Torgyán és a szexi baloldal

torgyanhuha

Van abban valami bájosság, ahogy egy magát baloldaliként meghatározó internetes orgánum megpróbál új olvasókat toborozni magának. Régi dallam ez már, s olyan kottákat gyártottak eddig a nagyérdeműnek, melynek hangja elszállt egészen Balatonszárszó sátorral fedett nagyszínpadáig.

 

Fotó: MTI

Sokan mégis látnak benne potenciált, hogy új dolgokkal kísérletezzenek. Ha jól olvasom a híreket, akkor a szocialista párt éppen sokadik megújulási folyamatán erőlködik, s a DK is erősen pozícionálja a maga párszázezres bázisát, legyen mire építkezni 2018-ben is. Ebbe fontos szerepet játszanak azok az internetes felületek, ahol a prominens politikusok szájbarágósan elmagyarázzák, hogy akkor most támogatják-e az budapesti olimpiát, vagy inkább egy értelmezhetetlen roadshow keretében, aláírást gyűjtő aktivistákra bízzák, miként kommunikálják a „túl drága” olimpia baloldali szimbolikáját.

Azt gondolná az ember, hogy a kudarccal zárult kényszerített együttpolitizálás után, a hoppon maradt ellenzéki pártok elkezdenek komolyan vehető médiafelületeket gyártani maguknak, hogy legyen mire felhúzni egy kampányt, ha elérkezik a leszámolás ideje. Ezt gondoltam akkor is, amikor elsőként felvetődött az ellenzéki előválasztás ötlete, mint lehetséges alternatíva a végső győztes, s mint Orbán méltó kihívójának felépítéséhez. De mára kicsit elbizonytalanodtam.

Érdeklődve olvasom, hogy Torgyán József köszöni, jól érzi magát, és végre megtalálta helyét ebben a demokratikusnak vélt médiapocsolyában, amit elvben (vagy csak az én rossz értelmezésem szerint), baloldali megújulás céljából tartanak fenn pártpolitikusok, civil értelmiségiek. Mindegy, hogy én mit gondolok, a lényeg, hogy a stop.hu-n ma megjelent egy interjú a veterán kisgazdával, aki államszövetségi elképzelései után már arról is nyíltan beszél, hogy a bevándorlók ellen felhúzandó kerítés alapvetően egy jó ötlet, sőt, ő maga ezt már múlt év ősszén meglépte volna, ha annak idején nem paterolják ki a hatalom közeléből. De ez már a múlté, ami láthatóan eléggé frusztrálja Józsi bácsit, aki olyan vezérszavakkal próbálja felhívni még jobban magára a figyelmet, hogy – még nekem is nehéz leírnom: baloldali neo-ultraliberális erők motoszkálnak a színfalak mögött. Ugyan már.. Szóval az ember elolvassa az interjút, és örömmel konstatálja, hogy Torgyán József bizony szeptembertől blogot indít a sztárklikk.hu-n. Meg is néztem, hogy hová kell kattintanom majd az őszi falevelek gyűjtögetése közben, és akkor láttam csak, hogy ez az oldal az, amire minden baloldali vágyik. Legalább is Torgyán neoultraizé értelmében. Csupa sztár, celeb és politikai arc tűnik fel előttem, miután sorjában lenyomkodtam az időközben felugró reklámablakokat. Tényleg igényes munka, az elrendezés, a menük felépítése: közélet, bulvár gasztro, és persze Gréczy Zsolt blogja ami heti rendszerességgel frissül. Én látom benne a perspektívát. Komoly témákról értekezik a DK fősajtósa, és gondolom, az ő menüpontja alatt közvetlen lesznek olvashatóak Torgyán József pazar gondolatmenetei, legalább is egy valamire való technikus ezt könnyedén megvalósítja. Aztán jöhet az oldal szélére egy kisebb méretű reklámdoboz, és garantált az olvasótábor növekedés.

Magamban azért eltűnődöm, hogy ha egy internetes lap vállaltan szocialista érzelmű, mint például a stop.hu, és szerkesztősége szinte megegyezik a szintén balos stílusjegyektől hemzsegő sztárklikk.hu csapatával, akkor miért pont egy Torgyán Józseffel kívánják színesebbé tenni a felhozatalt, miért kevernek kecskét és káposztát ugyanarra az asztalra, ahonnan az embereket kívánják a trendi baloldali szlogennel megetetni? Mondom, valószínűleg én vagyok a hibás, hogy nem látom át a miértek valódi okát. No, de szeptembertől minden bizonnyal okosabbak leszünk..