1919. március 21.

tankozt

Ma nem divat emlékezni a vörös tanácsköztársaságra. Ma gyalázni illik azt az időszakot, amikor megszervezték az erős honvédő, független hadsereget, munkás gyerekeket küldtek nyaralni és a magyar történelemben először valódi választójogot vívtak ki maguknak az emberek. Arról sem illik beszélni, hogy alig egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. április 28-án megindult a magyar történelem egyik legnagyszerűbb hadjárata Stromfeld Aurél vezetésével, mely az ország jelentős részét felszabadította.

Ma azok a bitangok a hősök, akik az országot megszálló román, cseh és szerb csapatok mögött kullogva hatalmat kaptak a megszállóktól. Ma azok a hősök, akik a magyar történelmben addig ismeretlen brutalitással pusztították el azokat, akik a honvédő háborút vívó kommunisták mellé álltak.

1919. március 21. egy dátum a magyar történelemben. Lehet vitatkozni azon, hogy jó vagy rossz volt-e a Tanácsköztársaság, azonban egy dolog biztos! Az a bizonyos 133 nap nem ad okot arra a temérdek gyalázatra, amelyet a jobboldal mond arról az időszakról. Nehéz megérteni a beteges gyűlöletet, egy válasz persze megfogalmazódik. Azért gyűlölik a 133 napot, mert akkor valakik bátran harcolni mertek és ők, elődeik már akkor is léha, semmirekellő gazemberek voltak, akik a szavak szintjén hazafiak voltak ugyan, de tetteik ennek pont az ellenkezőjét mutatták. Őket már akkor is csak egy dolog érdekelte! Az  hogy megszerezzenek maguknak 9 millió cselédet, a magyar népet.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük