Beszéljünk indulatok nélkül a Fudanról

UPDATE: A kormány kihátrált a Fudan budapesti Campus mögül.

Az indulatokat felkorbácsoló ellenzéki kampány szándékosan hazudja tele a nyilvánosságot a Fudan Egyetem budapesti Campusáról. A legtöbb állítás nem állja meg a helyét, finoman szólva se. 

Induljunk onnan, hogy ez a felsőoktatási intézmény nem kommunista kémintézmény, működési rendszerére és módjára nem jellemző az ideológiai elkötelezettség. Egy tradicionális, mondhatni polgári, sőt liberális szellemiségű egyetem, ezt angol nyelvű wikipédia oldalán is így olvashatjuk. 1905-ben alapították, jóval azt megelőzően, hogy Kína kommunista útra tért volna. Alapító dokumentumában valóban szerepel a “marxista-leninista” ideológiai meghatározás, de az egyszerűen csak a hivatalos államrendszer megjelenítése, az oktatásban nincs nyoma annak. Sőt, amikor azt néhány évvel ezelőtt betették oda, diákok a tudományos szabadságot féltve még demonstráltak is ellene. Ennek nem lett az SZFE tiltakozáshoz hasonló következménye, azaz nem rúgtak ki sem diákokat, sem oktatókat. Kint tanuló magyar diákok is azt erősítik meg, hogy tanulmányaik során nem találkoznak nyomokban sem az állami ideológiával. A CEU-val kapcsolatos párhuzam azért sem állja meg a helyét, ugyanis ennek a felsőoktatási intézménynek valós célja volt, hogy olyan társadalmi “keltető” legyen, amely a térség országaiban egy meghatározott értékrendszert képviselő aktivistákat, szakembereket képzett, akik ezt az értékrendszert képviselve voltak jelen országuk közéletében. 

Szintén hazugság az is, hogy a Fudan miatt nem lesz Diákváros. A fővárosnak azon része, ahová ezeket tervezik, jóval nagyobb annál, amekkorára szükség van. Csepelnek, Ferencvárosnak és Soroksárnak ez a része lényegében “rozsdaövezet”, egykori gyárak üres vagy alig használt területei vannak itt rendkívül nagy területen, jó tömegközlekedési adottságokkal minden irányba. Átgondolt kompromisszumos megoldással jutna hely bőven a Fudannak és a Diákvárosnak is. Sajnálatos tény, hogy nincs törekvés ilyen kompromisszumos megoldásra, mert az érintett felek abban érdekeltek, hogy a társadalmi feszültség növekedjen, úgy tűnjön, hogy nincs tere megegyezésnek. 

Miért nem Kína épít a saját pénzéből? Mondjuk azért, mert több országban jártak pórul ilyen jellegű “bizalommal”. Montenegróban például egy politikai fordulatot követően rájött az ország új vezetése, hogy nem akarja kifizetni azt az autópályát, melyet kínai hitelből építettek és az ország egyik legfontosabb, a turizmust segítő fejlesztése volt az utóbbi évtizedekben. Az ügy ráadásul hivatkozási alap is lett arra, hogy miként dönt csődbe egy országot egy kínai támogatású beruházás. Annak ellenére is ezt mondják, hogy nyilvánvaló módon az ország nehéz helyzetbe nem a kínai hitel miatt került, hanem amiatt, hogy az ország turizmusa lényegében összeomlott a koronavírus járvány miatt. Kína tehát nem fog felépíteni egy drága egyetemi komplexumot, főleg nem egy olyan országban, ahol azt egy politikai fordulatot követően egyetlen tollvonással elvehetnék tőle. De azt se könnyű megérteni, hogy miért is lenne jobb egy teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő egyetem, mint ez a modell.

Mi adunk egy Egyetemet Kínának? Nem. Mi épületeket és infrastruktúrát biztosítunk, melyhez a lényeget a tudásanyagot adja a Fudan. Az ott tanulók nem harmadvonalbeli és valós tudással nem rendelkező oktatóktól tanulhatnak, hanem olyan szakemberektől, akik szakterületükön a világ élvonalába tartoznak. Nekünk sem mindegy például, hogy lesz az országban egy rendkívül magas szintet adó újabb orvosképzési lehetőség például.

Mi értelme mindennek gazdaságilag? Egyrészt a már említett kétoldalú kapcsolatok javulása az elsődleges hozadék. Magyarország ma a nyugati vagy euroatlantista világrendszeren belül másodlagos szerepben van, elmaradóban vagyunk minden szempontból a fejlett országoktól. A három évtizede megfigyelhető lemaradási folyamat ellensúlyozása kulcsfontosságú. Kína a világ legdinamikusabban fejlődő országa, törekedni kell arra, hogy kölcsönös előnyöket jelentő együttműködések alakuljanak vele. Szintén gazdasági hozadék, hogy a fővárosba ennek köszönhetően olyan szakemberek és egyetemisták is érkeznek, akik jelentős pénzt költenek el helyben.

Miért pont a Fudan jön, miért nem a Harvard? A válasz egyszerű, ilyen jellegű beruházást Magyarországon nem tervez egyetlen velünk katonai és gazdasági szövetségben lévő ország sem. Brüsszel, Berlin, Washington irányába egyoldalúak az ilyen jellegű kapcsolatok. Szépen elcsábítják a nálunk képzett orvosokat, közgazdászokat és más szakembereket, de eszük ágában sincs tenni azért, hogy ezt az itteni képzési rendszer segítésével, fejlesztésével “törlesszenek” ezért. Ebből a szempontból Brüsszelből érkező támogatás is elenyésző. Szóval jöhetne bármely külföldi felsőoktatási intézmény, de nem jön még úgy se, mint a Fudan. Nyilván nem véletlen, hogy erről a mostani kritikusok nem beszélnek, hiszen ők is pontosan tudják, hogy még ilyen feltételekkel sem jönne ide más meghatározó értékkel bíró egyetem.

Beszélni kell a kiadásról és annak nagyságrendjéről. A finanszírozás módja, a végösszeg pontos összegét nem látni. Elméletileg 350 milliárd forintból is megépíthető lenne, a kormány mégis akar erre költeni 550 milliárdot. Azt már az illetékes Palkovics László cáfolta, hogy kínai hitelből, kínai cégek által épülne meg a Campus. A kiadás nagyságrendje valóban jelentősnek tűnik, de ennek jelentős társadalmi és gazdasági hozadéka is van. Nehezen érthető, hogy miért is éppen emiatt szervez társadalmi lázadást az ellenzék. Az elmúlt években Magyarország 300 milliárd forintért vett amerikai rakétákat, 400 milliárd forintért német harckocsikat. Stadionokra pedig csak két év alatt 350 milliárdot tapsoltak el, érdekes, hogy egyetlen ellenzékinek se volt baja azzal, hogy 190 milliárd ment el közös pénzünkből csak a Puskás Arénára. Okkal lehetett volna tiltakozni minden ilyen esetben, az ellenzék mégis csendben maradt.

Természetesen sok hazai fiatal jogosan elégedetlen a magyar felsőoktatás helyzetével. A magyar egyetemek és főiskolák oktatási színvonala azonban nem azért rossz, mert ide jön a Fudan. Sőt, attól sem lennének érdemben jobbak, ha ezt a pénzt rálocsolnák a magyar intézményekre. Kevés a jó oktató, tudományos szakember, a felsőoktatás minőségi romlása már évtizedek óta tartó folyamat, a világ élvonalába tartozó egyetem ezt csak ellensúlyozni tudja és ennek pozitív hatása lehet más intézményekre is. 

Végül arról, hogy a Fudan nem lesz ingyenes. Egyik egyetem sem az, csak vannak országok, ahol azt mondják, hogy az állam finanszírozza egy diploma megszerzésének költségeit, azaz kifizeti az oktatók bérét, a tantermek fűtésének költségét és minden mást. Nem egy egyetem feladata az, hogy ingyen adja a diplomát, hanem az államé, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki ingyen juthasson hozzá a diplomához. Magyarországon sajnos egy torz, egyre jobban az egyén anyagi képességeitől függő felsőoktatási rendszer van. Mind nagyobb teret kap a költségtérítés és fokozatosan szüntetik meg az ingyenességet. Ideális esetben tehát a Fudanra felvételt nyerő magyarországi hallgatók is tanulhatnának ingyen, ha az állami rendszer olyan lenne, a költséget átvállalná a magyar állam. A rendszer azonban nem ilyen, de ez nem a Fudan hibája. 

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedek egyik legértelmesebb fejlesztése lenne a Fudan Egyetem budapesti Campusa. Végre egy beruházás, ami nem stadion, nem kisvasút, rakéta vagy harckocsi. Minősíti az ellenzéket, hogy társadalmi mozgalmat csak ez ellen szerveztek…

Kalmár Szilárd
Munkások Újsága     

  •  
  •  
  •  
  •