Nekem a mai dátum a náci német megszállás alól történő felszabadítás ünnepét jelenti. Hogy miért is? Azért mert: 1944. március 19-én szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot, hogy megelőzzék azt a veszélyt, amit a Kállay- kormány béketapogatózásai jelentettek a Harmadik Birodalom számára. A „Kállay-kettős” tánchoz híven, a két évig regnáló kormány is kettőt lépett a németek, kettőt a nyugati szövetségesek felé: egyfelől teljesítette a náci követeléseket a hadianyag szállítása és a csapatok frontra vezénylése tekintetében, másfelől viszont béketárgyalásokat próbált kezdeményezni nyugaton, mely tapogatózások 1943 őszén már konkrét ajánlatokat jelentettek.
A német csapatok a kurszki vesztes ütközet (1943 júliusa) után fokozatosan szorultak ki a Szovjetunióból, ezért úgy vélték, a fronthoz egyre közelebb szerveződő magyar ellenállás már fenyegeti a biztonságukat. Hitler ezért 1944. március 18-án Klessheimbe hívta Horthyt, ahol közölte vele Magyarország megszállását. A kormányzó tehetetlen volt, csak annyi mozgástér jutott számára, hogy államfői tisztségét megtartva lehetősége maradt az események későbbi befolyásolására (így sikerült később megakadályoznia a pesti zsidóság deportálását, megszervezni a sikertelen kiugrási kísérletet, stb.).
A németek március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel megszállták az országot, bevonulásuk után azonnal hajtóvadászatba kezdve azon politikusok és értelmiségie (pl. újságírók) ellen, akik németellenességükről voltak ismertek. A cenzúra bevezetésével számos lap került betiltásra (pl. Népszava, Magyar Nemzet), szerkesztőiket gyakran kivégezték vagy koncentrációs táborokba vitték. Fokozatosan szigorították a zsidóságra vonatkozó törvényeket, a Magyarországra érkező Adolf Eichmann vezetésével pedig megkezdték a zsidó kérdés végső megoldásának előkészületeit (Magyarország, egyedüli német szövetségesként, ezt korábban nem volt hajlandó megtenni). Az ország teljhatalmú biztosa Edmund Veesenmayer lett, aki Kállayék helyett egy Sztójay Döme volt berlini követ által vezetett kormányt állított az ország élére. A megszállás eredményeként Magyarország megmaradt önállóságát is elvesztette, a németek korlátlanul érvényesíthették akaratukat, úgy a külpolitikában mint a magyar belügyekben. Március 19-e után fokozódott az ország kirablása is, Németország hadikölcsön címén szinte korlátozás nélkül szállította el a számára szükséges élelmiszert és nyersanyagokat.
