27 ÉVE A MAGYAROKAT MENTETTÉK, A KORMÁNY SZERINT MOST MÁR TEHERTÉTELEK A NEMZET SZÁMÁRA

„Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!”
(A marosvásárhelyi magyarellenes pogromot megakadályozó magyar cigányok jelmondata)

„A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.” (Balog Zoltán, 2017. július 20.)

Első körben szedjük is le azt, hogy a cigányokról beszél Balog. Miképpen vélekedhet úgy egy miniszter emberekről, hogy őket a tehertétel vagy erőforrás kategóriába sorolja. Egyáltalán mit is jelent az, hogy erőforrás? Egy miniszter, aki a szociális, az egészségügyi és az oktatási területet felügyeli, hogy beszélhet tehertételként bármilyen emberről, miközben az ő feladata az lenne, hogy az emberek kapják meg a megfelelő oktatást, egészségügyi ellátást, szociális segítséget, hogy boldog életet éljenek, hogy együtt dolgozhassanak a közösség és tagjainak felvirágoztatásán.

És akkor lépjünk tovább. Vajon ki dönti el, hogy a magyarul beszélők magyarok-e? Hogy dönti el Balog, hogy a magyar cigányok magyarok-e? Származási alapon, fejméret alapján, vagy lesz akcentus teszt? És hogyan lehet a cigányokról így, mint a nagybetűs Cigányságról beszélni? Egy pozsonyi, szabadkai vagy kolozsvári cigány ugyanolyan? Egy kis erdélyi falu és egy budapesti külvárosban élő cigány életét hogyan lehet egybeolvasztani a „cigányság” ernyője alatt? Mit jelent a cigányság ebben a mondatban, amikor van beás vagy lovári cigány, csak hogy két példát mondjak, akik teljesen eltérő saját hagyományokkal és kulturális külsőségekkel rendelkeznek?

Hogyan akar a kormány dönteni, hogy a határon túli magyar cigányság tehertétel vagy erőforrás? Mi lesz a döntési kritérium? És miért is hasznos egyáltalán ez az elválasztás?

A határon túli magyarok körében évtizedek óta megy a küzdelem a magyar iskolákért, és a kormány nemzetstratégiájának is fontos eleme a magyar szó megtartása a külhonban. Nem örülni kéne akkor, ha a cigányok, akiknek hagyományaik kötődnek a határon túli magyarsághoz, megtartják a magyar nyelvet? Nem támogatni kéne őket ebben, és minél több lehetőséget megadni nekik? Ha az anyanyelvhasználat mindenek fölött álló cél, hiszen biztosítja az esélyegyenlőséget, a boldogulást, akkor ez miért nem érvényes a cigányokra is?

Tehertétel? A magyar cigány lehet tehertétel? A korrupt magyar politikusról, aki magyar és magyar közé ver éket, mikor dönthet végre a nemzet, hogy nem erőforrás, hanem teherétel számára?

Fent egy idézettel indult a cikk. Ez az idézet egy történet része, amelyben 1990. március 20-án a felbőszített és leitatott románokat utaztattak a szélsőségesek és az akkori román titkosszolgálat emberei, hogy Marosvásárhelyen összecsapjanak a magyarokkal. Ekkor vesztette el fél szemét Sütő András. És ezt a szó szerinti csatát nyerték meg az erdélyi magyarok akkor, amikor a környék cigány lakossága, baltákkal felfegyverkezve megérkezett a városba, és kiverték onnan a románokat. Akkor kiabálták a magyarul cigányok: „Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!”

Az ügynek lett folyománya. Több akkor ott segítő cigányt elítéltek a román hatóságok. Többük Magyarországra szökött, ahol állampolgárság híján és cigány származásuk miatt ezeknek a magyar hősöknek hajléktalanként kellett leélniük az életüket. Puczi Bélának, akinek társát az előzetes letartóztatásban halálra verte a román rendőrség, és aki Magyarországon hajléktalanként tengődött, húsz évbe telt, mire megkapta az állampolgárságot, de már csak posztumusz. Keserűségben, csalódottan halt meg.

Ő tehertétel volt az országnak, pedig amikor szükség volt rá, a nemzet erőforrása volt ott, akkor, Marosvásárhelyen! Pedig hány ilyen erőforrás születik évente, akiket azért vesztünk el, mert valami idióta politikus, aki nem hajlandó elvégezni a dolgát, és megteremteni a felemelkedés csatornáit, kimondja rájuk: tehertétel. Hogy saját politikai kudarcait leplezze: nem a rendszer rossz, hanem az ember tehertétel.

A felemelkedési csatornákat már csak a panelbeszélgetésen felmerülő másik adatsor miatt is meg kéne teremteni. Eszerint az adatsor szerint ugyanis, míg korábban az erdélyi magyar fiatalok célországa voltunk, ez mára megváltozott, és csupán átszállóhely vagyunk nyugat felé. Lehet, hogy ehhez is van némi köze a kormánynak, és annak a politikának, amely egy emberben tehertételt vagy erőforrást, és nem embert lát. Amely úgy kezeli az embereket, mintha kidobhatók, lecserélhetők lennének. Amely szülőgépnek tekinti a nőket.

És amely huszonhét év elteltével azoknak a cigányoknak, akik anno a nagy bajban azt mondták,  „Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!”, most azt üzenjük “Féljetek cigányok, mert itt vannak a magyarok!”

 

 

 

 

 

Forrás: http://kettosmerce.blog.hu/2017/07/20/27_eve_a_magyarokat_mentettek_a_kormany_szerint_most_mar_tehertetelek_a_nemzet_szamara

 

 

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük