Új elszámolási törvényre van szükség, az összes eddig lefolytatott devizahiteles per érvénytelen?

Náma József
Néma József egy pécsi devizahiteles pertársaság jogi, és pénzügyi eseti szakértője. Évek óta küzd a devizahiteles problémákkal. Devizahiteles sorozatunk első részében rögtön azzal a merész állítással kezdjük, hogy Néma József szerint a pereket újra kellene tárgyalni, vagy érvénytelenné nyilvánítani.

Munkások Újsága: Ön köztudottan, megszállott és sikeres paragrafus-kutató. Most ismét talált egy meglehetősen érdekes passzust, mely szerint akár az összes eddig lefolytatott devizahiteles per érvénytelen. Mire alapozza merész kijelentését?

Néma József: Egyszerűen arra tényre vagy rossz gyakorlatra, ami szerint a devizahiteles perekben eljáró bíróságok nagyon ritka esetben rendeltek ki szakértőt.

Ez alapján megállapítható, hogy a perek legnagyobb része törvénysértő módon – szakértő bevonása nélkül – lett lefolytatva. Ezeket a pereket újra kellene tárgyalni, vagy érvénytelenné nyilvánítani.

Peres eljárások esetében ugyanis elengedhetetlen a tényállás helyes felderítése. A tényállás helyes felderítéséhez az esetek egy részében elegendő az a jogi szakértelem, amivel a bírók rendelkeznek. Vannak viszont olyan esetek, amikor a tényállás tisztázásához a jogi szakértelem önmagában már nem elegendő. Ilyenek például a devizahiteles perek.

Munkások Újsága: A törlesztőrészletek és egyéb, a laikus adós számára elvégezhetetlen számításokra céloz?

Néma József: Igen. Ezekben az esetekben már pénzügyi, matematikai ismeretekre is szükség van. A nem pénzügyi szakjogász végzettségű bírók ilyen szakismeretekkel nem rendelkeznek. Gyakran előforduló ténykérdések, hogy a szerződés tartalmazza-e a visszafizetendő teljes összeget – mint az ellenszolgáltatás mértékét – továbbá a szerződés tartalmazza-e azokat az adatokat, illetve azt a számítási módot. képletet, mely alapján a törlesztőrészletek összege kiszámítható. Azt is meg kell állapítani, hogy a hitelező által hivatkozott képlet valóban alkalmas-e a törlesztőrészlet kiszámítására vagy sem.

Munkások Újsága: Mondjon egy példát, amikor feltétlenül szükséges a szakértő bevonása.

Néma József: Sok olyan eset is van, amikor a szerződés nem tartalmazza az ügyleti kamat éves, százalékos mértékét, ilyenkor meg kell állapítani, hogy a szerződés tartalmazza-e azokat az adatokat, illetve számítási módot, mely alapján az ügyleti kamat éves, százalékos mértéke kiszámítható vagy sem, továbbá azt is tisztázni kell, hogy a hitelező által lenyilatkozott kamatmérték helytálló vagy sem.

Ezeknek a ténykérdéseknek az eldöntése már olyan különleges szakértelmet igényel, mellyel a bíróságok nem rendelkeznek.

Munkások Újsága: Hogy szól a szakértő kirendelésére vonatkozó jogszabály?

Néma József: A régi Pp. 177. § (1) bekezdése alapján „Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki.”
Az új Pp (2016. évi CXXX. törvény 300. § (1) bekezdése alapján „Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek meghatározásához vagy perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.”

A devizahiteles perek esetében a perben eljáró bíróságok a fentiek ellenére nagyon ritka esetben rendeltek ki szakértőt. Ez alapján megállapítható, hogy a perek legnagyobb része törvénysértő módon – szakértő bevonása nélkül – lett lefolytatva.

Néma József

Munkások Újsága: Ön szerint mi lenne a végleges megoldás az évtizede folyó devizahiteles kálváriára?

Néma József: Elsősorban új elszámolási törvényt kellene alkotni. Addig is azonban a bíróságokat új – a Polgári Perrendtartás szabályainak megfelelő – eljárás lefolytatására kell kötelezni, mivel a tényállás helyes felderítése miatt sérült az adósok tisztességes eljáráshoz való joga, ami Alaptörvényben biztosított jog.

A fentieken túl sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint megkérdőjelezi a jogállamiságot, hogy a Kúria jogegységi határozatai esetenként eltérnek a jogszabálytól, ezt lehet tapasztalni például a törlesztőrészletek vonatkozásában.

Munkások Újsága: A károsultak többsége bizonyára nem érti a jogi nyelvezetet, miért tart szükségesnek új elszámolási törvényt?

Néma József: A laikusoknak is érthető a lényeg. A szerződések megkötésekor hatályos Hpt. 213. § (1) bekezdésének e) pontja alapján semmis az a lakossági fogyasztási szerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét. Ezzel szemben a Kúria a 6/2013 PJE határozatának III. 1.a) pontjában úgy foglalt állást, hogy

„Nem szükséges ugyanis, hogy maga a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva.”

Ez az állásfoglalás nemcsak a Hpt. 213. § (1) bekezdésének e) pontjában leírtaknak mond ellent, hanem a Ptk. 523. § (1) bekezdésében leírtaknak is, mely szerint kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani.

Az Alaptörvény 25. cikk. (3) bekezdése alapján a Kúria a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatot hoz. Ez alapján a bíróságok a jogkérdések eldöntésénél kötelesek a jogegységi határozatok szerint eljárni.
A jogszabálytól eltérő jogegységi határozat jogszabálytól eltérő ítéletet eredményez. Az ilyen ítéletek miatt családok százezrei lehetetlenülhetnek el, kerülhetnek kilátástalan helyzetbe.

A jogszabálytól eltérő ítéletek esetében sérül az adósok tisztességes eljáráshoz való joga. Felül kell vizsgálni az eddigi ítéleteket és amennyiben az ítélet valamilyen okból eltér a jogszabálytól, a pert újra kell tárgyalni!

Munkásuk Újsága

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •