Az új adótervek mikrovállalkozói (bal)szemmel

ado
Hétfőn több forrásból került nyilvánosságra a kormány új adóelképzelése.
Lásd:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/02/orban_akcioterve/

A terv két fő elemet tartalmaz:
Bizonyos a munkaerő-piacon ma nehezen munkát találó csoportok foglalkoztatásának támogatása
A kis-és középvállalkozások adózásának átalakítása, csökkentése(?), egyszerűsítése(?) a cikk további részéből kiderül miért vannak itt kérdőjelek)

 

I. A pályakezdő fiatalok, nyugdíjazás előtt álló idősek, GYES-ről GYED-ről visszatérők foglalkoztatásának támogatása

Ez valóban helyeslendő társadalmi cél hiszen ezek a csoportok ma nagyon nehezen találnak munkát a munkaerő-piacon.
E sorok írójának szerény kreativitása alapján erre a következő elvi lehetőségek jöhetnének szóba:   

  1. Annak elősegítése, hogy ezek az emberek közösségi vagy egyéni saját vállalkozásba kezdjenek (szövetkezet alakítás stb.)   
  2. Állami vállalkozások létrehozása, amelyek ezt a csoportot tisztességes bérért, tisztességes körülmények között foglalkoztatják.
  3. Vissza nem térítendő vagy kedvezményes kamatú támogatás (pályázati formában) azon vállalkozásoknak aki ilyen embereket foglalkoztató új munkahelyeket hoznak létre.
  4. Adókedvezmény az ilyen embereket foglalkoztató vállalkozásoknak.


Magam részéről az első megoldást, a versenyképes, belső és saját fogyasztásra termelő közösségi termelés beindítását preferálnám. Ha tudnék bízni a kormányban (mint ahogy most nem tudok) akkor a hasonló célú állami vállalatok fejlesztését is helyeselni tudnám.
A célirányos és gondosan ellenőrzött pályázatok útján kiutalt pénzeknél is több esély van kitűzött cél elérésére (ellenőrizhető, hogy megtörtént-e a foglalkoztatottak számának bővülése, és a cél csoportba tartozó ember van-e foglalkoztatva)

A kormány a 4. megoldást választotta. Tehát aki jelenleg a kedvezményezett csoportba tartozó embert foglalkoztat az adókedvezményt kap. A vállalkozó ezután maga dönt, hogy a pénzt saját fogyasztására fordítja, a vállalkozás eszköz parkját fejleszti, a vezető menedzsereket premizálja belőle, árukészletet szerez be, spekulativ pénzügyi akciókba kezd…vagy esetleg új munkahelyet létesít. Természetesen lesz olyan vállalkozó aki a jelenlegi (nem kedvezményezett dolgozóját kirúgja és a helyére olyant vesz fel aki után jár a kedvezmény.
Az is ismeretes, hogy nálunk milyen magas a fekete és szürke foglalkoztatás aránya. Ennek kifehérítését a csökkentő bérterhek hosszú távon minden bizonnyal elősegítik, de ez egy hosszabb folyamat lesz. Akik most feketén (nulla bérteherrel) foglalkoztatnak dolgozókat,  azok közül kevesen fogják az 50%–os bérteherrel már bejelenteni azokat.

Egyetértek Pogátsa Zoltán 2012.07.04 reggeli TV nyilatkozatával, mi szerint a gazdasági válságból nem a munkabér és járulékos költségeinek lefelé nyomása jelenti a megoldást, hanem a képzési színvonal emelése. Ugyanebben az interjúban az elismert közgazdász azt is elmondta, hogy véleménye szerint ez a járulék csökkenés a határ értékén mozog annak a mértéknek ami esetleg új munkahely létrehozására ösztönözheti a vállalkozókat.

A feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos számításaim számomra azt igazolták, hogy egy belső fogyasztás élénkítés segítene a gazdaságon, ehhez pedig nem a vállalkozókhoz kellene pénzt juttatni (illetve adó csökkentéssel náluk hagyni) hanem a fogyasztókhoz, ezen belül is a legszegényebbekhez akik azt biztosan belföldi fogyasztásra fogják fordítani azt.

Mindenesetre a megjelölt réteg foglalkoztatásának javítására tett intézkedéseket azért támogatni tudom, ha nem is ezt tartom az optimális útnak.

II. Kis adózók tételes adózása

A miniszterelnök bejelentette, bevezetik a kis adózók tételes adózását. A 6 millió forint árbevételnél kisebb vállalkozások esetében az adófizetés egy egyszerű, választható módját vezetik be. Ebben az esetben egyetlen adót kell fizetni, főállású vállalkozók esetében havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozók esetében 25 ezer forintot. Az új adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 6 millió forint alatti egyéni vállalkozók, betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják. A bt-k és kkt-k nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván.

Mivel úgy tűnik itt marad a tételes ÁFA fizetési kötelezettség, akkor marad ennek adminisztrációs terhe is, továbbá marad minden munkaügyi adminisztrációs feladat is (márpedig ez a kettő a vállalkozások legnagyobb adminisztrációs feladata), tehát az egyszerűen nem igaz, hogy lényegesen csökken a vállalkozás adminisztrációs költsége.

Nézzünk néhány egyszerű (életszagú) példát:

1.példa

2 fős betéti társaság, mindkét tulajdonos, fő állásban a BT-ben dolgozik a minimálbérhez közeli
110 eFt/hó bruttó bérért, a vállalkozás szolgáltatást végez (alacsony anyag és rezsi költséggel).
a vállalkozás összes bér költsége: 12 x 2 x 110 x 1,285 = 3 392,4
a vállalkozás éves árbevétele 4 Mft,
nyeresége 300 eFt

A jelenlegi adózás rendszerben (ezer forintban):
Társasági adó (10%)           300 x 0,1 = 30,0
Bér SZJA (16%)      110 x 2 x 12 x 0,16 = 422,4
Osztalék SZJA (adózott eredmény 16%-a)
                       0,9 x 300 x 0,16 = 43,2
Szoc. hoz.adó (27%) 110 x 2 x 12 x 0,27 = 712,8
                                        ——-
                                        1.208,4
Az új kis adózok tételes adózása szerint ezen terhek helyett:
2 x 12 x 50 = 1.200. Ft Tehát a teher elhanyagolható mértékben csökken.

Az előírt 6 MFt árbevétel szint magasabb anyagköltség illetve árubeszerzési költséghányad esetén csak egy fős vállalkozásban teljesülhet.
Nézzünk egy ilyen példát is:

   
    2.példa
   
   
1 fős vállalkozás a fő állásban a vállalkozásban dolgozik a minimálbérhez közeli
110 eFt/hó bruttó bérért, 65%-os anyag/áru költséggel
a vállalkozás összes bér költsége: 12 x1 x 110 x 1,285 = 1696,2
a vállalkozás éves árbevétele 6 MFt,
nyeresége 500 eFt

A jelenlegi adózás rendszerben (ezer forintban):
Társasági adó (10%)         500 x 0,1 = 50.0
Bér SZJA (16%)    110 x 1 x 12 x 0,16 = 211,2
Osztalék SZJA (adózott nyereség 16%-a)
                     500 x 0,9 x 0,16 = 72,0
Szoc.hoz.adó (27%) 110 x 1x 12 x 0,27 = 356,4
                                ————
                                        689,6
Az új kis adózok tételes adózása szerint ezen terhek helyett:
1x 12 x 50.000 = 600.000 Ft A vállalkozás adó terhelése kis mértékben csökkent.

III. kis vállalkozók adója

Orbán Viktor beszédéből kiderült az is, hogy bevezetik a kisvállalkozók adóját. Az új kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Az adó alapja a nyereség és az vállalkozás által foglalkoztatottak bérköltségének összege. Az adókulcs 16 százalék lesz. Az akció terv része az is, hogy a kormány bevezeti a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást. Az 500 ezer euró alatti ár bevétellel működő vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.

Számomra a híradásokból nem derült ki, hogy a fenti szövegben a „bérköltség” az un. Bruttó bért jelenti, vagy ehhez hozzá kell adni a vállalkozás által jelenleg fizetett 27% bérterhet is.

Látszólag ez egy egyszerű adó, könnyű kiszámítani nem kell bonyolult mérleg, eredmény kimutatás, bevallás. Úgy tűnik azonban, hogy tételes ÁFA társul hozzá, ezért továbbra is szükség lesz a bevételek, kiadások tételes pontos nyilvántartására, továbbá marad a teljes jelenlegi bérszámfejtés, járulékjelentés stb. tehát valójában az adminisztrációs feladat itt sem csökken számottevően.

Nézzük számszerűen ezt is a fenti példákon!

1.példa

2 fős betéti társaság, mindkét tulajdonos, fő állásban a BT-ben dolgozik a minimálbérhez közeli
110 eFt/hó bruttó bérért, a vállalkozás szolgáltatást végez (alacsony anyag és rezsi költséggel).
a vállalkozás összes bér költsége: 12 x 2 x 110 x 1,285 = 3 392,4
a vállalkozás éves árbevétele 4 Mft,
nyeresége 300 eFt

A jelenlegi rendszerben:
Társasági adó (nyereség 10%-a)            300 x 0,1 = 30,0
SZJA (bruttó bér 16%-a)         12 x 2 x 110 x 0,16 = 422,4
szakképzési hozzájárulás (bruttó bér 1,5%-a)
                               12 x 2 x 110 x 0,015 = 39,6
osztalék utáni EHO (adózás utáni eredmény 14 %-a)
                                   300 x 0,9 x 0,14 = 37,8
                                                 ———
                                                     529,8

Az új rendszerben ezen terhek helyett:
Ha az adó alapjába a 27% bérteher is beleszámít:
(300 + (12 x 2 x 110 x 1,27)) x 0,16 = 584,5 Az adó terhelés növekszik

Ha az adó alapjába a bruttó bér számít bele
(300 + (12 x 2 x 110)) x 0,16 = 470,4 Az adó terhelés csökken

2.példa

1 fős vállalkozás a fő állásban a vállalkozásban dolgozik a minimálbérhez közeli
110 eFt/hó bruttó bérért, 65%-os anyag/áru költséggel
a vállalkozás összes bér költsége: 12 x1 x 110 x 1,285 = 1692,2
a vállalkozás éves árbevétele 6 Mft,
nyeresége 500 E Ft

A jelenlegi rendszerben:
Társasági adó (nyereség 10%-a)      500 x 0,1 = 50
SZJA (bruttó bér 16%-a)   12 x 1 x 110 x 0,16 = 211,2
szakképzési hozzájárulás (bruttó bér 1,5%-a)
                         12 x 1 x 110 x 0,015 = 19,8
osztalék utána EHO (adózás utáni eredmény 14%-a)
                             300 x 0,9 x 0,14 = 37,8
                                         ———–
                                               318,8

Az új rendszerben ezen terhek helyett:
Ha az adó alapjába a 27% bérteher is bele számít
(300 + (12 x 1 x 110 x 1,27)) x 0,16 = 316,2 az adóterhelés minimálisan csökken
Ha az adó alapba a bruttó bér számít bele:
(300 + (12 x 1 x 110)) x 0,16 = 259,2 az adó terhelés csökken

A hírekből nem derül ki, ez az adózási forma milyen körre lesz alkalmazható, és az sem hogy választható lesz vagy az adott körben kötelező. Ezért itt nézzünk egy viszonylag nagyobb kis vállalkozást is:

3.példa

Árbevétel 100 Mft
Nyereség 2 Mft
Éves össz bruttó bér: 90 Mft

A jelenlegi rendszerben:
Társasági adó (nyereség 10%-a)          2.000 x 0,1 = 200
SZJA (bruttó bér 16%-a)               90.000 x 0,16 = 14.000
szakképzési hozzájárulás (bruttó bér 1,5%-a)
                                     90.000 x 0,015 =  1.350
osztalék utána EHO (adózás utáni eredmény 14%-a)
                                 2.000 x 0,9 x 0,14 =    252
                                                 ———–
                                                      15.802
Az új rendszerben ezen terhek helyett:
Ha az adó alapba a 27% bérteher is beleszámít
(2000 + (90000 x 1,27)) x 0,16 = 18.608 az adó terhelés növekszik
Ha az adó alapba a bruttó bér számít
(2000 +(90000) x 0,16 = 14.720 az adó terhelés csökken


Tehát az adóváltozások egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek kedvezőek, lehetséges, hogy van ahol növekszik az adóterhelés! Ha ehhez még figyelembe vesszük a várható minimálbér emelés adóvonzatait is, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a kis vállalkozás nagy része kedvezőbb adózási helyzetbe kerül.

Mindenesetre várjuk a további részleteket…

A pénzforgalmi szemléletű ÁFA fizetési kötelezettség kétségtelenül előnyös az érintett vállalkozások számára, bár az adminisztratív feladatokat ez is növeli.


Lásd még:
http://atv.hu/cikk/video-20120703_vamosi_nagy_szabolcs
http://atv.hu/cikk/video-20120703_10_pontos_orban_csomag_szakertok_szerint_nincs_ra_fedezet
http://magyardiplo.hu/archivum/2012-majus/787-megoldas-e-a-bercsoekkentes-berlini-konszenzus
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/07/04/07/Akcioterv__mibol_lesz_penz_az_uj_munkahelyekre_.aspx


Utopszkij
(Fogler Tibor)

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük