Újabban a bankok egy része hajlik a kedvező megállapodásra

A fenti címhez gyorsan hozzá kell tenni, a bankok nem minden esetben, és egyáltalán nem az ügyfél iránti jóindulatból hajlanak olykor megállapodásra. Leginkább akkor, ha az ügyfél olyan jogszabállyal szembesíti az adott pénzintézetet, amely ellen az biztos vereséget szenvedne egy bírósági per esetén. Bármilyen hihetetlen, van ilyen, ám ehhez szükséges egy olyan fanatikus igazság- és paragrafuskutató, mint  sorozatunk jogi és pénzügyi szakértője, Néma József.

Munkások Újságja:  Devizahitel ügyben Önnek az utóbbi időben sikerült többször is falhoz állítania pár bankot, de legalább is elfogadtatni velük az ügyfél számára is kedvezőbb megállapodást s követeléssel szemben.

Néma József: Sikerült, de a megállapodás, bármennyire is kedvező az ügyfeleinknek, a végleges rendezés egy új elszámolási törvény lenne. A megállapodást abban az esteben szoktam javasolni, amikor az összes jogiorvoslati lehetőséget kimerítettük már, mégis vesztésre állt az ügy. Hogy miért, az egy másik cikk témája lehetne, a lényeg, hogy

egy kölcsönösen elfogadott „végtörlesztéssel” a bank az általam kiszámolt jogos követeléséhez juthat, az ügyfél pedig megszabadul a sokszor évekig tartó lelki nyomás alól. Ajánlataink messze alatta voltak a banki követelésnek.

Munkások Újságja: Mondana egy konkrét példát, amikor sikerült kedvező megállapodást kötni.

Néma József: Egyik ügyfelem a svájci frankban jegyzett autóhitele miatt bő tíz éve állt harcban a bankkal. Kisnyugdíjas lévén egy alsó középkategóriás, kétéves személygépkocsit vásárolt, s mindaddig rendesen fizette hitelét, amíg el nem érte a felvett forintösszeget és annak majdnem teljes kamatát. Vita csak a törvényes ügyleti kamathátralékban lehetett volna, ámde a bank a foritnban nyújtott kölcsön további több mint dupláját követelte tőle, árfolyamkülönbözetre hivatkozva. Ezen a ponton ügyfelem abba hagyta hitele törlesztését, majd évekig tartó levelezés kezdődött a bank és közte.

Néma József

Munkások Újságja: Próbálták a bankot meggyőzni a hatályos jogszabályokra hivatkozva?

Néma József:  Igen, de érdemi válaszadás helyett folyvást csak arra hivatkoztak, hogy az ügyfelem aláírta a szerződést. Arról, hogy a szerződés – és a legtöbb devizahitel szerződés – ezer hibába ütközik, nem lehetett velük érdemben tárgyalni.

Ügyfelem megkért, pereljük be a bankot. Tettük ezt azért is, mert évek munkájával addigra kigyűjtöttem azokat a passzusokat, amelyek alapján egy pártatlan bíróság azonnal kimondhatta volna a devizahitel szerződések semmisségét.

Ám sajnos, ügyfelem első és másodfokon is pert vesztett, majd még az alkotmánybíróságnál sem jártunk sikerrel. A jogszabályok megkerülésével hozott ítéletek alapján úgy éreztük, jogi úton nem sikerül igazságot szereznünk a devizahitellel szemben. Ekkor jött az ötlet, hogy valamennyi összeg befizetésével próbáljunk egyezséget kötni és lezárni a szerződést.

Munkások Újságja: És a bank kapva kapott az ajánlaton?

Néma József: Nem, eleinte hallani sem akartak erről. A megállapodás ajánlat előtt a pénzügyi és számviteli törvény hat pontja alapján kértük a bankot, tételesen vezesse le a követelését. Mivel nem jött válasz, további két levélben kértük ugyanezt, de azokra sem kaptunk választ. Nyilván azért, mert nem tudták volna levezetni a hasra ütés alapján kitalált összeget. Márpedig, ha perre mentek volna ügyfelem ellen, a bíróság is kötelezte volna a bankot a követelés tételes indoklására. No, ez volt az a pont, ahol fordult a helyzet.

Munkások Újságja: A bank jogászai nyilván szóltak a vezetőségnek, hogy bíróság előtt nem érdemes firtatni a dolgot, ezért végül belementek az egyezségbe. Ilyen egyszerű volt?

Néma József: – Megmosolyogtató közjáték után mentek bele. A hitelező bank által megbízott faktoring cég munkatársa felhívta ügyfelemet, akinek az érveit azonnal lesöpörte. Ügyfelem megkérte az illetőt, inkább tárgyaljon velem.

Felhívtam, ám azonnal fölényeskedő hangnemben kezdett kioktatni. Kérdeztem, honnan szerezte információit. A válasz: hát, az újságokból… Kértem, hallgasson meg. Felsoroltam neki néhány jogszabályt, kiderült fogalma sem volt azokról. Ekkor érdeklődve kérdezősködni kezdett, végül már baráti hangnemre váltva megköszönte az információkat.

Nyilván értesítette beszélgetésünkről az őket megbízó bankot, mert amikor ügyfelem ezután megtette korábban többször elutasított ajánlatát, elfogadták azt. Na de hogyan? Válaszuk első mondatában elutasították az ügyfelem által ajánlott összeget, pár sorral lejjebb azonban azt írták, ha az általuk ajánlott összeget – ami pontosan megegyezett az ügyfelemével! – elfogadja, lezártnak tekintik a szerződést. Vesztettek, de úgy tettek, mintha nyertek volna, , mintha az ő ajánlatuk lenne. Ha elfogadták volna ügyfelem ajánlatát, azzal kvázi beismerik a csalást. No, mindegy, ügyfelem tíz hosszú és gyötrelmes év után szinte a törvényes ügyleti kamattal megszabadult a devizahiteltől.

Sorozatunkat folytatjuk

Ha érdekel a radikális hangvételt vállaló újságírás és hírszerkesztés,
szívesen foglalkoznál alapos és igényes tényfeltáró anyagok írásával
esélyegyenlőségi, szociális, érdekvédelmi vagy politikai területen,
akkor az alábbi címre várjuk jelentkezésedet: kalmarszilard(kukac)gmail.com
  •  
  •  
  •  
  •