A náci Németországban, ahol az egér a zsidó szimbóluma, ugyanúgy tiltólistán volt, mint Disney

babbitt

A lengyel újságíró-riporter, Lidia Ostalowska (1954) tényirodalomkönyve, az Akvarellek annak a holokauszttúlélőnek a történetét mondja el, akinek regényes sagáját átszövi az 1939-ben az Amerikai Filmakadémia különdíjával kitüntetett szuperprodukció, amely a náci Németországban, ahol az egér a zsidó szimbóluma, ugyanúgy tiltólistán volt, mint Disney, aki a vezírt Valkűrnek ábrázolta egy propagandafilm-sorozatban, és aki a fasizmus elleni háborúba bevonta Mikit, Donaldot, Plútót, Dumbót.

Dina Gottliebova (1923–2009) 1943 karácsonyán a terezíni zsidók birkenaui családi táborában (Familienlager, BIIb) festi ki az egyik barakk belsejét; a gyerekek kívánságára Kuka táncol Hófehérkével, köröttük törpék ugrabugrálnak. A vonzó cseh lány összecimborált a BIIb-tábor rettegett blokkfelelősével, Arno Böhmmel, ezért fest-(het)ett mást is: számokat a barakkokra, propaganda- és figyelmeztető feliratokat, SS-tisztek babái, menyasszonyai, nejei portréját, fotók alapján. Egy „vörös kiscsaj” életnagyságú aktját, háttérben vízeséssel, amelyet másnap visszavitt Fritz Buntrock „Buldog” rapportführer javításra: egy lyuk tátongott az alternatív guminőn. 1944 februárjában megkérdi Dinát dr. Mengele: tud-e élethű képeket festeni cigányokról. Az SS-főorvos ecseteket, vízfestéket, rajztömböket, dolgozószobát ad az egy tizenegy éves csicskát is tartó lágerrabnak. Noha rajta kívül még négyen készítettek cigányportrékat, ő lesz Josef Mengele privát akvarellfestője.

Folytatás: Népszabadság/Hétvége

A képen Dina Gottliebova egy cigányportréval/Wikipédia

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük