A sírgyalázás igenis bűncselekmény

Közeledik halottak napja. Mit szólnánk hozzá, ha azzal szembesülnénk a temetőben, hogy elhalt hozzátartozóink sírját valaki fekete fóliába csomagolta és a barbár tettét az elkövető hazugságok hosszú sorával magyarázná és nem mellesleg azt büszkén vállalná?

Természetesen felhívnánk a rendőrséget, mert egy ilyen tett a hétköznapi ember logikája szerint garázdaság, nem a véleménynyilvánítás szabadsága szerinti bátor tett. És mit szólnánk ahhoz, hogy ha a kiérkező rendőr azt mondaná, hogy mivel anyagi károkozás nem történt, ezért nem tesz semmit? Természetes módon felháborodnánk, mert az ilyen jellegű tettek tömegessé válásának elejét kell venni, a törvény szigorával. Holtak síremlékének gyalázása igenis bűncselekmény (kellene legyen)!

Kellene…

Természetesen Magyarországon ez is másként van. Nálunk ha valaki azt gondolja, hogy egy síremléket fekete fóliába teker, az nem garázda tett, hanem büszkén vállalható akció. Vannak ebben az országban többen, akik hónapról hónapra meggyaláznak fóliába csomagolással szovjet katona sírokat. Ez számukra ugye demokratikus véleménynyilvánítás, amelyet nyilván megtapsolnak az amerikai nagykövetség illetékesei. A szélsőséges nyugatbarát liberális ideológia oda jutott, hogy már ez is belefér nekik. Ma fekete fólia, holnap buldózer, amivel elesett katonák csontjait forgatják ki a földből. Ukrajnában, Lengyelországban vagy a balti államokban már ez a trend. Sokan, például a már említett helyen szeretnék elérni, hogy a ruszofób indulatok felkorbácsolása nálunk ismét temetők meggyalázását eredményezze. Emitt még csak fekete fólia, de amott már újra pingálják a horogkereszteket a liberálisok bátorságára példaként tekintő neonácik. Helyszínt szándékosan ismét nem írok, mert nem reklámozom ebben a helyzetben sem a barbár és immár egyértelműen fasiszta tettet. 

Tényleg nekünk magyaroknak erre van előre? Tényleg azt kell lássák Oroszországban, hogy Magyarországon is a szovjet világháborús sírok gyalázását tekintik a legdemokratikusabb tettek egyikének? Mindeközben elfelejtjük, hogy 200 ezer honfitársunk nyugszik orosz földben? Tényleg elfelejtjük, hogy doni áttörés után a kaotikus visszavonulás során majd 100 kilométeren át haltak meg nagyapáink és dédapáink, maradványaik számos helyen kerülnek elő ma is és azokat az orosz hatóságok illő tisztelettel temetik el kinti magyar katonai temetőkben? 

Természetesen ép ésszel fel nem fogható, hogy a magyar hatóságok miért bátorítják ilyen tettek elkövetésére a garázda elemeket tétlenségükkel. A törvény legerélyesebb szigorával el kellene távolítani a temetőkből, a temetkezési helyek mellől az ilyen embereket. Mert tettük undorító és visszataszító mindenki számára. A torz lelkek torz tetteit nem szabad hagyni normává válni. A második világháborúban elesett katonák, függetlenül attól, hogy melyik oldalon harcoltak, nyugodjanak békében! Sírjukon legyen mindenkor virág, halottak napján égjen az emlékezés mécsese, senki se pingáljon horogkereszteket rájuk és ne csomagolhasson be senki sírokat fekete fóliával. Ez az emberi minimum és ezt a törvényhozóknak és az azt alkalmazóknak maximálisan tisztelniük kell!

Kalmár Szilárd
Stromfeld Aurél Egyesület