Utcai harcos vagyok, és győzni akarok!

szanyi 02

Szanyi Tibor közgazdász. Az MSZP fenegyereke vagy feketebáránya. Kinek-kinek ízlése szerint. Az elmúlt országgyűlési képviselő választás egyik nyertese a két fő közül, akik az MSZP színeiben, egyéniben diadalmaskodni tudtak.

Egy évvel ezelőtt az MSZP nem szerepelt túl fényesen a választáson. Mi történt azóta?

Ez traumatikus vereség volt az MSZP-nek. Úgy éreztük magunkat, mint a padlóra küldött bokszoló. Az ember először keresi, hol tántorodott meg, mi volt a probléma. Helyzetünk nem egyszerű, mert a Fidesz azóta sem hagyta abba az ütlegelésünket. Persze a politikában az ember ne várjon sportszerűséget. Elpusztítani azonban nem tudtak minket, mert szavazóbázisunk kitart mellettünk. Egymillió szavazó azért egymillió szavazó. Mára magunkra találtunk, és stabilan mi vagyunk az ellenzék vezető ereje. Amit személyesen hiányolok, az a rendszerkritika.

Az önkritika nem maradt el?

Túl közel van még ez a vereség. Ráadásul nem tudom, mekkora tere lehet az önkritikának egy párton belül, mert ha magunk állítunk fel egy negatív vagy abba hajló bizonyítványt, elbizonytalanítjuk szavazóinkat. Mondjuk meg, mi a baj, és azt is mondjuk meg, mit kell tenni. Ez sokkal konstruktívabb megoldás.

Gyurcsány feltűnése óta az MSZP antikommunista irányba fordult. Ez a jó irány?

A kommunista szónak más csengése van Keleten és más Nyugaton. Ezért inkább marxista megközelítési módról beszélnék, ez irányadó kell legyen számunkra. Marx Károly hihetetlenül pontosan leírta, milyen a körülöttünk lévő világ, megállapításai ma is, a globalizált viszonyok közepette is helytállóak. Egy baloldali párt nem tépheti el marxista gyökereit. Ha megteszi, nem tudja magát baloldali erőként meghatározni. A tőke ma is ugyanúgy működik, mint kétszáz éve. Számomra az a baloldaliság, hogy a munka és a tőke között legyen egy tisztességes alku, ami elképzelhetetlen erős szakszervezetek nélkül. Olyan rendszer kell, ahol a munkások meg vannakszanyi_utcai elégedve és a tőkés sem érzi rosszul magát. Úgy látom, a kelet-európai kapitalista forradalmak háttérbe szorították a baloldali gondolatkört. Az MSZP idáig egyszer sem a baloldaliságával nyert, hanem minden mással. Ezért is kellene egyszer kipróbálni, milyen baloldaliként győzni

A rendszerváltás vesztesei, a legutóbbi gazdasági váltás vesztesei nem érzik magukénak az MSZP-t.

A szegények természetes politikai képviselője egy baloldali párt, azonban nehéz úgy megszólítani ezeket az embereket, hogy élvonalbeli vezetőink nagy része vagyonos ember, akik vagyonukat mások kizsákmányolásának köszönhetik. Ha az MSZP utolsó három miniszterelnökét megnézzük, három vagyonos embert látunk. Mondjuk ki, kapitalistákat. Ez hitelesség szempontjából kemény kérdéseket vet fel. Nem lehet saját értékeinkkel szemben álló programokat felvállalni következmények nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy az utóbbi tíz évben az MSZP volt a szabadversenyes kapitalizmus élharcosa, de eközben a magukra hagyott, látványosan nyomorba csúszó vidékieknek a szövetkezést ajánlottuk. Nem szabad a programunkban ilyen komoly ellentmondásokat hagyni.

Fejlett országból nézve nálunk a középosztálybeli is szegény. A szegények vagy a magukat veszélyben érző emberek megszólítása hatalmas feladat, mert csak velük együtt győzhetjük le a Fideszt. A jelenlegi miniszterelnök nagyon egyszerűen gondolkodik. Ő biztos abban, hogy a szegények alig mennek el szavazni, ezért csak a középosztályra és a gazdagokra épít. Nézzük csak meg, hogy Magyarország 8,5 millió szavazójából 6 millió nem a Fideszre szavazott. Ezt a hat millió embert meg kell szólítani. Iszonyatosan nagy kihívás, de ha meg tudjuk oldani, megnyerjük a következő választást.

Magyarországon a szegények jelentős hányada cigány. Mégis úgy tűnik, hogy az MSZP nem tudja, nem akarja megszólítani a cigányságot. Ezen a területen várható elmozdulás?

A rendszerváltás előtt, amikor munkahellyel rendelkezni kötelező volt, nagy figyelem irányult arra, hogy az addig kitaszított roma közösségeket bevonják a munka világába. Hangsúlyozni kell, hogy ez komolyabb fennakadások nélkül ment. A bányászatban, a nehéziparban, az építőiparban tömegesen voltak jelen a cigányok, és keményen helyt is álltak. Ezt a cigány népességet a rendszerváltás első öt percében munkanélkülivé tettük. Húsz éve már, hogy többségüket tétlenségre kárhoztattuk.

Két eszköz van arra, hogy valóban segítsünk. Az egyik: a lehető legkomolyabban fel kell lépni a rasszizmussal szemben. A másik eszköz: határozott programokat indítunk a szegénység felszámolására, ezzel jelentős mértékben a cigányokat fogjuk megtalálni. Persze azt ne gondoljuk, hogy húszévnyi mélyrepülés után egyik napról a másikra vissza lehet hozni őket a jólét, a munka világába, ezért mindenekelőtt az oktatásra kell építeni. Híve vagyok annak, hogy ingyenes és mindenki számára elérhető, magas szintű ellátásokra, legelőször bölcsődékre, majd óvodákra van szükség. Csak a MOL-részvények árából öt éven át fenntartható a teljes bölcsődei-óvodai hálózat magas minőségű, térítésmentes étkeztetéssel. No, erre mondják, hogy a Szanyi osztogatna, pedig szerintem ez egyszerű befektetés a jövőbe, ami meg fog térülni. Befektetés! Ráadásul a bölcsőde, az óvoda a közös kultúra elsajátításának rendkívül fontos területe.

Sajnos az előítéletek az elmúlt évtizedekben sokat erősödtek. A jobboldalról induló gyűlöletpolitika elérte, hogy ma sokan a cigány szót összekapcsolják a bűnözés fogalmával.

Számtalan kezdeményezés van, például az igrici TÉSZ, amely bizonyítja, hogy a szegények földhöz és ezáltal munkához segítése kiút lehet a segélyek világából. Valódi segítséget hozhat a föld a falusi szegények számára?

Hiszek is, meg nem is az ilyen dolgokban. Azért mondom ezt, mert ma már az agrártermelés, az élelmiszer-termelés majdnem olyan precizitást igénylő munka, mint az informatika, ezért egy ideig fogni kell azoknak a kezét, akik ilyen komoly munkába belevágnak. A torz magyar agrárstuktúra egyébként mindenképpen változásért kiált. A magántulajdonú gazdálkodásnál fontos, hogy az állam erős szabályozó eszközöket alkalmazzon. Ha kell, mondhassa meg, hogy adott földterületen hány embert kell foglalkoztatni. Kötelezően! Ha földem van, felelősségem is van. A föld nem lehet egyes ember kizárólagos tulajdona, nem csinálhat vele azt, amit akar, mert az természeti kincs.

Ma is számtalan szabályozás van. Az államnak abban is szerepe lehet, hogy bizonyos előjogokat csak a szövetkezeteknek ad meg.

Ön szerint a szövetkezeti rendszer szétverése hiba volt?

Politikai bűncselekménynek tekintem. Lehet szépíteni, de gyakorlatilag szétvertek egy virágzó gazdasági ágazatot. Jobboldali politikai háttéralkuknak lett az áldozata több százezer ember. Antall József kormánya ekkor mutatta meg először, hogy a jobboldal miként viszonyul a szegényekhez. Peremre szorítja őket, és lemond róluk. Ez adja meg a baloldali váltógazdaság alapját, mert a szegények rájönnek, mi képviseljük őket.

Ma sokaktól azt halljuk, hogy a liberális és a szocialista alternatívát össze kell gyúrni. Ez a megoldás?

Az ideológiai szakadék olyan mély a liberalizmus és a baloldaliság között, hogy már a szakpolitikai egyeztetésekben felőrlődünk. Ennek semmi értelme. A sok-sok kompromisszum következménye egy szaporodásra alkalmatlan öszvér, azaz hosszú távon kifejezetten káros.

Gyurcsány nem érzi jól magát az MSZP-ben. Miért nem csinálja meg a saját pártját?

Az MSZP jelenlegi vezetése érték alapú politika irányába akar nyitni. Ez találja szembe magát az érdek alapú politikával. Ebből a csatából csak a baloldaliság jöhet ki győztesen. Sokáig lehet vívni az ilyen csatákat, de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy egy baloldali pártközösség kijelentse magáról, hogy nem baloldali. Ahhoz, hogy ezt elfogadják, szét kell verni. Új szimbolika, név, megjelenés és politika kell. Ez nem más, mint a kakukk logikája, beletojunk mások fészkébe, majd kitúrjuk onnan azokat, akiké volt.

Jól hangzik például, hogy minden tag válasszon elnököt, de én akkor is jobban magaménak érzem a küldötti logikát, mert akkor garantáltan mindenki képviselteti magát és nem áll fenn annak veszélye, hogy a párttagoknak csak éppen szavazó töredéke dönti el, kik legyenek a párt vezetői.

Végbemehet baloldali fordulat, egy baloldali reneszánsz, ha ez a két irányzat egészségesen elválik egymástól?

Vörös politikusként azt mondom, hogy a nagy kérdés az, hogyan lehet a szavazásra venni a Fideszre nem szavazó hatmillió embert és elérni, hogy a baloldali gondolatrendszert válasszák. 2010-ben kevesebb mint ötmillió ember ment el szavazni, ennek jelentős része a baloldali, liberális alternatívákra voksolt. Ide értem a Jobbik-szavazók jelentős részét is, akik – mondjuk ki őszintén – minket büntettek azért, mert elfordultunk tőlük. Ha hiteles és komolyan vehető baloldali politikát képviselő MSZP-t látnak, visszajönnek hozzánk.

A nagy kérdés az, hogy a politika a középosztály bulija vagy a társadalom közös ügye. Nem lehet elfogadni, hogy a választók majd’ fele nem megy el szavazni. Minél kevesebben mennek voksolni, annál nagyobb arányú a jobboldal támogatottsága. Magyarország akkor lesz valódi demokrácia, ha legalább hatmillió, de ha lehet, inkább hétmillió ember szavaz.

Szanyi Tibor a mögöttünk lévő év egyik legaktívabb politikusa. Ennek alapján felmerül a kérdés: a politikus milyen jövőt szán magának?

Minden politikus arra törekszik, hogy meghatározó legyen saját pártján belül. Ez velem sincs másként. Mindennap, szinte a nap minden percében az ketyeg a fejemben, miként tudunk győzni. Érdemből, baloldaliságból. Ebből a szempontból mindegy, hogy a Fidesz miként betonozza be magát a hatalomba. Angyalföldön, Újlipótvárosban nőttem fel, ezért mondhatom magamról, hogy utcai harcos vagyok. Nem a ritmikus gimnasztika szabályai szerint vívom a politikai csatáimat. Az utcai harcnak kevés szabálya van, a legfontosabb az, hogy mindig minden körülmények között győzni kell. Ha nehéz a terep, nehéz terepen kell legyűrni ellenfelünket.

Külföldi karrier nem izgat. Piszkosul szeretem a hazámat. Imádok mindent, ami itt van, gondoljunk csak arra, hogy az egész világon itt vannak a legszebb nők. Sikeres Magyarországnak szeretnék a meghatározó politikusa lenni. Mélyen hiszem, hogy igazam van.

  •  
  •  
  •  
  •