A cigányságnak vannak lehetőségei Törökszentmiklóson

Törökszentmiklóson nagyjából húszezer ember él. A lakosság negyede cigány származású. Döntő töbségük két (!) telepen, azaz gettóban él. A helyzet nem túl jó, sok a kábítószeres, a munkanélküli, az ingatlanoknak nincs értékük, szinte lehetetlen a kitörés. Ezen a helyzeten próbál változtatni, a helyi cigány önkormányzat képviselője Vadász Rozália, és a Szolidaritás helyi vezetője, Elek Erzsébet által vezetett csapat.

Jellemző a helyzetre, hogy a rendőrség bár jól ismeri a dílereket, nem tesz semmit, félnek, hogy a dílerek fölött lévő igazi gengszterek bosszút állnának, ha közbe mernének lépni. Vadkelet. Kilátástalan és szomorú.

Az önkormányzat amit és ahol tud segít nekik. Markót Imre polgármester úr találkozónk során, büszkén mutatta meg az uniós támogatásból felépített közösségi házat és elmondta: bízik benne, hogy a cigányság is egyre jobban fogja értékelni azt, ami az övék. Kiemelte, hogy polgárőrség is működik a közösségi házban, melynek állandó jelenléte a kriminológiai problémákat mérsékelheti, a deviáns, agresszív, romboló magatartást visszaszoríthatja a településen.

Roma Közösségi Ház, Törökszentmiklós. A projekt keretében egy közösségi ház került kialakításra, egy 100-120 főt befogadni képes, 3 részre szekcionálható rendezvényteremmel, kívülről is megközelíthető öltözővel, az akcióterületen dolgozó segítők számára kialakított irodákkal, szociális blokkal, teakonyhával, egy a lakosság számára használható mosókonyhával, valamint tároló helységekkel. A projekt keretében a berendezéshez szükséges eszközbeszerzés is megtörtént. A közösségi ház mellett szabadtéri színpad, műanyag borítású focipálya, és játszótér is kialakításra került.

Ahhoz, hogy a helybéli cigányság a kilátástalan helyzetéből ki tudjon törni, ez a ház a település legfontosabb helyszíne. A négy éve átadott létesítményben hetente tartanak programokat, télen bálokat, a felzárkózást tanoda segíti, és szedd magad akciót is szerveznek. Egy jókora telken, melyet szintén az önkormányzat biztosít a közösség számára, földművelés is zajlik. A csoport fő mozgatórugója Vadász Rozália, aki gyakorlatilag csak lelkesedésből, érdemi fizetés nélkül tesz a közösség felzárkózásáért. Maximalistaként a legnagyobb kihívást számára az jelenti, hogy a cigány telepen élők hozzá állása megváltozzon, ami nem könnyű feladat. A www.muon.hu/-nak elmondta, hogy a heti rendszerességgel megrendezett különböző ám komoly tematikájú beszélgetésekre már 20-25 embert sikerült elhívni a telepről, de ez még mindig nagyon kevés. Ennél jóval nagyobb aktivitásra lenne szükség, de a drog és a depresszió fogságában élő családokat nagyon nehéz, szisztematikus meggyőzéssel lehet csak rávenni a legapróbb változásra, amihez ő és a jó szándékú helyi vezetőkön kívül más is kell.

A csodához olyan kormányra lenne szükség, ami nem kizsákmányoló és ami nem a szegregációt tekinti megoldásnak, hanem ami támogatja állampolgárai felemelkedését és tényleg senkit nem hagynak az út szélén, ami nem mond le a szegénységben élő gyerekről, azok jövőjéről legyenek azok magyarok vagy cigányok. Ja és kéne még idő is. 1989 óta Magyarország elvesztegetett 30 évet ez ügyben is. Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke elmondta, hogy nagyon szeretnék, ha következő 30 év már nem a nyomort szülné újra.