A bogárvilág hanyatlása

bogarwar

Nehéz idők jöttek Bogárváros életére. Tavaszt irtunk még, amikor a bogarak egy forradalmi csoportja megunva a bogártanács önző és bogárnyúzó döntéseit, csápjaikat a magasba emelve követelték egy élhetőbb bogárélet megteremtését. Sokan gyűltek össze akkoriban, az aprókavicsos terek és kukacokkal fúrt utcák megteltek különböző színű és formájú bogarakkal. Senki sem gondolt a kudarcra, hogy követelésük túlzó és alaptalan lenne egy önkényes bogárrezsim hatalomgyakorlása ellen, mégis érezni lehetett a feszültséget, a bogarak nyugtalanságát, amikor bogárkatonák sorakoztak fel a békés tömeggel szemben. És akkor elszabadult a bogárpokol.

A hatalom vezetői, a meglévő rendszerrel szembeni erőszakos támadásként értelmezte az egyszerű bogarak demonstrációját, és véres leszámolást intézett ellenük. Senki sem látott azelőtt ekkora pusztítást Bogárvárosban. A bogár bármerre is nézett, élettelen kitinpáncélok hevertek a poros utcaköveken. Lángoló bogárbódék füstje vitte a hírt a nagyvilágban, hogy egy maréknyi apró bogár harcol demokitin jogaiért egy zsarnoki bogárrezsim ellenében, de a környező fejlett bogárországok nem vették komolyan a fajsúlyos üzenetet. Ám a harcok egyre inkább eldurvultak. A bogárvilág már nem hunyhatott szemet az ott tapasztalt brutális leszámolás felett, s egyre másra jöttek szövetségesként tartott bogárkatonák az egyszerű bogárnép megsegítésére. A véresre vert demonstráció kiterjedt polgárháborúvá fejlődött, és az egykor oly szép Bogárváros szinte pillanatok alatt vált a tűz és vér martalékává. Szomorú időszak kezdődött.

Hetek és hónapok nehezedtek az egyre kilátástalan sorsú bogárpolgárokra, míg végül sokan nem bírták tovább a harcok okozta szenvedést. Vették megmaradt bogárcsomagjukat, és egész bogárcsaládok indultak útra egy új élet reményében. Ezrek, tízezrek, milliók hagyták el otthonaikat, a megfásult és reményvesztett menekültbogarak szinte elárasztották a közeli bogárállamok kijelölt menekülttáborait.

Eközben egy másik földdarabon, az északon elhelyezkedő Eubogárfalván a felvilágosult bogarak rémülten figyelték a hírekben vetített véres képkockákat, és egymás között az ott zajló eseményeket értékelték. De kevés bogár akadt a régióban, amelyik csak egy résnyire is megértette volna a helyzetüket. Ezen a földön mást vallást képviselt a bogarak többsége, és évtizedes viszonylagos békesség után nem szerettek volna újabb háborúba keveredni. Ugyanakkor serényen meghirdették a toleráns bogárpolitikát, melynek célja kezdetben a menekült bogarak hatékony és gyors elszállásolása volt. Ám a lassú és gyenge bogárbürokrácia visszafogta ezt a koránt sem egységesen támogatott akciótervet, és a menekült bogarak szinte kizárólag csak magukra számíthattak. A virágágyás túloldalán, az Egyesült Bogárállamok viszont egyre másra dolgozta ki a nyerőnek hitt bogárstratégiát. Az általuk vélt jólét megőrzésének és remélt továbbfejlesztésének érdekében tőkét csoportosítottak az ügy rendezésére. De átgondolatlanságuk csupán arra volt jó, hogy fokozza a szegénységet Bogárfalván, és még többen hagyják el az otthonaikat. Az egész bogárvilág évekig tanácstalanul állt a jelenség előtt.

A menekült bogarak pedig kétségbeesésükben átkeltek a háborgó és veszélyes Rózsartengeren, és több ezer millimétert utazva kiszemelték maguknak azt a célterületet, ahol tudomásuk szerint egy bogár nyugodtan és békében élheti le életét, ahol valódi demokitin jogállam szabályozza a munkások és feletteseik törekvéseit, és képes megfelelő színvonalat biztosítani minden ízeltlábú számára. A menekült bogaraknak fogalmuk sem volt róla, hogy a hely, ahová vágynak, egy nagy irathalmaz árnyékában, egy karcosra pucolt akváriumba tereli szerencsétleneket. A tömeg megdöbbenve szemlélte a fogadtatást. Sokan tátott szájjal nézték az átlátszó üvegfalat, melynek túloldaláról ugyan napfény csillogott az összegyűlt tömegre, a köztes tér mégis sötét, és túlzóan rideg volt ahhoz, hogy otthonként tekintsenek rá.

A bogártörténelemkönyvek külön kitérnek arra a részre, amikor az első menekült bogarak végre felfogták a mérhetetlen hazugsághalmazt, amely ugyan egész útjuk során végigkísérte őket, mégsem voltak képesek elfogadni a létezését. Azt mondják, hogy a bogárvilág innentől számítja az új időszámítását. Az északi bogárpolgárok valójában egy üvegfallal körbevett, hamis illúziókra épített palotából ácsolta bogárjogszabályokból a birodalmát, amely a menekült bogarak érkezésével kezdett egyre intenzívebben repedezni. A tengeren túli egyesült bogarak pedig még arra is képtelenek voltak, hogy a megfelelő irányba ássák be magukat, és a háborúval szabdalt földdarab túlfelén, egy méretes szarkupacba ütköztek – amit persze rákentek az északi bogarakra. Bogárvilágban ma már mindenki menekül. Mindenki másért keres magának új területet Szabóék zöldellő kertjében, de ha a garázsból előkerül a fűnyíró, végül minden bogár egy célért fog harcolni: A túlélésért, és a zsarnok kertész leszámolásáért.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük