Home Valami történt... Terrorelhárítás pontatlan jogi háttérrel

Terrorelhárítás pontatlan jogi háttérrel

144
0
SHARE
hajdu tárgyalás

Csökkenti idén a kormány a Terrorelhárítási Központ költségvetését, miközben az Alkotmányvédelmi Hivatal büdzséje tíz százalékkal emelkedik. A szakértők azonban úgy vélekednek, a két szervezet közötti különbség így is irreálisan nagy, ami a magyar nemzetbiztonságon belül állandó konfliktusforrás. A politikai döntések odavezettek, hogy nemzetbiztonsági szempontból a terrorelhárítás továbbra is érintetlen terület maradt.

Csaknem 700 millió forinttal nő az idén a polgári elhárítás, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) költségvetése, a Terrorelhárítási Központé (TEK) pedig 12 milliárd forint felett maradt – derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunknak küldött válaszából. Az AH személyi juttatásokra, illetve szociális támogatásokra tíz százalékkal többet költhet, dolgozóira így összesen 6,7 milliárd forint jut. A legnagyobb változás azonban a „beruházások” tételt érinti: itt 90 százalékos emelés után több mint egymilliárd forint áll az AH rendelkezésére.

A TEK 1113 fős állományának költségei idén is közel 10 milliárd forinttal terhelik az államkasszát. Csökkent viszont a „felújításokra” adott keret, onnan 100 milliót elvett az állam. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a 7,7 milliárdos összköltségvetéssel működő AH lett a kormány új kedvenc titkosszolgálata. A TEK büdzséje a tavalyi 12,4 milliárdról ugyanis mindössze 12,2 milliárdra csökkent.

A TEK-nél több pénzt kap a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozó, rádiós hírszerzést végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). A lehallgatásokért, megfigyelésekért felelős szervezet évente 17 milliárd forint fölötti összegből gazdálkodhat. Ennek oka, hogy az NBSZ nyolc másik állami intézmény operatív munkáját támogatja, s ehhez speciális, igen költséges technológiát alkalmaz.

Elmentek a falig

– Bizonyára felismerték, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal költségvetése tovább már nem csökkenthető, a TEK-é pedig tovább nem növelhető – kommentálta a BM számadatait Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. Az egykor a katonai hírszerzésnél dolgozó oktató hozzátette, a TEK kistafírozása mindig is szúrta a szakma szemét, más rendvédelmi szervek és a polgári szolgálatok irigykedve néznek a 2010-ben létrehozott új egységre. Ennek hátterében pedig nem csak a kiemelt anyagi támogatás állt. A TEK dominanciája szakmai oldalról is megjelent, a politika ugyanis e szervezethez irányította a nemzetbiztonsági szolgálatok több feladatát.
Kis-Benedek szerint a szervezet úgy csavart ki több feladatot a titkosszolgálatok kezéből, hogy közben végrehajtásukra nem is volt meg a jogi háttere, sok esetben a szakmai potenciálja sem. A TEK ugyanis nem nemzetbiztonsági szolgálat, hanem rendészeti szerv. A jelenleg hatályos, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény világosan fogalmaz. Négy szervezetet jelöl meg: a polgári hírszerzést végző Információs Hivatalt (IH), az elhárító Alkotmányvédelmi Hivatalt, a társszervek megrendeléseire lehallgatásokat, megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, illetve a katonai felderítést és elhárítást végző Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. Nincs a listán a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt működő TEK, pedig a szervezet feladataként megjelölt terrorelhárítás Kis-Benedek szerint elsősorban nemzetbiztonsági, és nem rendészeti feladat.

Bővebben: MNO