Statisztikai ismertetés
Érdekes statisztikai adattáblát osztott meg a közelmúltban Facebook-oldalán az Európai Unió kiadóhivatala. 34 európai állam, vagyis néhány (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Koszovó, Moldova, Montenegró, Oroszország, Ukrajna, és a törpeállamok közül Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Vatikánváros) kivételével az összes adatát tartalmazza. Azt vizsgálták, az európai fiatalok milyen arányban élnek együtt a szüleikkel. A 2006 és 2013 közötti évek 16-29 éves polgárait vették tekintetbe, nemek szerint külön-külön is. A bőségesen elemezhető adatok teljes ismertetése helyett csupán összevetnénk a főbb szempontok szerint röviden.
1, globális összevetés
A számok meglehetősen nagy különbséget mutatnak. A 25-29 év közötti fiatal dán nők 0,7%-a élt együtt a szüleivel 2008-ban. Miközben a 16-19 év közötti horvát és luxemburgi fiúk 99,9%-ára igaz ugyanez 2012-ben. Az EU jelenlegi 28 tagállamának 2013-as átlaga 66,1%. A magyarországi átlag kereken 80%, és még a 25-29 éves korcsoportban (vagyis ahol a legalacsonyabb) is 65,9%.
2, időbeli összevetés
Az időbeli összevetés meglehetősen egységes, szinte mindenütt emelkedést tapasztalhatunk: a fiatalok nagyobb aránya élt a szüleivel 2013-ban, mint 2006-ban. Az EU-27 1,2%-os növekedést mutat. A csökkenés előfordul, de meglehetősen egyenetlen eloszlású. Az Egyesült Királyságban, Finnországban, Írországban, Németországban statisztikai hibahatáron belüli (-0,1-0,5%), Lettországban és Litvániában enyhe (-1,5 és -1,6%), Dániában és Svédországban nagyobb (-2,6 és -2,7%), Észtországban és Szlovéniában markáns (-5 és -7,5%). Magyarországon 68,1%-ról ugrott fel 80%-ra, (+11,9%), a legnagyobb évközi változás 2008 és 2009 között következett be (+7,3%). Ez a változás az egész (korcsoportok és nemek szerint egyesített) táblázatban kiugróan a legnagyobb. Nem pusztán az évek közötti, de a kezdő és végső év tekintetében is. Az ezt követő legnagyobb változás a svájci fiatalok 2008 és 2013 közötti számadatáé (+7,1%). A 2009-es változás átlagát a 20-24 éves nők adatában bekövetkező (+10,2%-os) növekedés húzza fel. (A svájciaknál szintén a 20-24 éves nők, (+19,1%) és a 25-29 éves férfiak (+10,9%) adata húzza fel.) A következő legnagyobb növekmény ugyanebben a csoportban, ugyanekkor Cipruson mért (+7,9%). Hasonló a 25-29 éves nők adata Bulgáriában (+6,8%). A legnagyobb évközi növekmény ugyanebben az évben (és talán az összes évet, országot, korcsoportot, és mindkét nemet tekintetbe véve) a 25-29 éves ciprusi férfiaké (+12,2%). A 2009-es növekedést hazai összevetésben egyedül a 2013-as haladja meg, jelesül a 25-29 éves korcsoportban (férfiaknál +6,3% a 4,7%-hoz képest, nőknél +3,5% a 3%-hoz képest). Hogy a 2013-as változások nagyobbak legyenek a 2009-eseknél, az több helyen előfordul, a magyarországi ebben a viszonylatban nem is kirívó. De hogy 2013-ban jelentékeny növekedés következzen be az előző évhez képest, az ritkásan fordult elő (Svájcban a 20-24 éves nőknél és Észtországban a 25-29 éves nőknél +5,4%, az Egyesült Királyságban a 20-24 éves férfiaknál +5,8%, Cipruson a 25-29 éves férfiaknál +8,1%).
Amennyiben a történeti demográfia elkészítené a XX. század adatainak becslését, az előttünk megjelenő növekedés egészen katasztrofálisnak látszana.
(Vö.: USA-beli adatok három évtizedre visszamenőleg. A növekvő trend a tengerentúlon is jellemző.)
3, térbeli összevetés
Az átlagok sorbaállításával három jól elkülönülő csoport rajzolódik ki, melyek ráadásul térben is viszonylag egybefüggőek. Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország (I) 30,5-39,6% közötti értékeket mutat. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland és a térben kissé kilógó Észtország (II) 52-56,3% közöttit. Míg a maradék (III) 65,1 és 87,8% közöttit. Ide tartozik Magyarország is. A legelső és a legutolsó is leszakad a mellette lévőtől: Dánia 5,8%-kal alacsonyabbat ért el Norvégiánál, Szlovákia viszont 4%-kal magasabb értéket Horvátországnál. Az EU-28 átlaga 66,1%.
4, korcsoportok szerinti összevetés
Az Eurostat három korcsoportot különített el, a 16-19, 20-24 és 25-29 évesekét. A 16-19 évesek 85,2-99,2%-a élt együtt a szüleivel 2013-ban. A köztük lévő különbségek kicsik. A 20-24 éveseknél a térbeli összevetésnél említett három csoport (I-III) szerinti tagolódás látszik. A legnagyobb, harmadik csoport (25 állam) fiataljainál 70,5-93,9%. Az északi államok első csoportjánál 40% alatt marad ugyanez. A 25-29 éveseknél hat csoport mutatható ki, melyek között nagy a differencia. A rövidség kedvéért az intervallumokat térképen ábrázoltuk. Magyarország, Olaszország és Szerbia fej-fej mellett áll. Az EU-28 átlaga 96,3, 73,4 és 39,1 %. Magyarország esetében 96,4, 82,6, és 65,9%.
(További térkép a 25-34 éves korcsoportról, feltehetően 2012-es adatokkal.)
Az időbeli változás is a felső korcsoportot érinti legérzékenyebben. Hét év alatt 4,7% feletti növekedés volt tapasztalható Olaszországban (+5,8%), Lengyelországban (+6,7%), Csehországban (+7,8%), Bulgáriában (+9,1%), Svájcban (2007-től +10%), Cipruson (+10,1%), Romániában (2007-től +12,3%), Szlovákiában (+12,4%), és Magyarországon (+22,5%). Szlovéniában eközben rekord mértékben csökkent (-7,7%). A középső korcsoportnál szerényebb az emelkedés. 6,2% feletti növekedés volt Magyarországon (+7%), Franciaországban (+7,1%), Luxemburgban (+7,2%), Bulgáriában (+7,9%), és Svájcban (2007-től 9,7%). Az EU-27 (becsült) átlag változása +1, +2,7 és +2%.
5, nemek szerinti összevetés
A nemek szerint különválasztott adatok a térbeli és korcsoportok szerinti megoszlás, valamint az időbeli változás tekintetében hasonlóak a nemek szerint összevont számadatokkal. A sokféle összevetés, ami hosszadalmas volna, így viszonylag felesleges is. Ami azonban érdekes, az a két nem közötti különbség. Éppen csak az uniós átlagot és a hazai adatokat ismertetnénk, a külföldi kitekintéstől pedig eltekintenénk. Az EU-28 átlaga a három korcsoportban lányok és fiatal nők esetén 95,3, 66,5 és 30,9 % (átlag 59,9%). A fiúknál és fiatal férfiaknál ugyanakkor 97,2, 79,9 és 47,2% (átlag 72%). A két nem különbsége tehát +1,9, +13,4 és +16,3% (átlag +12,1%) a hímneműek „javára”. Magyarország vonatkozásában ♀: 95,5, 76,8 és 54,5% (átlag 73,3%); ♂: 97,3, 88,1 és 77 (átlag 86,5%). A különbség itt +1,8, +11,3 és +22,5% (átlag +13,2%). Az Unió és Magyarország összevetésében a különbségek láthatóak. ♀: +0,2, +10,3 és +23,6% (átlag +13,4%). ♂: +0,1, +8,2 és +29,8% (átlag +14,5%). Mindkét esetben Magyarország “javára”.
Szöveges összegzés
Az Eurostat adatai szerint az európai fiatalok otthonteremtési esélyei 2006 és 2013 között (tovább) romlottak. Ez különösen érzékenyen érinti térben a periféria országaiban élő, korcsoport szerint a 25-29 éves, nem szerint pedig a fiatal férfiakat. Magyarország esetében a 2009-es év változása mindkét nem és mindhárom korcsoport esetében látványos, sőt, európai összevetésben (Bulgária és Ciprus mellett) is a rekordok közé tartozó a növekedés. A 2013-as év szintén sok helyütt növekedéseket hozott. Európai összevetésben minden tekintetben a sor végén kullog Magyarország.
