Ez már a végjáték, lehet félni, hogy a kormány esztelensége miatt leírják Magyarországot

Aránytalanul és szükségtelenül veszélyeztetheti a szólás és a gyü­­le­­kezés szabadságát, csorbíthatja a magánélethez való jogot, de nincs biztosíték a diszkriminációmentességre sem – így értékelte a Velencei Bizottság a múlt héten elfogadott civiltörvényt. Miközben a kormány és sajtója éppen az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületére hivatkozva védte a törvény koncepcióját, a bizottság közleménye lesújtó összegzést adott a jogszabályról. A testület szerint ugyanis a pénzmosás és a terrorizmus elleni jogos küzdelem nem lehet ok arra, hogy megbélyegezzék a civil szervezeteket, ellehetetlenítsék tevékenységüket. Az egyik legfőbb kifogás, hogy a határon túli támogatást élvező civil szervezeteknek mostantól minden kiadványukon fel kell tüntetniük, hogy külföldről finanszírozzák őket. Sokan azonban bojkottálni fogják a jogszabály betartását.

– Ez már a végjáték. A Nemzeti Együttműködés Rendszere a saját maga által kreált ellenségekkel szemben vív valódi háborút, amit olyan szélsőségig vitt, amiből már nem lehet jól kijönni – így vélekedik Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, aki szerint a magyar történelemben volt már példa hasonló esztelenségekre, de annak sohasem lett jó vége.

Az alkotmányjogász a lapunk kérdé­­sé­­re szégyennek nevezte, hogy Tró­­csá­­nyi László igazságügyi miniszter a nyilvánosság előtt kijelentette: számára nem ismeretes a polgári engedetlenség fogalma, és azt szerinte a jog sem ismeri. Majtényi álláspontja, hogy egy ilyen kijelentés után a miniszter – aki egyébként korábban jogtudósként is tevékenykedett – az unió jogállamai­­ban nem maradhatna a helyén. Már a joghallgatók is tudják, hogy a polgári engedetlenség bevett fogalom és ismert magatartás, amelynek a szakkönyvtárakban több polcnyi irodalma van.

Miniszterének kijelentését egy rádióinterjúban a kormányfő is megismételte, ezzel kapcsolatban az EKINT elnöke nemcsak a 2007 telén Orbán Viktor vezetésével végrehajtott kordonbontásra emlékeztetett, de a feledékeny miniszterelnök egy 2006-os cikkére is. Ellenzékben ugyanis a Fidesz-vezető maga nevezte a nyílt ellenállás formái­­nak a sztrájkokat, tüntetéseket, az útlezárásokat és a polgári engedetlenségi mozgalmakat is.

Majtényi László a 168 Órának elmondta: amikor a TASZ és a Helsinki Bizottság úgy döntött, hogy a törvényt bojkottálni fogja, és nem regisztráltatja magát külföldről támogatott szervezetként, valójában jogi stratégiai döntést is hozott. Azt a következményt vállalták ugyanis, hogy az ügyészség pert indíthat ellenük, ami lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak. Majtényi szinte sajnálkozva tette hozzá: saját intézményének minderre sem szüksége, sem módja nem lesz, mert az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nem alapítvány vagy egyesület, amelyekre a törvény hatálya kiterjed, hanem közhasznú kft. Végső esetben – ha a jogi háborúság a jövőben odáig fajulna, hogy a bíróság megszünteti a TASZ-t vagy a Magyar Helsinki Bizottságot – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jogi személyisége akár védelmet is nyújthat a két szervezet számára úgy, hogy saját keretein belül ad lehetőséget további működésükre.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke abban bízik, hogy a magyar bíróság még fogékony alkotmányossági érvekre, és él majd azzal a lehetőséggel is, hogy kérdéseivel az Al­­kot­­mánybírósághoz, vagy akár az Euró­­pai Unió Bíróságához forduljon.

Az elfogadott törvény ugyanis nem csak az egyesülési jogot korlátozza, s nem csupán diszkriminatív, de az uniós joggal is ütközik: megsérti az emberi jogok európai egyezményének előírá­­sait, ellentmond a tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása elvének.

Pardavi Mártának nincs kétsége afelől, hogy jogi értelemben ez a törvény bukásra van ítélve, csak az a kérdés, hogy ez mikor következik be.

A Helsinki Bizottság társelnöke szégyenletesnek tartja, hogy a kormányzat a meg­­bélyegző, lejárató és gyengítő politikáját most választási kampányfogásként is beveti, túszul ejtve a demokrácia egyik meghatározó működtetőjét, a civil szférát. A kormány úgy képzeli, a civil társadalom orvosolhatja ugyan az állam működésének hibáit, ám erre nem hívhatja fel a közvélemény figyelmét: a civilek csak szolgáltassanak azoknak, akiket az állam cserbenhagyott, de csendben, bíráló szavak nélkül. Ez azonban így nincs rendben, mivel a ci­­vi­­lek egyik legfőbb feladata volt és maradt, hogy jelezzék a működési zavarokat – magyarázza Pardavi Márta.

A civiltörvény elfogadása után nem késett sokáig a nemzetközi válasz. Az amerikai külügyminisztérium a nagykövetség honlapján fogalmazott meg kemény kritikát. Mint írják, az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a magyar parlament olyan jogszabályt fogadott el, amely méltánytalanul sújtja a magyar civil szervezetek egy célzott csoportját. Olyan szervezeteket, amelyek a korrupció elleni harcot, az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmét tekintik fő feladatuknak. A német külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott: kormánya aggodalommal tekint a törvényre, amellyel Magyarország olyan államok közé került, mint Oroszország vagy Kína. Szintén felháborodásának és sajnálatának adott hangot Kanada és Svédország, az Európai Bizottság szóvivője pedig bejelentette, a testület vizsgálja, hogy a magyar civiltörvény összhangban van-e az unió belső piaci szabályaival és az alapjogi chartával.

Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője elmondta,arra számít, hogy a magyar kormány végül engedni fog. Előbb-utóbb hasonló kompromisszumra kerül majd sor, mint amit Orbán Viktor öt éve a bíróságokkal kapcsolatban kötött szintén a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján– jósolja. Ezt azonban hosszú vita előzheti meg, a kabinet minden eszközt bevet majd, hogy egy ilyen megállapodásra csak vélelmezett választási győzelme után kerüljön sor. Újabb mandátumának megszerzése után viszont könnyen engedhet majd, hiszen a törvény elfogadása valójában saját táborának megerősítéséről szól, és nem a civilekről.

Az LMP európai parlamenti képviselője az európai közösségben nem látja azt az eltökéltséget, amely a kormány halogató taktikáját kikezdhetné.Attól tart, hogy Magyarországot valójában már leírták, besorolták az uniós peremvidék jelentéktelen szereplői közé.

Szerinte ez a legrosszabb, ami történhet velünk, nem pedig az, ha bírálnak bennünket. Az európai döntéshozatal a jövőben várhatóan még inkább az eurozóna magországaiba tevődik át, így Magyarország teljesen kieshet az európai folyamatok tényleges alakítói közül, az eseményeknek csak passzív elszenvedője lesz. A hazai civil társadalom valójában nem gyengült, inkább erősödött a tá­­madások hatására – állítja Pardavi Márta arra hivatkozva, hogy a törvény elfogadása óta már 216 civil szervezet tiltakozott a Civilizáció elnevezésű kampány részeként.

Akadnak közöttük kicsik és nagyok, vidékiek és főváro­­siak, a szociális szektorban, oktatásban, egészségügyben dolgozók és jogvédők, de egyformán úgy gondolják: a jogszabály megbélyegző és felesleges. Amióta a Fidesz támadja őket, erősödött a civil szervezetek összefogása, és láthatóbbá is váltak. A növekvő médiafigyelem hatására az emberek ma már sokkal jobban értik, hogy a nonprofit szervezetek milyen fontos feladatokat látnak el az állam helyett – teszi hozzá a Helsinki Bizottság társelnöke.

– A kormány ostoba politikát folytat, ha a civiltörvény elfogadásával a választási kampányának érdekeit kívánja szolgálni – mondja Majtényi László. Arra számít, hogy jelentős társadalmi ellenállást vált ki a civilek meghurcolása. A magyar társadalmat szerinte nem lehet ellenük fordítani, ez minőségileg teljesen más ügy, mint a menekültekkel kapcsolatos hangulatkeltés. Majtényi szerint a segítők elleni fellépéssel nem lehet szavazókat csábítani a Fidesz táborába, ezzel még a jobbikos szavazókat is csak elriasztani lehet.

Forrás: http://168ora.hu/civil-szervezet-torveny-orban-kormany-magyarorszag-ekint-lmp/