Az ellopott Rejtő

piszkosfred

“Uraim, a késemért jöttem, Valami matrózban hagytam. Milyen volt? Keskeny penge, kissé hajlott…” Van magyar ember, aki nem ismeri ezeket a sorokat? A válasz nyilvánvaló: nincs. No, majd lesz. Az ugyanis a helyzet, hogy Rejtő Jenő (P. Howard, Gibson Lavery) írásait mindezidáig bárki letölthette a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából. Mindezidáig. Véletlen folytán derült fény a jelenségre: ármányos kezek minden, azaz minden Rejtő-regényt eltávolítottak az adatbázisból. Ami azért érdekes, mert fél évvel ezelőtt még e sorok írója is onnét töltötte le a Boszorkánymestert: nem tagadható, hogy ott volt. Szükség esetén bemutatható a MEK azonosító file-ja. Mi történt?

Azt senki sem tudja. Hivatalosan: semmi. Csak ahol még két hete is volt tartalom, ott most nagy, üres nihil van, a kereső nem talál semmit. Némi trükkel elérhető a korábbi tartalom: de ne várjunk az átlagos felhasználótól hackeri ismereteket. Kit zavart Rejtő? Feltételezhetően nem a romkocsmákban merengő magyar értelmiséget. Megkockáztatható az a feltételezés is, hogy talán egyszerűen Buzgó Mócsing munkájának eredményével volt alkalmunk találkozni, aki a borneói Fahéj tanya intézője volt… szóval, valaki okosabb lett saját magánál, a főnökeinél, de még a magyar irodalom történeténél is.

Mármost, esett, ahogy esett, a kár megvan. Sajnos nem lehet minden pofon mellé egy közlekedési rendőrt állítani, de tény, hogy a felelős megérdemelné, hogy elhelyezzék a teveúsztatóba, szudáni gyalogosok derékszíjának használatával. Mely, mint tudjuk, másfél hüvelykkel szélesebb a légiósokénál. És nem csak hanyagságról, ignoranciáról, butaságról van szó. Arról van szó, hogy Rejtő Jenő nélkül nem létezik Magyarország. Legalábbis az, amiben élünk, amit szeretünk, nem. Lehet, hogy van egy másik, egy távoli, konfigurációs térben, ahol senki sem viccel és sumerológusok magyarázzák a Lét Értelmét: nem tévedés, a MEK kezdőlapján legalább nyolc kötetnyi sumerológiát érhet el az, akinek kenyere. Mondom: lehet, hogy van egy másik Magyarország, de nem a valóságban. Legendákban, mítoszokban talán.

Fülig Jimmy helyett Enkidu? Még a feltételezés is sértő. Don Fülig di St. James ezt nem így intézte volna. Még akkor sem, ha Gomperez hídlakó a tanácsadója.. ”Szervusz, nép” mondta volna., és erre adekvát a válasz: „Szervusz, király”. Pillanatnyilag a Rejtő-életmű eltüntetésének felelősét nem ismerjük, de az csupán idő kérdése. Bűn volt, vétek volt eltüntetni valamit, ami még két héttel korábban is nyilvánosan hozzáférhető volt.

Vagy tán az lett volna a baj, hogy Rejtő… hm, nem egészen nyilas családból származott? És véletlenül úgy halt meg, hogy néhány emberi formájából kivetkezett keretlegény több napra felkergette Ukrajnában egy fára, ahol éhen pusztult? Ja, persze, ez nem történt meg… nem hát, a Másik Magyarországban semmiképp sem. Ilyen, ugye nincs., nem volt, de lesz. Nehéz lenne elmondani, mennyire undorító, hogy ez egyik legnépszerűbb magyar írónak még a létezését is megpróbálják letagadni.

Talán nem is az a baj, hogy volt.

Talán az, hogy meghalt.

És ifjonti, negyvenes bohóságában aknát szedett munkaszolgálatosként. Vannak ilyen bohém emberek. Schmeisser-géppisztolyt tolnak az oldalukba, és lám, már ott is flangálnak az aknamezőn. A kis meggondolatlanok. Mint Rejtő. Ezt a hanyagságot… A haláláért felelős már a Mindenható előtt állt, évekkel ezelőtt. Nincs értelme keresni. Értelmetlen volna bármi bosszú.

De tőlem, tőlünk el akarnak venni valakit.

Tőlünk, magyaroktól.

Igen. Rejtő Jenőt.

Ne hagyjuk.

Mi vagyunk, a Nép, akinek Barátja Volt. (Csontbrigád)

Lesz is még, lefogadom.

FORRÁS: K.Úr.Ír Blog

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük