ért véget. Magyarországon széles körben alig ismert tény, hogy a hidegháború nem a Szovjetunió által felszabadított országok kommunista fordulatával kezdődött, hanem azzal, hogy az USA és Nagy-Britannia által támogatott görög kormány véres polgárháborúban mészárolta le az országban élő baloldaliakat. Ezt követően jutottak el hazánkba politikai menekültként a görög kommunisták családtagjaikkal. Egy részük a fővárosban telepedhetett le, mások megalapították Beloiannisz községet.

A katonai diktatúra óta hosszú évtizedek teltek el, azonban a görög rendőrség mélyen tekintélyelvű és fasisztoid intézményként maradt meg mindvégig az országban. Ezen az sem változtatott, hogy feloszlatták a nyíltan neonáci és a rendőrök körében különösen népszerű Arany Hajnal pártot. A radikális baloldali Sziriza kormány bukását követően jobboldali kormány, az Új Demokrácia (ND) került hatalomra mely új különleges rendőri egységeket állított fel kifejezetten abból a célból, hogy felszámolja politikai ellenfeleit, a radikális baloldalt és az országban erős és szervezett anarchista csoportokat. 

A rendőrség régóta politikai viták tárgya Görögországban. A jobboldaliak folyamatosan kemény „törvényes és rendteremtő” intézkedéseket követelnek, míg a baloldaliak elítélik a fasisztákkal tarkított elnyomó rendvédelmi erőt. A változásokat sürgető felhívások felerősödtek az elmúlt hónapban, mert komoly összecsapásokra került sor rendőrök és tüntetők között. Az új különleges rendőri egységek korábban nem látott brutalitással léptek fel immár olyan helyeken is, mint az ország egyetemei. Az összecsapások legújabb hulláma március 7-én kezdődött, amikor egy fiatal férfit letartóztattak, miután nem tartotta be a rendőri utasításokat, nem hagyott el egy teret Athén Nea Smyrni negyedében. A rendőrség DIAS motoros különítményének tagjai egyszerűen megverték. Az erőszakról készült felvételek rövid idő alatt több millió emberhez jutottak el, a tömeges felháborodás hatására egy tisztet fel is függesztettek állásából. 

Március 9-én részben emiatt zajlottak újabb tiltakozó demonstrációk, amelyeket viszont már egy másik rendőri motoros osztag, a DRASI (Akció) tagjai vertek szét erőszakkal. A rendőrök a tüntetők közé hajtottak és válogatás nélkül szórták a tömegoszlató fény és hang gránátokat. A tüntetésen jelen levő futballszurkolók egy csoportjának sikerült az egyik motorról egy rendőrt leszedni, akit aztán aztán a dühös tömeg megvert. Az esetet ismét videofelvételen rögzítették. 

A kormány ebben az esetben már nyomát sem mutatta önkritikának, az erőszak miatti felelősséget az anarchista és baloldali „agitátorokra” hárította és azt a jelenleg ellenzékben lévő Sziriza párthoz kötötte. 

A mai helyzet közvetlen előzménye Görögország mély gazdasági és társadalmi válsága. A nemzetközi pénzügyi körök az Európai Unió illetékeseivel közösen lényegében kívülről megbuktatták az ország radikális baloldali kormányát, melyet Alexis Tsipras vezetett. Akkor nagyon sokan figyelmeztettek arra, hogy ez új erőt fog adni az ország reakciós erőinek, amelyek készen álltak arra, hogy a Sziriza kudarca után helyreállítsanak egy brutális elnyomó rendszert. Ma már egyértelműen ismét ezek a sötét erők valós ellenőrzés nélkül gyakorolják a hatalmat. A COVID járvány ráadásul sokban segítette is az új jobboldali kormány reakciós és nyíltan elnyomó fordulatát. A bezárási intézkedéseket a rendőri ellenőrző pontok működtetését, a COVID járőrök és a tüntetések általános tilalmával kombinálták a rendőrfőkapitány parancsára. Minden lehetőséget gátlástalanul használnak ki arra, hogy hagyományos ellenségeiket elnyomják. 

Mindez a maga brutalitásában volt látható, amikor demonstrálók emlékeztek a katonai junta elleni 1974-es politechnikai egyetemi felkelésre november 17-én vagy akkor, amikor hasonló események voltak a tinédzser Alexandros Grigoropoulos 2008. évi rendőri meggyilkosságára emlékezve december 6-án. Mindeközben úgy tűnt, hogy a görög  antifasiszta mozgalom jelentős sikert ért el Arany Hajnal párt betiltásával, de a valóságban ennek köszönhetően az Új Demokrácia úgy tudott feltűnni, hogy nem szélsőjobbra mozdul, hanem épp ellenkezőleg a szélsőjobboldal ellen van. 

A jelenleg kialakult helyzetet elemezve nem lehet túlbecsülni a korábbi évtizedek megszorításainak és a kívülről erőltetett gazdasági szerkezetátalakítás katasztrofális társadalmi hatásait. A “Trojka” (EU, IMF, Európai Központi Bank) lényegi irányítása alatt a 2010-es években Görögországra kényszerítettek egy sor olyan intézkedést, amely sokkolta az országot. Az államadósság-válságot követően Görögország pénzügyi támogatáshoz csak úgy jutott, hogy drasztikusan csökkentenie kellett a béreket, a nyugdíjakat és tömeges lett a munkanélküliség, lényegében megszűnt a közegészségügyi és társadalombiztosítási rendszer. Görögország gazdasága negyedével zsugorodott, a munkanélküliség 25 százalék fölé (és a fiatalok körében 40 százalékra) nőtt. A Sziriza vezette koalíció próbálkozott tárgyalásos úton stabilizálni a helyzetet, sikertelenül. A baloldali kormányzat lényegében kapitulált és elfogadott egy megvalósíthatatlan kiigazítási programot, az ország adósságát képtelenek voltak újratárgyalni. 

Mindeközben a szélsőjobboldali propaganda a migránsáradatról, romló közbiztonságról szóló propagandával befolyásolta a közvéleményt. Alapvetően ennek köszönhetően győzött a jobboldali Új Demokrácia 2019 júliusában és azonnal keményen a „törvényes rend” helyreállítását helyezte kormányprogramjának középpontjába. 

Kyriakos Mitsotakis, a párt vezetője azt hangoztatta, hogy „a görög állampolgárok védtelennek érzik magukat” és az egyébként komoly társadalmi befolyással bíró baloldali és anarchista társadalmi mozgalmakat okolta mindezért. A tömegtájékoztatás által felerősített konzervatív hangok azzal vádolták Szirizát, hogy tolerálta – sőt támogatta – a törvénytelenségeket, a törvénytelenséget, sőt a terrorizmust is. 

Ez volt a szellemi háttér amely alapot adott az az új rendőrállami fordulathoz. Mindez annak a törekvésnek volt a része, hogy Görögországot „rendbe hozzák”.

A kormány ezen szélsőjobboldali fordulatát a média szinte feltétel nélküli támogatta, így a lakosság bizonytalan részének jelentős része is mellé állt. A helyzetet csak bonyolította, hogy a neonáci Arany Hajnal betiltása után jelentős szélsőjobboldali bázis szabadult fel.

A Harvardon tanult Mitsotakis visszatérését sikerült úgy eladni, hogy ő amolyan arany középutat képvisel a radkiális jobboldal és a radikális baloldal között. A jobboldal azt állította, hogy Mitsotakis kockázati tőkésként és bankárként szerzett tapasztalata, valamint családja neoliberális gyökerei révén Görögországot vissza tudja majd vinni abba a bizalmi közegbe, ahova eldőjét a baloldali Alexis Tsiprast és és pénzügyminiszterét Yanis Varoufakist nem fogadták be, azaz majd a Trojka bennfentesévé válhat. 

A valóságban a „mértékletesség” ilyen elvárásai irreálisnak bizonyultak. A gazdasági és társadalmi stabilizáció helyett brutálisan megerősítették Görögország rendőri elnyomó rendszerét . Az összes rendészeti, határellenőrzési és börtönt egységes rendőri irányítás  alá vonták. Fontos volt, hogy a társadalmi mozgalmak legfontosabb bázisát jelentő  egyetemeket is megszállják, ráadásul úgy hoztak létre “egyetemi rendőrségeket”, hogy mindezt a kutatásokra fordítható keretekből finanszírozták.

Mintha az ellenállás maradékainak legyőzését kívánták volna szimbolizálni akkor, amikor a görög rendőrség március elején a szaloniki Arisztotelész Egyetem campusára vonult, szétverve egy háromhetes hallgatói tiltakozást. Egészen a közelmúltig a görögországi egyetemi campusokra a rendőrök nem mehettek be, ezzel is elismerte idáig a mindenkori hatalom, hogy ezek a közösségek milyen fontos szerepet játszottak egykoron a katonai junta elűzésében és a demokrácia helyreállításában 1974-ben. A legutóbbi rendőri akció harminc hallgató letartóztatásához vezetett, és széles körű nyilvánosságot kapott. 

Hosszabb távon is igyekeznek megakadályozni, hogy az egyetemek az elégedetlenség centrumai legyenek. Új törvényt hoztak, mely előírja, hogy a campusok körül  biztonsági kerítéseket állítsanak fel, soron kívül, még építési engedélyekre sincs szükség. Jelenleg a szaloniki egyetemen rendőri helyőrséget tartanak fenn – és az új jogszabályok kiterjesztik ezek telepítést az ország összes felsőoktatási intézményére. Több mint ezer főből álló új, „egyetemi védelmi csapatot” (OPPI) szerveztek. 

A rendőrség erősítése az Új Demokrácia fontos 2019-es választási ígérete volt, ennek köszönhetően az 1030 egyetemi rendőr mellett felvettek 1500 “sima” rendőrt is. Ráadásul ezek az újonnan felvetteknek már nem kell megfelelniük a korábbi követelményeknek. A Különleges Gárdákba (Eidikoi Frouroi), a Görög Rendőrség új típusú rendőri csoportjának folyamatosan bővülő alakulataiba sorolják őket. Nincsenek már a megszokott vizsgaeljárások, nem kell rendőrakadémiára járni, gyorsított képzésen mennek keresztül. Az érettségi bizonyítvány szükségességén túl egyetlen kiválasztási kritérium esetükben a katonai szolgálat megléte. Lényegében a hagyományos rendőri működés helyére a katonai értékek kerülnek. Ezeket az embereket nem véletlenül az egyre hírhedtebb rendőri egységekbe, például a DIAS gyorsreagálású és a DRASI zavargást gátló motoros egységekhez osztják be. A különleges egységek gyarapodása megszilárdít egy kétszintű rendőri modellt. Ma már 55.000 görög rendőrből 10.000 a különleges gárdákhoz tartozik, jelenlétük már komoly hatással van a rendfenntartás stílusára és minőségére is. Tömeges bevetésük teljesen átalakítja hivatásos rendőrséggel szembeni társadalmi képet. Az sem mellékes ebből a szempontból, hogy a rendőri szakszervezetek jelenlétük miatt egyre kevésbé tudnak küzdeni a jobb munkakörülményekért és bérezésért. 

Talán a legriasztóbb, hogy a  militarizált különleges egységeken belül rendkívül magas a szélsőjobboldaliak aránya. A megszűnt Arany Hajnal párt hatása köztudottan nagyon magas volt már a sima rendőri egységeknél is, ami dokumentált visszaélésekhez, kínzásokhoz és erőszakos rendőri fellépések elterjedéséhez vezetett, különösen a bevándorlók és a baloldali tüntetők elleni fellépések során. 

A probléma minden bizonnyal súlyosbodni fog, mivel a jobboldali kormány bebizonyította, hogy előnyben részesíti a különféle speciális támadó rendőri egységeket. A DELTA-t, az egyik korábban is létező “gyorsreagálású” motorkerékpár-egységet, amelyet a Sziriza kormány feloszlatott erőszakossága miatt, már vissza is állították DRASI néven. 

Az Új Demokrácia nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ezeket a különleges egységeket elszigetelje a hagyományos rendőri erőktől, ezzel is segítve, hogy tagjaiban erősödjön a falkaszellem.

A helyzet sok pikantériája közül az egyik legszomorúbb az, hogy a az ilyen jellegű egységek szervezése még a szociáldemokrata PASOK párt kormányzati időszakában indult el, a párt neoliberális fordulata idején a 90-es évek végén. Főszervezője, Michalis Chrysochoidis volt, aki a mostani jobboldali kormányba, mint közrendvédelmi miniszter tért vissza, a baloldali, de lényegében megszűnt PASOK-ról váltva a jobboldali Új Demokráciára. A rendőrség jelenlegi átszervezéséért felelős miniszter tehát ugyanaz az ember, aki egykor elindította a rendvédelem neoliberális szerkezetátalakítását. 

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •