A Sziriza megbuktatása az uniós pénzügyminiszterek célja?

Pogatsa Zoltan

2004 előtt hozzászoktunk ahhoz, hogy az Európai Unióra mint valami minden kétséget kizárólag pozitív dologra gondoljunk. Ez volt a „Nyugat” és a „demokrácia” intézményesülése, a „gazdag és versenyképes” államok közössége, ahova tartozni kívántunk. Hosszú időbe tellett megérteni, hogy a nyugati világban is bizony létezik a politikai oldalaknak ideológiája, és hogy a rövidtávú szakpolitikai döntések bizony az idők során ideológiává állnak össze. A technokrata döntések, akár tudatosak, akár nem, hosszabb távon vagy kedveznek a társadalmi mobilitásnak, vagy elzárják azt. Vagy lehetővé teszik a szegényebb országok felzárkózását, vagy, ahogy az ténylegesen történt, válságba sodorják Görögországot, Portugáliát, Spanyolországot, Szlovéniát és Észtországot, melyek mind a technokrata monetáris uniós architektúra áldozatai lettek.

A keletiek szemében az elején az unió szakmai volt, technokrata, a politikai egység megtestesítője, úgy tűnt, hogy végcéljai egyértelműek, az oda vezető út optimális megoldásáról pedig kulturált vitát folytat. Funkcionalizmus a neve annak a megközelítésnek, amely szakértők munkája nyomán, a tömegek lelkesedése nélkül valósítja meg az Európai Uniót.

Az elmúlt hetek eseményei örökre felszámolták az az illúziót, hogy az európai integráció folyamatát ilyen depolitizált formában tovább el tudjuk képzelni. A szorongatott helyzetben lévő görög kormány július első napján az uniós pénzügyminiszterek által egy héttel korábban javasolt új támogatási programot küldte vissza. Két dolog miatt tette ezt. Egyrészt azzal vádolták, hogy olyan kérdésről tart népszavazást, amely már nincs valójában az asztalon. Másrészt pedig azzal vádolták, hogy felelőtlenül felállt a tárgyalásoktól. Így azonban továbbra is tárgyalási pozicíciót jelent a dokumentum, és mehet előre a népszavazás a kérdésről. A görögöknek kell eldönteniük, hogy támogatják-e azt. A Sziriza továbbra is az elutasítása mellett kampányol.

A probléma azonban az, hogy ez a kormány baloldali. Igazán baloldali, nem úgy, mint a harmadik utas szocdemek, akik balra kampányolnak, de jobbra kormányoznak. (A válság egyik érdekes aspektusa, hogy mennyire irrelevánssá váltak az európai mianstream szocdem pártok.) Bár minden ok nélkül gyakran szélsőséges baloldali párnak nevezik, a Sziriza egy a hatvanas évek nyugati szocdem pártjaira emlékeztető gazdaságpolitikával és keynesiánus gazdaságfilozófiai megközelítéssel írható le. Lényege, hogy túl akar lépni azon a megszorító politikán, amely az IMF saját elemzése szerint is óriási károkat okozott Görögországnak 2009 után, és amelyet az eurozóna többi országa megfinanszírozott. Ismert tény, hogy a megszorítások alatt „Görögország megsegítése” címén az országnak juttatott hitel 10 eurójából 9 nem arra fordítódott, hogy a „reformokat” finanszírozza meg Görögországban. Az ország fizetőképességét, a hitelek törlesztő részleteit finanszírozták meg vele, hogy legyen idő a nyugat-európai bankoknál lévő adósságállományt átpakolni az Európai Unióhoz és az IMF-hez, azaz magánkézből állami kézbe.

Mindeközben a megszorítások eredményeképpen negyedével zuhant a görög GDP és az egekbe szökött a munkanélküliség. Az IMF újra és újra lefelé volt kénytelen módosítani azzal kapcsolatos elemzését, hogy mi lesz a megszorítások hatása, utólag pedig önkritikus elemzésben ismerte be, hogy azok kudarcosak voltak.

A pénzügyminiszterek saját otthoni politikai közegeiben is ugrásra készülnek azok a politikai erők, amelyek megszorításmentes gazdaságpolitikát vinnének. Ismét egy példa arra, amikor a száraz szakpolitikai megfontolások mögött kőkemény politikai, sőt, gazdaságpolitikai hit, ideológia áll. A megszorítások politikája ugyanis ugyanúgy ideológia, mint a keynesiánus politika.

Bármi is legyen a Sziriza sorsa az elkövetkező hetekben, hónapokban, az európai integráció sztorija átíródott rendesen. Az EU mint technokrata Politikai EUnuch képnek végleg vége. Politikai küzdelemmel folyik ma már az integráció színterén is, akárcsak a tagállamok politikai rendszerében.

Bővebben: PogiBLOG

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük