A “trónörökös” Orbán Gáspár így szervez elitklubot a haverjaival, persze közpénzből

Van egy belvárosi szakkollégium, Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSZ), melynek egyik alapítója Orbán Gáspár. Ott találunk mellette egy miniszterelnöki megbízottat és egy kormányzati kedvenc űrjogászt is. A joghallgatók eme szervezetébe érdekes módon dől az állami lóvé, kaptak egyetemi ingatlant és mindenféle egyéb támogatáshoz és könnyedén hozzájutnak. 

Tavaly már volt téma ez az egyetemista elitklub, akkor a JÖSZ sértődött közleményben reklamált a szerintük „lejárató cikk” ellen. Nagy Dániel, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke ezután azt nyilatkozta a Telexnek: Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia csak egy a 25 alumni – azaz már végzett öregdiák-tag – közül, felelős tisztséget nem visel, nincs befolyással a finanszírozásra.

A valóság azonban cáfolni látszik Nagy Dániel állításait. A kollgiumban kiemet helyen az egyik JÖSZ-dicsőségtáblán Orbán Gáspár mosolyog, a plakát a JÖSZ Egyesület 2016-os bejegyzését ünnepli. A kép középpontjában, az asztalfőn ülő Gáspár éppen lapoz; a körülötte helyet foglaló joghallgatók illedelmesen szavazásra emelik a kezüket. 

A diákszervezetnek juttatott állami pénzt sehol sem verték nagydobra: a kollégiumi támogatás tényéről a pénzosztó alapítványnak beadott közérdekű adatigénylésre kapott válaszból, még tavaly szerzett tudomást az Átlátszó.hu csapata. Azóta további adatigényléseket adtak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE), a bíróságon nyilvánosan hozzáférhető szervezeti iratokat néztek át. A tényfeltáró újságírók „külsős” forrásaik mindannyian nevük elhallgatását kérték a lehetséges retorzióktól tartva.

A Joghallgatók Önképző Szervezetével, azaz a JÖSZ-szel kapcsolatban azt érdemes leginkább szem előtt tartani, hogy ez a betűszó több mindent jelölhet: baráti társaságot, diákszervezetet, szakkollégiumot és szakkollégistákat, jogi személyiséggel rendelkező egyesületet, alapítványt, valamint kft.-t egyaránt.

Így például, míg a JÖSZ Egyesület jelenlegi és végzett joghallgatók 120 fős tagságával rendelkezik, a JÖSZ Alapítványnak mindössze egy alapítója van: Orbán Gáspár. Ezzel az alapítvánnyal szerződött eredetileg az ELTE a Szerb utca 3. alatti épület bérbeadásáról és ez az alapítvány kapta a 61,5 millió közforintot is a felújítás és az üzemeltetés költségeire. A szakkollégium fenntartója az Oktatási Hivatal táblázata szerint a JÖSZ Alapítvány.

Az alapítványt a szokásos módon kuratórium vezeti, amelynek tagjait az alapító nevezheti ki és válthatja le, vagyis a legnagyobb hatalmú ember a történetben Orbán Gáspár.

A JÖSZ eredetileg Orbán Gáspár baráti társaságának önképzőköreként indult, miután az akkor elsőéves joghallgató Orbán-fiú rövid tagság után kilépett az egykori Fidesz-keltető Bibó István Szakkollégiumból. 2012 februárjában az új társaságot diákszervezetként ismerte el az egyetem. A jogászhallgatókhoz nyilván társuk kapcsolati hálójának köszönhetően csúcspolitikusok is ellátogattak: ebben az évben előadást tartott nekik Szájer József, aki akkoriban a kormánypárt első számú brüsszeli arca volt.

„A JÖSZ beszélgetéseket, vitákat szervezett: Gáspár egyik egyetemista társa mesélte, nagyon megmaradt benne, hogy azon tanakodtak, kit hívhatnának meg egy rendezvényre, mire Gáspár bedobta, hogy Lázár Jánost. Néhány telefon és egy kis győzködés után meg is jelent a miniszter, és vitatkozott az egyetemen Paks II-ről Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-képviselőjével” — írta korábban a 24.hu. De volt ekkortájt Bayer Zsolt és Puzsér Róbert részvételével JÖSZ-szervezésű megmondóemberi-vita is az ELTE előadójában.

2014 tavaszán a diákszervezet kapott egy szobát az egyetem egyik épületében. A felújításra borkóstolóval összekötött adománygyűjtő estet tartottak ­— a képek alapján valószínűleg a jogi kar épületében —, ahol fellépett Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, valamint Bretz Gábor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, továbbá Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is.

Ebben az évben hangzott el az is Giró-Szász Áron, a JÖSZ egyik alapító tagjának és tisztségviselőjének szájából:

„A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.

Giró-Szász áll amögött az Axióma nevű online videócsatorna mögött, amely ismeretlen forrásból készít közéleti adásokat, így azt a kisebb botrányt kavaró videót is, amelyben Novák Katalin családügyi miniszter mond emancipációellenes monológot.

A ma 28 éves férfit 2019 októberében nevezte ki miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása” — írja róla a kormányzati honlap. Giró-Szász apja a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.

Giró-Szász Áron személyesen is jó barátságban lehetett a miniszterelnök fiával, legalábbis erről tanúskodik egy Facebookról már törölt alábbi frissdiplomás szelfi.

A szakkollégiumi létet célul kitűző idézet idején alig 22 éves Giró-Szász kétségkívül mert nagyot álmodni. Annyira nagyot, hogy felvetődik a kérdés: vajon mennyi esélye van Magyarországon egyetemi hallgatók egy kis csoportjának arra, hogy a nulláról indulva csupa támogató jószándékkal találkozzanak mindenhol és néhány év alatt összerakjanak egy fullos szakkollégiumot?

És vajon más-e ennek az esélynek a mértéke akkor, ha az egyik alapító a miniszterelnök fia?

Magyarországon komoly hagyományai vannak a szakkollégiumi mozgalomnak, ahol a hallgatók gyakran bentlakással ötvözve extra önszervezési és tanulmányi feladatokat is magukra vállalnak. Ma cirka 170 ilyen szerveződést tartanak nyilván. 

A mezőnyben az időközben a szakkollégiumi minősítést elnyert JÖSZ gyakorlatilag egyedülállónak számít azzal, hogy az egyetemi struktúrának nem alárendelt, civil szervezet a szakkollégium fenntartója. 

Orbán Gáspárék csapatával érdemben egyedül az ELTE bölcsészkarán 2011-ben oktatók és hallgatók részvételével megalapított, de magánalapítványi fenntartású Mérei Ferenc Szakkollégium mutat párhuzamot. De a Szerb utcai épületre közpénztízmilliókat költő JÖSZ-szel szemben az ELTE művészetelméleti és médiakutatási intézetének környékéről verbuválódó Méreinek egészen más sors jutott. Ők évente néhány százezer, esetleg pármillió forint innen-onnan összeszedett bevételből gazdálkodtak.

A magyar szakkollégiumok világában tehát példa nélküli az, hogy hallgatói társaságként a JÖSZ az elmúlt évtizedben, nem-egyetemi fenntartóval a háta mögött szakkollégiumi minősítést tudott szerezni, ma pedig stabil pénzügyi háttérrel, biztos helyen lakhat az egyetem épületében.

Az egyetemi diákszervként induló JÖSZ jogi személyiséggel rendelkező egyesületként történő bejegyeztetése 2015-2016 során történt meg.

Érdekes még az iratokat a bíróságnak beküldő Jankovszki Eszter személye. A ma 29 éves nő apja Jankovszki Zoltán fideszes képviselő Bács-Kiskun megye önkormányzatában, Esztert pedig pletykák szerint személyes ismeretség fűzi Orbán Gáspárhoz. 2018-ban az úgytudjuk.hu számolt be arról a kiskunfélegyházi szóbeszédről, hogy a miniszterelnök fia és a Jankovszki lány között házasság készülődik, amire azonban nem került sor.

Orbán Gáspár időközben elvégezte a jogi kart, és a nevével többet nem találkozunk az egyesület iratai között. Ezt követően leginkább a Felház nevű karizmatikus vallási mozgalmával foglalkozott, de a közösségi médiában a JÖSZ-ről is rendszeresen posztolt. Sajtóhírek szerint Orbán Gáspár tavalyelőtt letette az esküt és hivatásos katonává vált, majd röviddel ezután a sandhursti katonai akadémia képzésén vett részt. Azt nem lehet tudni, hogy ki állta a kurzus 40 millió forint körülire becsült árát.

Majd 2018-ban, ötszázezer forinttal megalapította a JÖSZ Alapítványt. Amint korábbi cikkünkben írtuk, ez az alapítvány kapott 2019-ben 61,5 millió közforintot a kollégium működtetésére. Eredetileg a JÖSZ Alapítvánnyal szerződött az ELTE is a Szerb u. 3. bérletére.

Ezek a jelek mind arra utalnak: a kezdetektől mind a mai napig Orbán Gáspár egy nagyon fontos, hacsak nem a legfontosabb valaki a JÖSZ környékén.

Szerettük volna őt megszólaltatni ehhez a cikkhez, de az általa alapított alapítvány vezetői kérésünk ellenére nem árulták el, hogy milyen módon tudnánk neki kérdéseket feltenni.

„Rendelkezik egy szakkoli minden külsőségével, de közben nem úgy működik” — mondta egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunk, aki szerint a JÖSZ-ben „a diákönkormányzatiság meglehetősen korlátozott, holott ez a szakkollégium mint intézménytípus egyik alapvetése”.

Konkrétan a szakkollégiumi működés jellegéről nincsen sok információnk, ugyanis a kötelező szervezeti és működési szabályzatot és létesítő okiratot sehol sem lehet megtalálni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a JÖSZ-től, hogy ezek egyelőre „nem nyilvános dokumentumok”.

A JÖSZ környékén különös figyelmet fordítanak az Egyesület és az Alapítvány közti különbségek eltakarására. Így például hiába küldtünk mindkét szervezet vezetőinek külön-külön kérdéseket, válaszként mégis egyetlen, közös dokumentumot kaptunk, „JÖSZ” aláírással, ami sajnos, lehetetlenné teszi a válaszoló személy azonosítását.

Rejtetten csatornázott közpénzek A JÖSZ Alapítványba érkező 61,5 millió forintos támogatás eredeti forrása a propagandaminisztérium, azaz a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, amely az elmúlt években 10 milliárd forintnál is több pénzt adott egy kevéssé ismert szervezetnek, a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). A BLA aztán ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét szintén támogatásként továbbította más szervezeteknek, például Orbán Gáspár alapítványának is. Ilyen támogatásokból kapott az elmúlt két évben közel egymilliárd forintot az Alapjogokért Központ nevű, a kormánnyal baráti viszonyt ápoló úgynevezett jogi elemző- és kutatóintézet is. Innen jutott 5,7 millió forint a Fidesz- és oroszbarát mémeket posztoló Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére is.

A szervezetek közti átjárást az biztosítja, hogy kulcspozíciókat az alapítványban és az egyesületben is egykori JÖSZ-tagok töltenek be. Például az alapítvány kuratóriumába Orbán Gáspár alapító egytől-egyig régi JÖSZ-ös arcokat nevezett ki, elnöknek Nagy Dánielt. Az egyesület régebbi papírjait böngészve lehet találkozni Nagy Dániel nevével a legelső felügyelőbizottság háromfős névsorán is. A lista illusztris: Nagy mellett Giró-Szász Áront és Sárhegyi Istvánt tartalmazza.

Sárhegyi István, jogász családból jövő 27 éves férfi édesapja évekig a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett. Sárhegyi a New Space Industries Zrt. nevű cégén keresztül öt százalékkal részesedik a CarpathiaSat Zrt.-ben, amely kormányzati hátszéllel szeretne magyar kereskedelmi műholdat juttatni az űrbe.

Sárhegyit és Giró-Szászt külön összeköti, hogy egyetemi éveik alatt mindketten aktívak voltak a jogi kar hallgatói önkormányzatának környékén (azóta pedig az Axiómánál is). Giró-Szász 2015–2018 között az elnöki posztot is betöltötte az ELTE ÁJK HÖK-ben, ami egy egyetemi hallgató számára elérhető legmagasabb, az egyetemi vezetéshez legközelebb lévő pozíció.

Már említettük, hogy Giró-Szász 2014-ben mondta a szervezet egy reklámvideójában: „A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.

A szakkollégiumi elismerésre végül csak öt évvel később, 2019-ben került sor: az Oktatási Hivatal ebben az évben vette fel a JÖSZ-t a szakkollégiumok sorába. A visszamenőleges hatályú rendelkezés szerint a szakkollégiumi létezést ugyanakkor már az egyesület első érvényes, 2016-os megalakulásától kezdve kell számolni.

Így az alapító csapat is elmondhatja magáról: szakkolisok voltak. Annak ellenére, hogy közülük sokan már 2017-18-ra végeztek tanulmányaikkal a jogi karon. Orbán Gáspár is 2018-ban adta le a szakdolgozatát.

A végzett hallgatók alumni tagként részesei maradhatnak a csapatnak, Orbán Gáspár, Sárhegyi István és Giró-Szász Áron is a JÖSZ alumni közösségének tagjai. Úgy hírlik, a háromemeletes szakkollégiumban szokatlan nagy arányú lakrészt, egy egész szintet tartanak fenn kizárólag bentlakó öregdiákoknak.

A JÖSZ Alapítvány közleménye szerint „alumni tagjaink számára hat szoba van fenntartva az épületben”.

Amikor az alapítók elkezdtek sorra lediplomázni, egy olyan fontos tisztséget is létrehoztak, amit csak már diplomás ex-JÖSZ-ös tölthet be az egyesületben. 2018-ban a JÖSZ Egyesület alapszabályának módosításával új vezetői pozíciót kreáltak a diákszervezetben. Az ekkor létrejött igazgatói poszt több szempontból is kivételes jellegű a legtöbb egyesületi tisztséghez képest a JÖSZ igazgatója nem lehet hallgató, csak már lediplomázott ex-JÖSZ-öst lehet megválasztani az igazgató önállóan képviselheti az egyesületet

az igazgatót az összes többi tisztségviselőhöz képest sokkal nehezebb feltételek mellett lehet visszahívni.

A pozícióra egyedül Sárhegyi István pályázott, ő lett a JÖSZ első igazgatója.

Sárhegyi azonban elégedetlen volt a JÖSZ-tagsággal. Úgy érezte, sokan nem dolgoznak eleget a konferencia szervezésén, sőt, a tagdíjat sem fizetik rendesen. Az igazgató tömeges kizárásokat helyezett kilátásba, és azt is közölte, hogy

„nem baj, ha sok embert ki kell zárni. Majd feltöltjük a JÖSZ-t máshonnan”.

Sárhegyi itt feltehetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira gondolt, ma már ugyanis innen is be lehet jutni a szakkollégiumba.

Noha nem tudunk arról, hogy a tömeges kizárások végbementek volna, a hallgatói önszerveződés illúziójának legkésőbb ekkor vége kellett szakadnia. Sárhegyi azt ígérte, az „új tagoknak más lesz, hogy az igazgató jobban rájuk fog fókuszálni, folyamatos monitoring, szigorúbb rendszer”.

„Nem szerették, mert akarnok volt” – mondta Sárhegyiről egy, az egyetem jogi karának dolgaira rálátó forrásunk. Szerinte leginkább az ambíciózus űrjogász hagyta rajta a keze nyomát a szervezeten, amelynek mindennapi életében Orbán Gáspár –  több forrásunk egybehangzó benyomása szerint – hosszú évek óta nem vállalt látványos szerepet. Eszerint az értelmezés szerint Sárhegyinek volt a legfontosabb az egész diákszervezetesdi, Orbán Gáspárra pedig leginkább azért volt szükség, mert a miniszterelnök fiának neve előtt minden ajtó megnyílik.

„Nagyon erős a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda keze ebben az egészben, pénzeket is hajlandó rákölteni, mert azt gondolja, hogy le tudja fölözni az ELTE jogászainak a krémjét” – mondta az illető.

Sárhegyit is szerete volna megszólaltatni az Átlátszó.hu, ő azonban válaszában azt írta: „a hivatkozott ügyben és szervezettel kapcsolatosan nem minősülök közszereplőnek. A Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete magánszemélyek kezdeményezésére létrejött civil szervezet, amelynek tevékenysége, különös tekintettel annak belső ügyei nem minősülnek közügynek. Egyetemi hallgatóként vagy a JÖSZ igazgatójaként végzett tevékenységemről nem kívánok beszámolni a nagy nyilvánosság számára”.

Az igazgatói székben Sárhegyit 2020-ban Takács Enikő váltotta, akit korábban Sárhegyi szemelt ki és vett maga mellé helyettesnek. A JÖSZ egyesületi honlapján a tisztségviselőket felsoroló listában igazgatóként ma is az ő neve szerepel a legelső helyen.

Egy 2020-as közgyűlésen a JÖSZ Egyesület több tagja is hosszan kérdezősködött a szakkollégiumi épület kialakítása közben tapasztalt kellemetlenségekről a JÖSZ Alapítvány jelenlévő kurátorától. Különösen a kávézó szúrta néhány szakkollégista szemét. Később a JÖSZ egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy „nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSZ alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy saját kávézót”.

Az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven vendégprofesszorokat elszállásoló hotelként működött. Később, a Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt átmenetileg a bibósok húzták itt meg magukat, ezután került képbe a JÖSZ.

Az ELTE 2019-ben kötött szerződést a JÖSZ Alapítvánnyal arról, hogy bérbeadják nekik a Szerb utcai épületet havi nettó 2 millió 610 ezer forintos bérleti díjért. Egy 2020-as módosítás szerint azonban az alapítvány helyére belépett a kávéházat üzemeltető JÖSZ Szolgáltató Kft.

Nem teljesen érthető, hogy mi szükség volt erre a helycserére, ugyanis a kft. az alapítvány tulajdonában van. De legalábbis furcsa volna, ha kávézós cégre is vonatkozna az eredeti szerződés előzményében foglalt állítás: miszerint is a szerződő fél célkitűzése az ELTE valamennyi hallgatója számára a lehető legmagasabb szintű fejlődési lehetőség biztosítása.

A preambulumban foglalt másik állítást (miszerint az épület bérbeadása azért jó az ELTE-nek, mert a „JÖSZ Alapítvány az ELTE jogász hallgatói számára kollégiumi elhelyezést biztosít”) is kikezdte az idő: a szakkollégiumba már pázmányos joghallgatók is bejuthatnak, az pedig kérdéses, hogy az ő támogatásuk mennyire lehet célja a konkurens egyetemnek.

Úgy tudni egyébként, hogy pázmányos hallgatók bevonása a Bibó szakkolinál is felmerült, ám ott ezt az ötletet az egyetemi vezetés retorziójától tartva elvetették. A JÖSZ-nek ugyanebből nem volt problémája.

Az épület kihasználhatóságáról forrásaink véleménye eltérő. Egyikük szerint szakkoli-épületként „nem egy nagy durranás”, egy másik szerint „nagyon jól hasznosítható”. Bentlakási vonatkozásban pedig „nagyon pakk”, vagyis „nagyon jó, olyan, hogy laknád”.

Az ELTE és a JÖSZ Egyesület 2019 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek „az Állami- és Jogtudományi Kar dékánjának támogatásával”.  Eszerint az egyetem szakmai és stratégiai segítséget nyújt a szakkollégiumi bejegyeztetéshez és ahhoz, hogy a szervezet minél szélesebb körben tudjon megszólítani joghallgatókat, így például ahhoz, hogy a Neptunban reklámozzák a JÖSZ-programokat. Az egyesület szívességi használatba az egyetem egyik gazdasági irodáját is megkapta.

Úgy tudni, a hivatalos szakkollégiumi bejegyzést követően röviddel felerősödött a JÖSZ-ösök nyomulása, akik már korábban is szerettek volna egy egyetemi ingatlant: ezt végül a 2019. októberi helyiségbérleti szerződés biztosította. Egyik forrásunk arról beszélt:

a Szerb utcai épület „az ELTE egyik legértékesebb ingatlanja”, amit „teljesen átláthatatlan módon” kapott meg a JÖSZ, „biztosan piaci áron alul”.

Kérdéseinkre az ELTE azt írta: „a JÖSZ elhelyezésével járó ráfordítások elenyészőek a többi szakkollégium elhelyezését szolgáló ingatlanokra fordított egyetemi beruházásokhoz képest”. Kiemelték azt is, hogy a JÖSZ-től most évente 31 millió forint bérleti díjat kapnak, ami kétségtelenül szép összeg – kár, hogy legalábbis nagy részét közpénzből fedezik.

„Vállaltan jobboldali közeg” – mondta egy megkérdezett. Egy másik forrás szerint noha „vannak [a JÖSZ-ben] hótt normális arcok is”, a többség erősen konzervatív politikai és vallási értelemben. „Nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…) Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”

Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a JÖSZ felépítésében a Fidesz intézményekkel szemben vitt szokásos stratégiája figyelhető meg: „szétveri, vagy párhuzamos intézményt épít ki”. A JÖSZ annak a Bibó Szakkollégiumnak volna a párhuzamosa, ami „fideszes körökben liberális társaságként van elkönyvelve”.

Miután a Fidesz alapítói körének magja egykori bibós joghallgatókból áll, a politikai rendszer káderutánpótlását remélnék biztosítani egy kiskedvenc, kormányközeli, jogi szakkollégium által. „Pár éve a Forster Vadászkastélyban volt a JÖSZ nyári egyeteme. Ment az iszonyat rongyrázás meg fancyzés, a Bibónak ugyanabban az évben a lepukkant velencei ifitáborban volt az elvonulása. Na, ez  sokatmondó” – fogalmazott a cikkíró forrása.

Forrás: Atlatszo.hu

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •