Ciprasz interjú a l’Humanitében

alekszisz

A Syriza vezetője röviden válaszolt a lap szerkesztőjének kérdéseire, megvilágítva a görög adósságprobléma összeurópai vonatkozásait is. Azt is egyértelművé tette, hogy a Syriza európai szintű megoldásban gondolkodik.

Alexis Ciprasz : “Európai megoldást kell találni, hogy megállítsuk a megszorító politikákat”

Miközben este egy informális európai csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen a növekedés és Görögország lesz a téma, interjú készült a Syriza, a május 6-i törvényhozási választásokon a szavazatok 16.8 %-át megszerző görög baloldali koalíció vezetőjével.

Alexis Ciprasz, a Syriza parlamenti frakciójának vezetője, és, ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak, megbízást kaphat Karolosz Papuliasz görög köztársasági elnöktől a következő kormány megalakítására a június 17-i előrehozott parlamenti választás után, Hétfőn Párizsban járt a Pierre Laurent vezette Európai Baloldali Párt meghívására. A Baloldali Front esőben tartott gyűlésén, ahol 400 ember volt jelen, válaszolt a l’Humanité kérdéseire.

Rendkívüli európai tanácsi ülés lesz szerdán. Milyen üzenetet kellene küldeniük Ön szerint a görög miniszterelnöknek ?

Alexis Ciprasz. Fel kellene kérni az európai vezetőket, hogy tartsák tiszteletben a görög nép akaratát, amelyet kifejezett. Ez az akarat nagyon egyszerű: le kell állítani a megszorító politikát.

Mit kellene megváltoztatni Európában, hogy leállítsák a megszorító politikákat ?

Alexis Ciprasz. Az alapoktól kell kiindulni: ezek a politikák kudarcot vallottak. Meg kell találni az eszközöket egy közös európai politikához, amely a demokrácián, a szociális kohézión és a növekedésen alapul.

Milyen pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ilyen politikát folytassunk ?

Alexis Ciprasz. Egy európai szintű, sokoldalú tárgyalásról van szó, az államadósságok újrastrukturálásáról. Mert ezt az adósságot nem a népek produkálták. Ez a spekuláció és a pénzpiacoknak a népekkel szembeni akciójának következménye.

A Syriza benn akar maradni az Európai Unióban (EU) és az eurozónában. Ennek a nevében viszont a megszorító politika fenntartását követelik. Mennyiben szükséges az EU egy olyan kormánynak, amely elutasítja a megszorító politikát Görögországban ?

Alexis Ciprasz. Először is, nem akarunk versenyt és konkurenciát az európai népek között. Úgy gondoljuk, hogy a ma folyó háború nem a népek között, hanem a munkaerő és a tőke között folyik. Másodszor, a probléma, amelyet meg akarunk oldani, nem görög, hanem európai. Egy európai problémára tehát európai megoldást kell találni. Nem találnánk szembe ma magunkat az államadósság felduzzadásának problémájával, ha 1996-ban Görögország nem dönt úgy, hogy belép az eurozónába, és ha nem alkalmaz olyan politikát, amely a pénzügyi buborék és a túlfogyasztás kialakulásához vezet. Lehetetlen fenntartani egy országot tizennyolc éven át egy torz monetáris keretben, és a végén azt követelni tőle, hogy vegye magára ennek a válságnak a terhét. Nincs kizárólagosan görög megoldás. Görögország kilépése az eurozónából a görög pénzügyi rendszer összeomlásához vezetne, vagyis az eurozóna felbomlásához.

Milyenek lennének a következményei a görögök számára az eurozónából való kilépésnek ?

Alexis Ciprasz. Ezek jól ismertek. Le kellene értékelni a pénzt és egy jelentős tőkemenekítés következne be. Ez utóbbi már meg is kezdődött. A pénzt svájci bankokba viszik. Fontos tudni, hogy a hatások nem korlátozódnának Görögországra. Görögország esetleges kilépése az eurozónából oda vezetne, hogy a piacok másnap a következő országot támadnák meg, hogy lépjen ki az eurozónából. A következő ország Olaszország vagy Spanyolország lehetne, ahol az államadósság négy-ötször magasabb, mint Görögországban. Ne legyenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen helyzet hatás nélkül maradna Európa centrumországainak bankrendszerére.

Milyen összetevőkre van szükség ahhoz, hogy egy baloldali kormány sikerrel vegye fel a harcot Görögországban a megszorító politikával ?

Alexis Ciprasz. A nép többségének tudatos támogatására. Az elkövetkező út nem lesz könnyű. Szemben áll velünk egy hatalmas oligarchia, amelynek számos eszköze van, amellyel felléphet ellenünk: a bankok, a piacok és a média. Csak a nép tudatos és harcos támogatásával valósulhat meg, hogy egy baloldali kormány elérje a céljait.

Az interjút Gaël de Santis készítette

Vidéo l’Humanité.fr : “Mme Merkel n’est pas la propriétaire de l’Europe” (Európa nem Mme Merkel tulajdona): Cipraszvideo

Forrás: Cipraszinterjú

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük