A felszabadulás jelképe: Nemesmedves

nemesmedves

 

A mai Magyarország területének felszabadítása 1944. szeptember 23-án kezdődött Battonyánál és 1945. április 4-én fejeződött be Nemesmedvesnél. Ez volt a hivatalos történészi álláspont több évtizeden át, de a rendszerváltás után, mint minden mást, ezeket  dátumokat is megkérdőjelezték a “szakértők”. Ráadásul arra is rájöttek kedvenc jobboldali történészeink, hogy szó sem volt felszabadulásról, mivel minket akkor igazából megszálltak a náci hadsereget Sztálingrádtól Berlinig zavaró szovjet csapatok.

 

 

Mi a helyzet ma Nemesmedvesen? Erre voltunk kíváncsiak, ezért gyors internetes keresést követően rájövünk, hogy mindössze 22-en laknak a falucskában, így saját jegyzője sincs. A rátóti polgármesteri hivatalt hívom, ahol megadják a nemesmedvesi polgármester mobilszámát. Mesics Ferenc fiatalos hangú, szívélyes ember.

Kérdésünkre elmondja, hogy a faluban nem emlékeznek külön rendezvénnyel a felszabadulásra, de más sem foglalkozik ilyesmivel. Őrzik a hagyományt, ápolják a felszabadulási emlékművet, ami egy szovjet harckocsiból és kopjafákból áll, de évtizedek óta senki nem koszorúz vagy helyez el virágot Nemesmedvesen ezen a napon. Megtudjuk azt is, hogy a faluban akkor komoly harcok voltak, senki nem tudta pontosan felidézni, hogy mikor is takarodtak ki véglegesen a németek és a magyar nyilasok, ezért elfogadták a történészek által meghatározott dátumot és abba is beletörődtek, hogy ők lettek az utolsó felszabadított magyarországi település.
 

felszEsetükben persze a felszabadulás csak nehezen értelmezhető a szó szoros értelmében, mert a sváb többségű község majd minden lakóját kitelepítették Németországba, akik maradtak, azok 1949-ben léptek át a határon, amikor látták az aknazár kiépítését és a vasfüggöny felhúzását. A hanyatlás azonban nem ekkor kezdődött, hanem Trianon után, amikor a Németújvári járás egyetlen Magyarországnak hagyott települése lett.

A világháborúban tíz nemesmedvesi hunyt el. Mesics Ferenc nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a halottak mely hadsereg katonájaként harcoltak. Ezt a kérdést azért is tettem fel, mert a magyarországi németek aktív támogatói voltak a hitleri Németországnak és nagyon sokan harcoltak az SS kötelékében.

A közvetlen határzónába eső, lényegében kitelepített település szinte teljesen elnéptelenedett a rendszerváltás idejére, a pusztulástól csak a határnyitás mentette meg. Nemesmedves ennek köszönhetően ma egy átlagos piciny falucska, amelynek esélyt ad a túlélésre az, hogy egy fejlett ország fejlett települései mellett helyezkedik el egy eltűnt határ innenső oldalán.

A felszabadulási romantika sokakat vonz a faluba. Főleg azok a fiatalok látogatnak el ide, akik még a szocialista történelemoktatásnak köszönhetően tudják, hogy mi is történt itt valószínűleg 1945. április 4-én. Általában gyerekekkel érkeznek, akik egyértelmű csodálattal tekintenek a szovjet harckocsira, amely szinte az utolsó olyan közterületi háborús relikvia, ami a második világháborúban vívott csatákra emlékeztet minket. Az, hogy még itt lehet, jelentős mértékben Nemesmedves önkormányzatának köszönhető. A Hadtörténeti Múzeum nem foglalkozott az emlékművel, de éves díjat kiszámlázott annak a falunak, amely gondozta a helyet és környékét és a tankot is szépen felújította néhány esztendővel ezelőtt. Mivel központilag nincs pénz, ezért lehetséges, hogy a Nemesmedvesiek papíron is gazdagabbak lesznek egy harckocsival, de ehhez az kell, hogy a kormány lemondjon a tulajdonjogáról.

Nemesmedves egy csendes kisfalu, köszönet érte, hogy nem fordítottak hátat a valóságnak és tesznek azért, hogy maradjon egy apró mementó, amely a világégés szörnyűségeire és a felszabadulásra emlékeztet minket.
 

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük