Az alapjövedelemről

„Aki nem dolgozik, az ne is egyék.” Bizonyára mindenki ismeri ezt az ősrégi közmondást, amely bibliai eredetű. Pál apostol a thessalonikiabeliekhez írt második leveléből való. ((2Thess. 3,10) Azt már talán kevesebben ismerik, hogy ez a mondás volt Benito Mussolini, olasz fasiszta diktátor rezsimjének egyik alap jelmondata is. Bár e mondat elsőre mindenkinek igazságosnak és logikusnak hangzik, az idő elszállt felette, és lassan bebizonyosodik, nem kellene, hogy így legyen.

Ez az egykori bölcs mondás addig igaznak is bizonyulhatott, amíg a társadalom még javarész önellátó volt, és aki „nem dolgozott”, valóban nehezen is tudott enni. Ám mára, mikorra a társadalom már nem hogy közel, de szinte egyáltalán nem önellátó, amikor a javak egy igen jelentős hányadát vagy teljes, vagy majdnem teljes gépesítéssel termelik meg, és lassan egyre jelentősebb tömegek válnak szükségtelenné a munka világa számára, akkorra ez a mondás gyilkos erejűvé válhat. Ugyanis ezek az emberek nem a saját hibájukból, nem saját lustaságuk okán váltak munkanélkülivé. Olyanná, aki nem dolgozik, olyanná, akinek így ennie sem volna szabad. Ezeket az embereket is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a játszma nyerteseit és velük is kezdeni kell valamit.

Mit lehetne tenni azért, hogy ezt a látható igazságtalanságot feloldjuk? Sajnos a kapitalizmus jelenlegi logikája alapján semmit. A kapitalizmusnak szüksége van a működéséhez a gyengékre. Azokra, akik elbuknak, akik vesztesek. A versenyben, a székfoglalós játékban a vesztesek nélkül nincsenek győztesek. Gondolkodó elmék sokasága keresi a választ, de a legtöbbjüknek igencsak nehéz dolga van ebben a kapitalista ellenszélben. Ennek ellenére időnként fel-felbukkannak olyan előremutató gondolatok és elméletek, amelyek a megoldás lehetőségét villantják fel.

wernergotz

Ilyen közgazdasági elmélet az úgynevezett „Alapjövedelem” (Grundeinkommen) elmélet is. A teória atyja, Werner Götz, egy német származású üzletember, író, antropozófus. Az elmélet filozófia alapját képező elgondolás, hogy: „Az embernek nem azért kell dolgoznia, hogy jövedelme legyen, hanem azért kell jövedelmének lennie, hogy dolgozni tudjon.”

Az elképzelés szerint az alapjövedelem egy négy pilléren álló rendszer. A pillérek a következők:

– Az alapjövedelemnek olyan egzisztenciát kell biztosítania, amely biztosítja az egyén társadalmi részesedését egy bizonyos színvonalon.

– Az egyén törvényes jogát képezi.

– Mindenféle rászorultság nélkül kifizetendő

– A megléte nem kényszerít munkára.

Ez a négy pillért a jelenlegi viszonyok ismeretében, és a jelenleg az emberekbe kondicionált szabályrendszerek tükrében utópisztikusan hangzik. De csak azért, mert a legtöbben nem gondolnak a dolgok mögé.

Induljunk ki onnan, hogy ma tulajdonképpen mindenki rendelkezik kisebb-nagyobb mértékű jövedelemmel, vagy mások által valamilyen formában részesedik belőle. Ma Magyarországon tíz emberből (sajnos) csak körülbelül három egész nyolctized fő rendelkezik bért és fizetést biztosító munkahellyel. Legyen nagyvonalúan kerekítve négy fő. Átlagosan három fő valamelyik családtagja által rendelkezik bizonyos mértékű transzferjövedelemmel. Ide tartoznak a gyerekek, akiket a szüleik tartanak el, és akik jogán az állam GYES-t, GYED-et, és/vagy családi pótlékot illetve egyéb gyermekek utáni támogatást fizet. Illetőleg ide tartoznak a háztartásbeliek, akiket a párjuk tart el. Két fő a tízből nyugdíjas vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátásban részesül, és a megmaradt egy fő munkanélküli, azaz a jövedelme részben segélyből (részben sajnos fekete munkából) származik. A számok persze kerekítve vannak, mert pl. a munkanélküliség már sajnos 10% felett van. Természetesen ezeket a jövedelmeket valakinek meg is kell termelni, és látható, hogy ezt jelenleg csakis az aktívan dolgozó réteg képes ezt megtenni, de ettől még a többiek is rendelkeznek jövedelemmel. Tehát látható, hogy jövedelemhez mindenki hozzájuk valahogy, ami a problémát képezi, az elosztás, és az elosztás logikája, és a jövedelmek mértéke.

Az alapjövedelem tehát nem szociális segély, állami gondoskodás lenne, hanem polgári jogon kapott juttatás. Az alapjövedelem nem a dolgozók fizetésére épülne rá, mint plusz, hanem a jelenlegi fizetésének részét képezné, és abban az esetben, ha bármilyen okból ez a polgár elvesztené a munkáját, számára az alapjövedelem továbbra is járna, akár csak minden egyes más állampolgár számára.

Természetesen ezzel párhuzamban azonnal megszűnne minden egyéb szociális juttatás, támogatás, nyugdíj és hasonló, hiszen ezeknek a helyét automatikusan az alapjövedelem venné át. Az emberek ez által egy igen jelentős mennyiségű egzisztenciális szorongástól mentesülnének, és változ(hat)na a munkához való hozzáállásuk is.

Általában az alapjövedelmet ellenzők, azt fantasztikumnak tartók egyik legfőbb érve az, hogy ha mindenki bármiféle munkavégzés nélkül kapna egy alapjövedelmet, akkor mindenféle munkamotiváció megszűnne, és összeomlana a társadalom. A kutatások, és társadalomtudósok is bizonyítják, hogy ettől nem kellene tartani ilyen mértékben. A kutatások szerint az emberek 60%-a válaszolta az ezt firtató kérdésre, hogy ő az alapjövedelme ellenére is tovább dolgozna, mert elégedett a munkájával. 30% válaszolta azt, hogy ő ugyan dolgozna tovább, de mással foglalkozna, mint jelenleg, mert nem elégedett a mostani munkájával. Mindössze csak 10% volt az, aki inkább tanulna, vagy a családjával törődne jobban. (Azaz ők sem a társadalom számára haszontalan tevékenységet folytatnának.) Az kétségtelen, hogy a mai mentalitásunkat némileg át kellene állítanunk egy másik vágányra, de az előzetes felmérések ígéretesek a megoldással kapcsolatban. Ebből látszik, hogy az alapjövedelem szabaddá tenné az embert. Szabaddá az értelmes és szeretett munka / tevékenység számára. Megszűnne a rettegés és a kiszolgáltatottság érzése a főnökkel szemben, hogy mikor rúg ki, és mikor válik valaki munkanélkülivé. Ez által erősödhetne a kollegalitás és a közösségi érzés.

A kommunizmus kísérletei elbuktak, mert megpróbálták elnyomni az egyént és az egyéni kezdeményezéseket. A kapitalizmus elbukni látszik, mivel felszabadította ugyan az egyént, az egyéni értékeket és kreativitást, de ugyanakkor a sajátos logikája miatt magára is hagyta az egyént. Az alapjövedelem viszont elvezethetne egy szociálisa igazságos és stabil társadalomhoz, amely nem veti el a modern eredményeket, és nem kényszeríti vissza az embert az „ősközösségbe”, mint ahogy egyes negatív utópisták azt láttatni szeretnék mostanában.

A rendszer működéséhez azonban más, kapcsolódó rendszerek tökéletes és alapos átformálására is szükség van. Első körben azonnal meg kellene szüntetni a munkát bármilyen formában is „büntető” adónemeket. Eltűnne a személyi jövedelemadó és minden hasonló, illetve eltűnnének a különféle trükközésekre teret biztosító adókedvezmények is. No, de akkor honnan szedné be az állam mindazt, amiből finanszírozni tudná ezt a rendszert?

Természetesen adó ebben a rendszerben is lenne, de csakis egyfajta, a fogyasztást terhelő adó. Ez által, aki többet fogyaszt, aki jobban terheli a környezetet, több adót is fizet vissza a rendszerbe.

Ez által megszűnne a bonyolult adóívek kitöltése, és ahogy egyes politikai pártok szeretnék, az adóbevallás tényleg elférne egyetlen söralátéten. Sőt, még adóbevallásra sem lenne szükség, mivel az adót közvetlenül a fogyasztáson keresztül fizetnénk. Ez racionalizálná a rendszert, és hosszútávon többet hagyna az emberek zsebében. Továbbá az alapjövedelem mindenkinek nagyobb lehetőséget biztosítana a fogyasztásra (legalább is az alapjövedelem mértékéig), így a gazdasági körforgást is elősegítené. Természetesen, mivel az emberek általában vágynak a többre, a jobbra, aki ennek feltételeit szeretné megteremteni, annak valamilyen közvetlen eredménnyel vagy társadalmi haszonnal járó munkát végezve, lehetősége lenne erre. Ez a leírás csak vázlatosan vállalkozott arra, hogy bemutassa ezt az ötletes, progresszív kezdeményezést, ezért javaslom, hogy aki többet szeretne tudni róla, az nézze meg a lenti linkeken megtalálható dokumentumfilmeket, illetve látogasson el az alábbi honlapra.

Az is bizonyos, hogy az alapjövedelem által megoldott kérdések sok más, újabb kérdést is felvetnek a világ működésével kapcsolatban, de minden jó elmélet ilyen.


http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6tz_Werner

http://alapjovedelem.hu/

http://www.youtube.com/watch?v=3riQaV15IUg

http://www.alapjovedelem.org

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •