Szolidaritás Bolíviával!

November 5-én La Pazban még szakszervezeti tagok ezrei biztosították támogatásukról az elnököt

Evo Moralest a katonaság és a rendőrség kényszerítette lemondásra. Berlin és Brüsszel is elfogadta az államcsínyt.
Széleskörű nemzetközi tiltakozást váltott ki az, hogy vasárnap erőszakkal kikényszerítették a bolíviai elnök, Evo Morales lemondását. A puccsért “az erőszakos civilek, a laktanyába visszavonult rendőrök és a hadsereg passzivitása felelősek” – írta hétfő reggel Argentína újonnan megválasztott elnöke, Alberto Fernández a Twitter-en. A brazíliai Luiz Inácio Lula da Silva, akit csak pénteken szabadon bocsátottak szabadon, azt írta, hogy Latin-Amerika gazdasági elitje nem volt képes “demokráciában együtt élni a legszegényebbekkel, akik bekapcsolódtak a társadalmi életbe”. Kuba elnöke, Miguel Díaz-Canel az “erőszakos és gyáva puccs után” felhívta a világ népeit, hogy vonuljanak utcára Evo Morales életének és szabadságának védelme érdekében. Nagy-Britanniában, Jeremy Corbyn ellenzéki vezető elítélte a “bolíviai nép elleni puccsot”. Egy hivatalos nyilatkozatban az orosz kormány “mély aggodalmát fejezi ki” a jól megszervezett államcsíny miatt. Sok kommentár emlékeztet arra, hogy Bolíviát az utóbbi években a politikai stabilitás és a gazdasági fellendülés jellemezte. 2006-ban Bolívia államosította természeti erőforrásait, elsősorban a világ legnagyobb lítiumforrását, amire mobiltelefonokhoz, számítógépekhez és elektromos autókhoz van szükség. A gáz- és lítium-exportból származó nyereség az országban maradt teljes egészében és azt a szegény és őslakos vidéki népesség felzárkóztatására fordították. Ez lehetett az egyik oka Morales bukásának – mondta José Manzaneda újságíró hétfőn az orosz RT hírtelevíziónak.

Federica Mogherini, az EU bolíviai külpolitikai vezetője az „összes pártot” megszólítva azt mondta, hogy önkorlátozásra és felelős fellépésre van szükség. Steffen Seibert, a (német – szerk.) szövetségi kormány elnöke hétfőn Berlinben üdvözölte a bolíviai elnök lemondását, mint “a békés megoldás felé vezető fontos lépést”. Florian Warweg Seibert az orosz RT tudósítójának többszöri kérésére sem akart elhatárolódni a bolíviai hadsereg fellépésétől. Omid Nouripour, a (német – szerk) Zöldek képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője bejelentette: „A katonaság helyes döntése volt az, hogy a tüntetőkhöz csatlakozott”. A spanyol külügyminiszter, Josep Borrell ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a katonaság és a rendőrség „beavatkozása” visszatérés latin-amerikai meghaladottnak vélt történelmi előzményeihez.

Az erőszakos tüntetések Bolíviában az október 20-i választások után azonnal megkezdődtek és eszkalálódtak, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Evo Morales több mint tíz százalékponttal megnyerte az első fordulót a konzervatív, második helyezett Carlos Mesa-val szemben. Mesa csalásról beszélt, zavargások és fosztogatások kezdődtek. Ezután október 23-án Morales figyelmeztetett arra, hogy nemzetközi támogatással puccsot indítottak ellene

A zavargások, erőszakos akciók és az utcai blokádok mind szélesebb teret nyertek. A Cochabamba megyében lévő Vinto városában Patricia Arce polgármestert november 6-án nyilvánosan megalázták, vörös festékkel öntötték le, megverték a kormányzat militáns ellenfelei.

Cochabamba, Sucre és Santa Cruz rendõrei múlt pénteken lázadtak fel, felkelésük más városokra is átterjedt, eközben a katonaság bejelentette, hogy nem fog beavatkozni. A La Pazban az elnöki palota és más kormányzati intézményeket védő rendvédelmiek visszahúzódtak a laktanyáikba, és átadták a teret a militáns lázadóknak, akik szombaton megtámadták a bolíviai állami televíziót és más médiumokat is. José Aramayo-t, a CSUTCB mezőgazdasági szakszervezet által irányított Radio Comunidad igazgatóját a szakszervezet épületében lévő irodájából rángatták ki, fához kötötték és bántalmazták.

Vasárnap reggel sajtókonferencián Morales új választásokat jelentett be. Az ellenzék azonban nem volt hajlandó január 22-ig várni, a jelenlegi államfő azonnali lemondását követelte, amihez a rendőri és a katonai vezetés is csatlakozott. A vérontás megakadályozása érdekében Morales ezután bejelentette lemondását. Felszólította az Európai Uniót és az Amerikai Államok Szervezetét (OAS), hogy fogadják el az igazságot: „A bűnöm az, hogy őslakosokat is képviseltem és antiimperialista vagyok!” Nem árulta el a mögötte népmozgalmát, mint mondta: “A harc folytatódik! Mi vagyunk a Nép!”

A Junge Welt német napilapban megjelent cikk magyar fordítása

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük