83 éves a Müncheni Paktum, Csehszlovákia halálos ítélete

A német nácizmus Adolf Hitler vezetésével a harmincas évek közepétől agresszív külpolitikával terjeszkedett. 1938 márciusában Ausztria bekebelezése után Csehszlovákia lett a következő német célpont.

Az európai nagyhatalmak azonban ezt már nem akarták hagyni, mert már egy független országról volt szó. Sokáig Franciaország és Nagy-Britannia azon az állásponton volt, hogy akár fegyveres konfliktust vállalva is meg kell védelmezni közép-európai szövetségesüket. A Szovjetunió ekkor nyilvánvalóvá tette, hogy Csehszlovákia védelmében hajlandó részt venni, a brit és francia vezetők irányába jelezték, hogy az országba katonai erőt is tudnak küldeni.

Az együttműködésnek azonban több akadálya is volt, elsősorban a nyugati hatalmak radikális antikommunizmusa, akik jobban tartottak a kommunista nagyhatalomtól, mint Hitlertől. Szintén jelentős problémát jelentett, hogy Lengyelország elzárkózott attól, hogy területén szovjet csapatokat engedjen át Csehszlovákia irányába. Britek és franciák is értetlenül álltak a lengyelek magatartását látva, de a szovjetekkel való együttműködést ezekben az országokban nem gondolta senki komolyan, így Sztálin javaslatát szőnyeg alá söpörték és a Hitlerrel való alkudozást választották.

Lengyel élcelődő karikatúra, viccesnek találták, hogy elutasították a szovjet javaslatokat

Az 1938. szeptember 29-én aláírt Müncheni Paktum lényegében Csehszlovákia halálos ítélete lett és hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a lengyelek azért voltak “furcsák” a szovjet katonai fellépés lehetőségének felmerülése idején, mert a háttérben már egyezkedtek Hitlerrel és Csehszlovákiából ők is kaptak területeket.

Lengyel harckocsik, mint megszállók Csehszlovákiában. 600 év után tért vissza a vitatott terület, nagyon büszkék voltak magukra. Drágán fizettek mindezért.,

A csehszlovákokat meg sem hívták, az abban foglaltakat kész tényként közölték delegációjukkal. Az ország ezt követően néhány hónap alatt darabokra esett. Magyarország jelentősebb területeket kapott vissza német-olasz nagyhatalmi jóváhagyással, független náci bábállamként létrejött Szlovákia és elszakadtak a keleti részeken élő ukránok-ruszinok is. A csehek elvesztették a bizalmukat a nyugati nagyhatalmakban és erősödött a Szovjetunió támogatása. Csehország maradék területére a német csapatok 1939. március 15-16-án vonultak be.

A csehek ekkor történelmük során sokadjára elvesztették függetlenségüket, de a náci birodalomba való beolvasztásuk nem eredményezett más országokra jellemző pusztulást. Harci események az országban alig történtek, a szovjetek csak Berlin eleste után érték el Prágát, melyet addigra a németekkel szövetséges orosz katonák, a “vlaszovisták” és a civilek felszabadítottak. A németek a háború alatt jelentős ipari fejlesztéseket hajtottak végre, mert az országot a szövetségesek nem bombázták. Az ország keleti felében 1944 augusztus 29-én kirobbant Szlovák Nemzeti Felkelés két hónapon keresztül tartotta magát, Csehországban az antifasiszta ellenállás mindvégig gyenge maradt. A Reinhard Heydrich SS helytartót megölő partizánok nyugatról érkeztek az országba, társadalmi támogatást nem kaptak.

A szovjetek majd egy évvel később, 1939. augusztusában, időnyerési és halogatási céllal állapodtak meg a németekkel. A Hitler által megtámadott Lengyelország keleti felére csak azt követően vonultak be, hogy az ország katonailag összeomlott, vezetői elmenekültek. Ráadásul olyan területekről volt szó, melyet Lengyelország katonailag hódított el a Szovjetuniótól az első világháború után. Mindezek ellenére a mai történetírók jelentős része történelmi szükségszerűségként mutatja be a Müncheni francia-brit-német-olasz megállapodást, ugyanakkor a német-szovjet megállapodást gonosz birodalmak szövetkezéseként állítják be. Csehszlovákia feláldozását semmi sem indokolta. A Molotov-Ribbentrop paktum értelmében azonban a Szovjetunió határait nyugati irányba eltolta. Figyelembe véve, hogy 1941. decemberében a német katonai előőrsök már látták a moszkvai hagymakupolákon megcsillanó fényt, ez a kompromisszum igazolást nyert utólag.

Kalmár Szilárd
Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •