A végén mégis Marxnak lesz igaza?

Lanchester a technológiai fejlődés következményeit tárgyaló irodalmat tekinti át. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a számítástechnika forradalma számos foglalkozást fölöslegessé tett. Erre korábban is volt példa, ám egyes számítások szerint a legújabb technológiai forradalom nem alakított ki új igényeket, és ezért kevesebb új munkalehetőség nyílt, mint amennyi megszűnt. Jellemző, hogy a világ legnyereségesebb cége, az Apple kevesebb, mint százezer alkalmazottat foglalkoztat – mégis több mint tízszer akkora profitot termel, mint 1960-ban az akkori legnagyobb vállalat, a hatszázezer embert foglalkoztató General Motors.

Az elmúlt években mintha némileg lelassult volna a folyamat – jegyzi meg Lanchester. Manapság a legnagyobb fejlesztések a szórakoztatóiparban vannak, vagyis a technológiai fejlődés a szórakozási lehetőségeket növeli és nem a termelés hatékonyságát fokozza. Mindez azonban nem változtat a hosszú távú trenden – idéz egy nemrégiben megjelent kutatást –, amely szerint a mai munkák közel fele automatizálható lesz a közeljövőben. Bár a gépesítés többnyire az alacsonyabb státuszú állásokat veszélyezteti, a középosztály sem dőlhet hátra: az újságírók, a szerkesztők, de részben még az orvosok és a jogászok is helyettesíthetők számítógéppel. A technológiai átalakulás még csak ezután fogja éreztetni a hatását – véli Lanchester. A vasút is csak évtizedekkel a gőzmozdony tökéletesítése után forradalmasította a kereskedelmet és a termelést.

Közgazdászok szerint a gépesítés újabb hulláma következtében elkerülhetetlenül nőni fognak a társadalmi egyenlőtlenségek. A gépeket tulajdonló kisebbség egyre gazdagabb lesz, miközben egyre többen szorulnak ki a munkaerőpiacról. Ennek pedig súlyos következményei lesznek.

Bővebben: Metazin

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük