Stop Nazism! Vagy csak Sto?

Hitler-propaganda hangfelvétel ellen tiltakozni a joggyakorlat szerint büntetendő, miközben a törvény éppen a gyűlöletbeszédet büntetni.

„Rosszul vagyok, nem kapok levegőt!” 
Egy 1974-ben, az illegális „piacra” dobott Hitlert propagáló bakelit lemez árusítása és népszerűsítése miatt hívta ki a rendőröket a Klauzál téri piachoz Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke, de az „árus” helyett vele szemben intézkedtek a rendőrök. „Rosszul vagyok, nem kapok levegőt!” – kiabálta a rendőröket kihívó pártelnök.
Falfirkát, ami büntetendő lenne, nem csinált, mivel a földre szándékozta festeni, de a Stop Nazism!-ból pusztán a Sto „szóig” jutott. Társadalomjobbító szándékában a rendőrség akadályozta meg Vajnait, aki így fogalmaz, „kétszer hívtam a rendőrséget, először nem jöttek, mert szerintük ez ellen nem kellett intézkedni, pedig elmondtam, hogy horogkeresztes propagandaanyagot terjesztenek, másodszor kijöttek, mert bejelentettem a spontán demonstrációt a járdára való festéssel.”

10 pontban az ügy alapvető problémáiról:
1. Vajnai Attila a sértett
2. A magyar társadalom egésze sértettje a náci propagandának, gyűlöletkeltésnek
3. Provokáció, mert a Hitler beszéd „árusítása” a budapesti gettó területén történt
4. Mindehhez a kerületi önkormányzat eleve asszisztál (a Klauzál-piac önkormányzati fenntartású)
5. Mindehhez – egyelőre úgy tűnik – a rendőrség is hozzájárul
6. Bejelentett demonstráción teperték le a bejelentőt az intézkedők
7. Összesen 7 alapjogot sért a rendőri intézkedés
8. Sérti az emberi jogokat és az emberi méltósághoz való jogot az „árus”
9. Amit a törvény tilt, az nem áru (ahogy az illegális drogok, úgy a trv. által tiltott propaganda eszköz sem számít árunak)
10. A rendőrségen nincs kamerafelvétel, az ügyészségnek mégis a rendőrség adta át.

Önkényuralmi jelkép vs gyűlöletbeszéd
Az Alkotmánybíróság 2013-ban megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk. paragrafust. Szerintük ugyanis az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a szabályozás nem volt kellően világos és körülhatárolt. A paragrafus ugyanis általában rendelte büntetni a jelképhasználatot, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának, vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
Ez az Ab. határozat figyelembe vette, és indokolásában is megjegyzi, az indítványozó Vajnai Attila kifogását, ami szerint:
– a már nem létező paragrafus sértette a véleménynyilvánítás szabadságát
– az ötágú vöröscsillag összetett jelkép, amelynek többféle jelentése van, ugyanis a munkásmozgalom eszméinek kifejezésére is használják, illetve a fasizmus elleni küzdelmet is szimbolizálja.
Fentivel szemben a gyűlöletbeszédet a Btk. bünteti.
„Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet ellen,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy
c) a lakosság egyes csoportjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A rendőrség bénázása, az ügyészség lapítása
Vajnai tehát uszítást jelentett be a rendőrségnek, ám a kiérkezők nem intézkedtek a gyűlöletkeltő „árus” ellen, ezért a bejelentő spontán reagálású demonstrációt is jelzett, és ennek keretében pedig újra kérte a rendőröket, hogy intézkedjenek a bűnelkövető ellen. Arról is szólt nekik, hogy máskülönben neki kell cselekednie a bűntett ellen, és ez lehetőségei szerint egy felirat lesz. Felszólítást, de még egy jó tanácsot se kapott, hogy ezt ne tegye.

Az állam rendfenntartói nem végzik törvényi kötelességüket?
Proics Lilla színikritikus, középiskolai tanár, akinek szintén a társadalomra veszélyes elemekkel – ahogy ő mondja gorillákkal – gyűlt meg a baja, s mégis papíron ő a bűnelkövető, az alábbiakat nyilatkozta esete kapcsán.

„Itt a vége a jogállamnak, amikor az ember szabálykövető, és  a rendőrség követ el jogsértéseket annak érdekében, hogy a köztulajdont gorilláknak (kopaszok)  adja át. Ezt az ügyet végigköveti a rendszeres jogtalanság, amiben a rendőrség részt vesz.
Úgy látom,  amikor az állam rendfenntartói felszólításra sem végzik a törvényi kötelességüket, akkor mi magunk vagyunk kénytelenek cselekedni, így volt ez tavaly a Városligetben is. Nem szenvedhettük már tovább a hatóságok sorozatosan, szervezetten és módszeresen végrehajtott törvénysértő fellépését  –  egyébként sokkal többen, mint ahányunkat a rendőrség szíves közreműködésével beazonosítottak, meggyanúsítottak, majd megvádoltak  –,  felelősen jártunk el. A meggyanúsítás és a vádemelés sem éppen jogállami keretek közt zajlott, pl. én vagyok az egyetlen a vádlottak közül, akinek meg se mutatták a nyomozás során azokat a felvételeket, amelyek alapján meggyanúsítottak, arra hivatkoztak, hogy “veszélyeztetné a vádemelési javaslat stratégiáját”. (…) A teljes szöveg itt érhető el (KLIKK).

A szeptember elején történt, Klauzál téri esetről október végén meg is született az idézés, de a pártelnököt még nem hallgatták meg, mert a november közepére szóló időpontban külföldön volt. Az idézésből az is kiderül, hogy az ügyben semmilyen papírmozgás (adminisztráció) nem történt október végéig, mivel ez az első irat ezen az ügyszámon. Ugyanakkor A. Sándor, a nyilvánosságra került esetről ügyészségi feljelentést tett. Az eljáró katonai ügyész feljelentés-kiegészítésben beszerezte a Klauzál téri piac kamerafelvételét, amelyre hivatkozva megállapítja, hogy a rendőrök nem követtek el bántalmazást és más bűncselekményeket sem. Csakhogy: a rendőrségnél hivatalosan nem lehet a felvétel, mivel az első papír az ügyben az idézés; adatgazda pedig hivatalos nyilatkozatában állítja, hogy rendőrség betekintett a felvételbe, de „a felvételek kapcsán adattovábbításra nem került sor”.
Megkérdeztem az ügyészséget, hogy került hozzájuk a kamerafelvétel (ami nincs). Először azt válaszolták, hogy nem válaszolnak, másodszor azt, hogy a lap tulajdonosa miatt nem teszik, végül a muon.hu nevében feltett kérdésemre „válaszoltak”. Ezt:
„Megkeresésére tájékoztatom, hogy a 2. Nyom. XXXX/2017. számú ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentés kapcsán feljelentés kiegészítését rendelte el, majd a 2017. november 6. napján kelt határozatával   a feljelentést bűncselekmény hiánya miatt elutasította. A határozat ellen az arra jogosult panasszal élt, ezért az nem emelkedett jogerőre.”
Visszakérdeztem, hogy azért nem válaszolnak-e, mert nem jogerős a határozat, amire ezt a „választ” kaptam:
„Ismételt megkeresésére tájékoztatom, hogy az adható felvilágosítást megkapta.”
Az ügyészég egy ilyen eljárásban a rendőrségtől szerzi be a bizonyítékokat, egyéb módon hozzájuk eljuttatottak, csak okirati bizonyítékok (kvázi „mellékletek”), döntést nem alapoznak azokra.

Alapjogsérelem cunami
Az ügyben az antifasizmus elszánt képviselőjének összesen 7 alapjoga sérült a rendőri intézkedésnél.
1. nem adták meg az intézkedés jogalapját
2. kényszerintézkedésre sértett nem adott jogalapot
3. nem igazoltatták (az személyit a mentős kérte el először), de letépték a ruháját és leteperték
4. nem volt arányos
5. korlátozta alapjogaiban
6. jogkövetkezményről nem adtak felvilágosítást
7. sérült információs önrendelkezési és magánszférához fűződő joga a sértettnek
A TASZ ügyvédje, Nehéz-Posony Kata és egy szinte teljesen megegyező ügyben intézkedő rendőr ugyanazt állítják:
rossz a törvényi szabályozás.
A TASZ jogásza, Nehéz-Posony Kata:
„Jogegységi döntés hiánya okozza a „festő típusú” (falfirka) magatartások  igen eltérő megítélését:
– szabálysértésnek és bűncselekménynek is minősítik
– mérlegelik a festék anyagát vagy azt,
– hogy függőleges vagy vízszintes felületen helyezkedik el.

Holott általában az állagsérelem nélküli eltávolíthatóságot, és/vagy a véleménynyilvánítást – mint alapjogot – kellene mérlegelni.

Ilyen alapon érdemes megfontolni, hogy mi a helyzet a sport, kulturális, kereskedelmi célú felfestésekkel. Nem szólva egy ugróiskoláról vagy egy futóverseny ideiglenes, irányt jelző felfestéseiről. Ezek is állagsérelem nélkül eltávolíthatóak.

Amikor a politikai feliratok készítőit eljárás alá vonják, vagy rosszabb esetben bűncselekménnyel gyanúsítják meg, a nyomozóhatóságok, és később a bíróság is, rendszerit az állagsérelemre hivatkoznak.

Ezt azért tehetik, mert nincs jogegységi döntés arról, hogy mely magatartás jogellenes. A politikai véleménynyilvánítás nem lehet jogellenes, ha nem sért emberi jogokat, emberi méltóságot.”

A rendőr:
„Rajtunk kevés a csillag (utal a vállapjára és alacsony rendfokozatára), önöknek azt kéne megértenie, hogy nekünk nincs igazán lehetőségünk, de azt én is látom utólag, ha hibázok. Mi akkor is nehezen döntünk, ha valami a törvényben van, de ez nincs is benne. Honnan tudnám? Én csak azt látom, ami történik, és aszerint cselekszem. Az utasítások nem térnek ki a véleménynyilvánításra, a helyszínen nehéz eldönteni, hogy >>politikai-e, ami történik<<.”
Egy, a jelen esethez erősen hasonló incidensnél intézkedő szolgálatirányító nyilatkozta jegyzőkönyvbe, hogy kifejezetten szólt elöljáróinak a politikai aktusról, amelyet két főnöke is figyelmen kívül hagyott. Ha tehát a helyszínen intézkedők észlelik is a cselekmény politikai – és így alapjogi – jellegét, akkor is köztörvényesként bánnak a véleménynyilvánítókkal elöljárói utasításra.
„No Vona,  no cry”; „Itt és sehol másutt náci szobor nem épül”; „Itt például jól nézne ki egy fa”

Nézzük, hogy az Európai Baloldal elnökének esetéhez hasonlóakban, hogyan döntött a másod- vagy harmadfok, ill. mi volt az ügyészségi állásfoglalás!

Egy gyöngyösi lakos a legutóbbi országgyűlési választási kampányban a „No Vona,  no cry” felirattal tiltakozott a lappangó fasizmus ellen. A másodfokon eljáró törvényszék megállapította, hogy az ilyen jellegű cselekmény politikai véleménynyilvánítás, és ezért nem veszélyes a társadalomra. https://tasz.hu/politikai-szabadsagjogok/jogerosen-felmentettek-no-vona-no-cry-aszfaltfirkak-keszitojet

A Szabadság téri tüntetők az „Itt és sehol másutt náci szobor nem épül” feliratot helyezték el a történelemhamisító szobor takarófóliájára. Az elkövetők többsége különféle eljárási szakaszokban (nyomozóhatóság, bíróság első- ill. másodfok) „estek ki a küzdelemből”, de Magyar Fruzsina harmadfokra került. A Kúria azonban 2016-ban úgy döntött, hogy ez nem bűncselekmény. A végzés indokolásának fő része, hogy a   feliratot a védőponyvára írták, amiben nem lehet kárt tenni, hiszen éppen a benne lévőt hivatott megóvni. Ugyanakkor a bírói tanács a magántulajdon védelme (főügyészségi indítvány) és a véleménynyilvánítás szabadsága (védői álláspont) kontra érveit is értékelte döntéshozatalában.

Egy ligetvédő a – Városligetet anyagi haszonért megsemmisíteni kívánó – Városliget INGATLANFEJLESZTŐ Zrt. irodája elé, a járdára akarta elhelyezni az „Itt például jól nézne ki egy fa” feliratot. Esete el se jutott bíróságig, mert ügyészségi állásfoglalás alapján rendőrség a nyomozást megszüntető határozatát úgy indokolta, hogy mivel nem falon, hanem talajon helyezte el a tüntető a feliratot, ezért a rongálás minősített esete, a „falfirkával történő elkövetés” nem valósult meg. „A feljelentés tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény (…).”

Fentiek alapján úgy tűnik, nem lesz könnyű dolga Vajnai Attilával sem a rendőrségnek, sem a nyomozást felügyelő ügyészségnek, sem a bíróságnak.

A bibi ugyanis az, hogy a ligetvédő, aki ellen a VI. kerületi rendőrség intézkedett, ugyanahhoz az ügyészséghez tartozik, amelyikhez a VII. kerületi, Vajnai ellen pedig a Klauzál téren intézkedtek. Ez az ügyészség pedig már állást foglalt abban, hogy nem áll meg a falfirka-vétség, ha azt talajon helyezik el. Továbbá van törvényszéki („No Vona,  no cry”) döntés is a véleménynyilvánítás szabadságáról, és Kúria („Itt és sehol másutt náci szobor nem épül”) is mérlegelte a Szabadság téri tüntető esetén.

A magyar táradalomra nézve pedig igenis kifejezetten hasznos Vajnai Attila tette, hiszen tolerálhatatlan, gyűlöletkeltő „termék” (náci propaganda hangfelvétel) népszerűsítéséről tett bejelentést rendőrségnek, amely szellemiségében olyan dolgot reklámoz, amelynek 50-70 millió civil áldozata volt már a történelem során. http://www.honvedelem.hu/news/21712/ii-vilaghaboru:-50-70-millio,-zomeben-civil-aldozat .

Sebestyén Eszter