„A hátrányos helyzetet valójában az iskola hozza létre.”

Nahalka 2016

A lázongó tanárok érzik a problémákat, de sokkal mélyebb gondjai vannak a magyar oktatási rendszernek, és egy lényegi pontjával ők sem mernek szembenézni. Nahalka István oktatáskutatóval készült HVG interjúból kiderül, hogy mi a baj az oktatással.

Amiket mostanában a legkülönbözőbb tiltakozó szervezetek írtak problémaként, azok mind megállják a helyüket. Az viszont nem biztos, hogy látják a folyamatok mélyét. Ez természetes, mert nem pedagógiai kutatókról vagy oktatáspolitikusokról van szó.

Árulkodó az esélyegyenlőség problémájának kimaradása egy-két ilyen tiltakozó listából. Pedig ez most a magyar oktatás legsúlyosabb gondja, és nem csak azért, mert igazságtalan, hanem ennél majdnem fontosabb, hogy az esélyegyenlőtlenség az egész társadalom számára nagyon negatív folyamatot jelent. Tehetségeket veszítünk el.

A fenntartás problémája is szorosan összefügg a centralizációval. De azzal is, hogy nem teljesítjük a szubszidiaritás elvét, tehát nem ott születnek a döntések, ahol a legjobb lenne, ha születnének. A régebbi megoldás sem volt megfelelő, az lenne a legjobb, ha egy járási szintű önkormányzati rendszert lehetne kialakítani és ott lenne az iskolák fenntartása.

Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a decentralizáció nagyon jól működik azokban az országokban, amelyekben magasabb színvonalú és jobb teljesítményű az oktatás. A gyengébben teljesítő országokban, ahol nincsenek hagyományai a demokratikus működésnek, ellentmondásos a decentralizáció hatása.

A területi egyenlőtlenségek nem játszanak alapvető szerepet az esélyegyenlőtlenség kialakulásában, ez a családi háttér egyenlőtlenségeivel függ leginkább össze, és csak ezen keresztül a területi egyenlőtlenségekkel.

A hátrányos helyzetet valójában az iskola hozza létre.

Úgy hozza létre, hogy létrehoz egy látens diszkriminációt: előnyben részesíti a középosztálybeli családok értékrendjét, tudását, azokat a képességeket, amelyeket ott szereznek a gyerekek, azt a magatartást, amelyet ők képviselnek. Ezzel automatikusan hátránnyal sújtja azokat, akik nem ezeket képviselik. Az iskola így már az alsó tagozaton létrehozza az egyenlőtlenségeket, amelyek idővel kicsit növekednek is.

A szegregáció nem közvetlenül oka az esélyegyenlőtlenségnek, de rendkívül negatív jelenség nevelési és szocializációs szempontból.

Ugyanis a különböző társadalmi csoporthoz tartozó gyerekek nem tanulnak meg egymással együttműködni: ha szét vannak választva, akkor hogy tanulják meg? Sajnos az iskola a szelekciós rendszerével hozzájárult ahhoz, hogy ma borzasztóan erős társadalmi feszültségekkel kell együtt élnünk.

Bővebben: HVG

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük