Ukrajnában a szélsőjobb csak az alkalmas pillanatra vár, hogy lerombolja a demokráciát

Kevés országban nem jelent problémát a szélsőjobb előretörése. Ukrajnában azonban, ahol a politikai stabilitás igen csekély kiemelten aggasztó az ultranacionalista csoportok büntetlen randalírozása.

Miközben ez év március 8-adikán emberek vonultak fel Kijevben a nők jogainak védelmében, mintegy három tucat feketeruhás fiatal rontott a felvonulókra: letépték a kitűzőiket és kitépték kezükből a transzparenseiket.

A férfiak egy csoportja Mariya Dmytriyeva feminista aktivistát vette célba. Megpróbálták kitépni a kezéből a transzparensét, amit ő természetesen nem hagyott, erre a fiatalok gúnyolni kezdték: “Miért vagy ideges, nőstény?”. Szerencsére a rendőrség hamar közbelépett…

Ukrajnában nem ritka az ilyen jelenet, ahol a szélsőjobb egyre nagyobb veszélyt jelent az utcákon. Szerintem ezek a csoportok szinte jelentéktelenül picik, de hangosak és erőszakosak, ha viszont ilyen büntetlenül zaklathatnak minket, akkor valami nem stimmel – mondja Dmytriyeva.

Bár Ukrajnában a különböző szélsőjobboldali csoportok alapvetően alacsony létszámúak, mégis büntetlenül tevékenykedhetnek. Melynek köszönhetően lehetőségük nyílik a kisebbségek és emberjogi aktivisták zaklatására és bántalmazására. Egyesek aggódnak, hogy a hasonló antidemokratikus értékeket valló, félkatonai csoportok domináns szerephez juthatnak az ukrán politikában, ha a ismét visszatér a politikai káosz. Ezek a csoportok ugyanis szabadon tevékenykedhetnek, szándékosan kaptak nagy mozgásteret a társadalomtól, ugyanis oroszlánrészük volt a Maidan Forradalom és az új kormány megvédésében. Ma ők a rendszer leggyengébb láncszemei.

Vyacheslav Likhachev történész szerint – aki szakértője az ukrajnai jobboldali mozgalmaknak – a maidani körülmények meglehetősen kedveztek a radikális jobboldalnak, a háború miatt megerősödtek. Ma nincsenek meg azok a körülmények – tette hozzá -, melyek kedveznének egy utcai harcban képzett kisebbségnek, hogy felforgassák a társadalmat; de ha egyszer újra beköszönt az instabilitás ismét veszélyessé váhatnak.

Büntetlenül ügyködve

A szélsőjobboldali paramilitáris csoportok megosztják az ukrán társadalmat, tagjaik közül számosan háborús veteránok, akik a donbasszi háborúban edződtek meg. Egyre növekvő veszélyt jelentenek annak ellenére, hogy az ukrán helyzet sokkal stabilabb lett az elmúlt öt évben.

Mindössze pár nappal március 8.-adikai incidens után a Nemzeti Alakulat párt tagjai megtámadták Petro Porosenko elnök konvoját Cserkaszi városában, a támadásban 19 rendőr megsebesült. Az elmúlt évben szélsőjobboldaliak támadtak meg feminista csoportokat, LGBT aktivistákat és roma táborokat, ezeknek a támadásoknak rengeteg sérültje, sőt halálos áldozata is volt. Nagyon ritka alkalom, amikor a rendőrség védelmet nyújt a lakosságnak, ahogyan Dmytriyeva esetében tette, az elkövetők legtöbbször megússzák.

Az elemzők szerint ezek a csoportok az ukrán állam gyengeségéből merítik erejüket, abból, hogy az állam nem szerez érvényt a törvénynek, ha a radikális csoportok pusztításairól van szó. Ez részben annak köszönhető, hogy az ultranacionalista csoportok a maidani forradalomban az utcán harcoltak Viktor Janukovics akkori elnök ellen a tüntetők sátrainak védelmezőiként vagy a rendőrség elleni agresszorokként.
Emellett egyesek háborús hősökként tisztelik őket, akik magánhadseregként küzdöttek a szeparatista lázadók ellen 2014-ben, amikor az ukrán hadsereg válságban volt. Emiatt jó a viszonyuk a hatóságokkal és kivívtak maguknak némi társadalmi megbecsülést is, ezek híján nem tudnának garázdálkodni.

Bár ezen csoportok jelenléte meglehetősen látványos és szinte bármit megtehetnek az utcán, eszméik mégsem mondhatók népszerűnek a lakosság körében. Sőt, Ukrajna öt legerősebb nacionalista mozgalmának elnöki jelöltje Ruslan Koshulynskyi még 2%-ot sem ért el a március 31-edikei választásokon.

Mégis sokan félnek, hogy, ha az ukrán állami intézmények ismét gyengélkedni kezdenek, akkor ezek a az ideológiailag elkötelezett, jól szervezett, fegyelmezett ugyanakkor erőszakos és állig felfegyverzett csoportok átírhatják a politikai térképet.

“Nem vagyunk demokraták”

Az újbóli politikai válság egyáltalán nem esélytelen a Maidan utáni Ukrajnában. A Jobbszektor nevű ultranacionalista csoport, mely komolyan kivette részét a maidani forradalomban mára megbecsült politikai párttá vált fegyveres szárnnyal és ifjúsági mozgalommal. Nem ők a legnagyobb ukrán nacionalista mozgalom, de megőrizték forradalmi céljaikat és továbbra is tagadják a fennálló rendet.

Artyom Skoropadsky, a Jobbszektor szóvivője elmondta: “Nem vagyunk demokraták, csak azért veszünk részt a választásokon, mert így közelebb jutunk a forradalomhoz. Meg akarjuk változtatni a rendszert. Új embert, új rendet, új szabályokat akarunk Ukrajna államrendszerében. Ellene vagyunk Oroszországnak, nem kérünk az Európai Unióból és a NATO-ból. Egy független, önellátó Ukrajnát szeretnénk!”

A Jobbszektor azért támogatta Koshulynskyi kampányát, mert ez lehetőséget adott a politikai agitációra, az elért szavazatok száma másodlagos – mondta a szóvivő.

“A szervezetünk, azért jött létre – tette hozzá -, hogy hatalomra kerüljön, megragadjuk a hatalmat akár demokratikus választások nélkül is. Higgyen nekem, jól bírjuk a rázós helyzeteket, képesek vagyunk cselekedni. A Maidanon mindössze 300 aktivistánk volt és nézze mi mindent értünk el velük. Ha belegondol 1 millió embernél több soha nem vett részt a tiltakozásokban a 42 milliós ukrán népességéből, mely rámutat, hogyan működik a társadalom valójában: az aktív kisebbség ad irányt a passzív többségnek, a helyzet mindig változik de mi készen állunk, hogy cselekedjünk. A célunk, hogy megmentsük Ukrajnánkat!”

A Jobbszektor és a többi szélsőjobboldali szervezet úgymint a C-14 és az újonnan alakult Nemzeti Alakulat már most is valós veszélyt jelent a társadalom sérülékeny rétegeire: a homoszexuális és transznemű emberekre, a különböző feminista mozgalmárokra, a romákra és bárkire, akinek eltérő a véleménye és oroszbarátnak találtatik.

Ulyana Movchan az Insight – a Rálátás – nevű nem kormányzati csoport igazgatója rámutat, hogy azok akik nem tartoznak a fenyegetett embercsoportok közé, fel kellene, hogy ébredjenek és tenniük kéne már valamit. Az Insight csoport egyébként jogvédelmet és támogatást nyújt az LGBT embereknek.

Szerinte ami különösen aggasztó, hogy a jobboldali aktivisták egyrészt fel vannak fegyverezve és harci tapasztalatokkal vannak felvértezve. Illegális félkatonai csoportokba tömörülnek, uralni akarják az utcákat és a jövőben talán az egész országot. El nem tudjuk képzelni mit tennének akkor, nem csak bizonyos aktivistákra jelentenek veszélyt, hanem az egész társadalomra – zárta le fejtegetéseit.

A nacionalistáknak túlzottan szabad kezet adnak

Rengeteg ukrán elemző érvel azzal, hogy ezek az új jobboldali szervezetek valójában nem nacionalisták, sokkal inkább rasszista, intoleráns és szélsőségesen konzervatív csoportokról van szó. Az is problémát jelent, hogy a fősodratú nacionalisták, mint a Svoboda párt – ők nem vesznek részt utcai harcokban – hőst csinálnak a XX. századi ukrán “függetlenségi harcosokból”, mint például Stepan Banderából. Bandera kollaborált a nácikkal, fasiszta érzelmű volt és a háború alatt részt vett a zsidók és lengyelek elleni etnikai tisztogatásban, mely igencsak rossz példaképpé teszi őt, főleg a mai Ukrajna számára.

Az ukrán országgyűlés újabban jogszabályt fogadott el, mely bünteti azt, ha valaki kétségbe vonja, hogy Bandera hős volt. Ráadásul ma már egy nagy kijevi sugárút is a nevét hordozza: Bandera Prospekt. Nem meglepő tehát, hogy a Jobbszektorhoz hasonló csoportoknak hasonló második világháborús példaképei vannak.

“Mi olyan nacionalista csoport vagyunk, ami Stepan Banderát tekinti példaképének” – mondta Skoropadskiy, a Jobbszektor szóvivője.

Valós ellentét feszül a történelem eme megosztó történései miatt a lakosság között, főleg a nagy arányban oroszlakta Kelet-Ukrajnában, ahol mindenkinek a nagyapja a Vörös Hadseregben szolgált. Ez részben megmagyarázza azt is, miért kapott olyan sok szavazatot Volodymir Zelenskiy egy oroszajkú ember, aki lebecsüli a nacionalista témákat.

Likhachev úr szerint az elmúlt öt évben a kormány számos lépést tett, hogy olyan figurákat mentsen fel, mint Bandera. Ezek a törekvések ráadásul nem is aratnak osztatlan sikert a lakosság körében. A társadalom többsége szerint nincs szükség Leninre vagy Banderára – tette hozzá -, de ezzel az embereket nem lehet cselekvésre sarkallni. Eddig nem indult tömegmozgalom ezek ellen a törekvések ellen.

Az új, radikális csoportok nagyon vonzónak tűnnek az ifjúság számára, mivel célt adnak életüknek. Jó propagandaanyagaik vannak és sok sportklubjuk és kiképző táboruk van, rengeteg szabadidős tevékenységet szerveznek.

Movchan elmondta, hogy látja mennyi fiatal akar egy mozgalom része lenni, mivel ma divatos valami részének lenni. Jönnek a nacionalisták a hatékony tömegbázis növelő eszközeikkel: küzdősportklubok, kiképző táborok és köztéri felvonulások. A legrosszabb ösztönöket hozzák ki az emberekből, mint a homofóbia és rasszizmus, hogy ebben éljék ki agresszív hajlamaikat – tette hozzá. “Bárcsak meg tudnánk növelni mi is a támogatottságunkat, hogy alternatívát adjunk a fiataloknak, hogy más utat is lehet választani, hogy lehet harcolni az emberi jogokért is” – fejezte be mondandóját.

(CSMONITOR)

Fordította:
Bujdosó Gyula

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük