December 23: Új ellenállás, új köztársaság

fa

Bevallom, magam sem hittem volna, de a legdurvább orbánfób jóslatok is lassan válóra válnak. December 23-án az utolsó hat fogaskerék is bekerül a rezsim gépezetébe. Orbánt meg kell buktatni, és a köztársaságot alapjaiból kell újraépíteni. Ehhez pedig új összefogás kell: december 23-án a parlament előtt. Megvallom, én nem gondoltam volna, hogy a diktatúra-építés kendőzetlen egyszerűségének és a pszichiátriai gazdaságpolitikának ilyen halálos egyvelegét valósítja majd meg az új kormány. Baromira nem örültem a kétharmadnak, de túlzónak éreztem a sokakban megerősödő rettegést. Az alkotmányozás belőlem végleg minden illúziót kiölt, meglepetés azóta már nem ér. Azóta azt gondolom, hogy a parlamentarizmust meghaladó ellenzéki ellenállást kell építeni.

Aki ódzkodott ettől, annak legkésőbb a tegnapi nap fel kellett nyissa a szemét. Akinek nem, annak ott vannak Kerényi és társai remekművei e bejegyzés helyett. A tegnapi nap magába sűrítette a második Orbán-kormány másfél éves regnálásának minden agyamentségét és pöffeszkedő hatalmi gőgjét. Eljött a pillanat, hogy a kiépülő Orbán-rezsimmel szembeni ellenállást új fokozatba kapcsoljuk.

A 2011. őszi parlamenti ülésszakkal egy korszak véget ér. A Köztársaság, a ’89 óta működő jogállam korszaka lezárul. Ez már nem demokrácia, látótávolságba került a diktatúra, az Orbán-rezsim szemünk láttára lassan végleg kiépül. Ezt a korszakhatárt szimbolizálja a december 23-ai zárószavazás-sorozat. Hat olyan törvényt hajt át a főmérnök a parlamenti darálón, melyekkel az utolsó alkatrészek is helyükre kerülnek a gépezetben. Lássuk az utolsó kétszer három csapást a köztársaságra:

1. Törvény arról, hogy a választás az, ahol pártok versengenek, és a Fidesz nyer.

Az új választási eljárás messze túlmegy azokon a „tilalomfákon”, amelyek azt jelölik ki, hogy demokratikus-e egy választási rendszer. Az új törvénnyel a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy akkor is megnyerje a választásokat, ha elveszíti. Rosszabb esetben pedig a hungaristák hatalomba ültetését is előkészítheti az új törvényt.

2. Törvény arról, hogy egykulcs jó, kétkulcs rossz, akinek nem tetszik, az meg elmehet.

A pénzügyi stabilitásról szóló törvény kétharmadba betonozza be a kormány bukását eredményező, a költségvetésen 500 milliárdos lyukat verő egykulcsos adót, mely sem többlet fogyasztáshoz, sem új munkahelyekhez nem vitt minket közelebb. Orbán maga mondta: nem titkolja, nemcsak a következő, de szíve szerint a következő tíz kormány kezét megkötné. Ha van igazi tétje a választásoknak, akkor az a gazdaságpolitika, a választói ítélet lehetősége, hogy kit büntessenek, és kit jutalmazzanak az adórendszerrel. Orbán nemes egyszerűséggel ezt a központi momentumot írná ki a törvényből.

3. Törvény arról, hogy Orbán helyett majd utódja folytatja az államadósság elleni háborút.

Ugyanaz a pénzügyi stabilitási törvény, mely bebetonozza az államadósság növekedéséért és a költségvetési hiányért felelős egykulcsos adót, leteszi a fegyvert az államadósság elleni háborúban, és kitolja azt 2015 utánra. Ha volt kormányzati kommunikációs vezérmotívum, akkor az az államadósság elleni harc, az egész háborús retorika ősforrása. Ebben a háborúban letenni a fegyvert és a felelősséget átlőcsölni a következő kormányra pszichiátriai kezelésért kiált.

karacsony
Boldog “Fideszes” Karácsonyt! Boldog lesz?


4. Törvény arról, hogy Orbán rendeleti kormányzással a halottakat is feltámasztja.

A 2012-es költségvetés elkészítése minden eddigi költségvetés összeállítását alulmúlta. Már szeptemberben látszott, hogy a költségvetés halva fog születni. Hónapokon keresztül ment a rizsa, hogy ez a legjobb elrugaszkodási büdzsé, miniszterek jöttek-mentek, egészen addig, míg Orbán Brüsszelből megüzente: a költségvetés halva született. Addig húzták az időt, míg alkotmányosan csak az ellenzékkel együtt fogadhattak volna el költségvetést, ehhez ugyanis a házszabálytól el kellett volna térni, az pedig négyötödöt igényel. Nyilvánvaló volt, hogy erre Orbán alkalmatlan, inkább azt az utat választotta, hogy egy házszabály-módosítással kiiktatja az ellenzéket a parlament működéséből: a rendkívüli sürgősségi eljárás bevezetésével a házszabálytól kétharmaddal is eltérhet a többség. Sőt, Orbánnak arra is lehetősége van az új szabály szerint, hogy egy benyújtott törvényt már a következő napon zárószavaztasson. A halvaszületett költségvetés feltámasztásához a rendeleti kormányzás bevezetésére volt szükség. Egy kulccsal a köztársaság ellen, több mint egy éve.

5. Törvény arról, hogy Orbán embereinek mindig joga van alkotmányos puccsra.

Szintén a stabilitási törvény rendelkezik arról, hogy három Fidesz-katona szabadon dönthet arról, hogy a különböző szavazási szakaszokban továbbengedi-e a következő kormány költségvetését, vagy éppenséggel az utolsó Fideszes költségvetési törvény marad majd érvényben akár egy egész választási cikluson keresztül. Hogy mit ér a fidesznyikekkel feltöltött Költségvetési Tanács, jól mutatja, hogy mélyen hajbókoltak (Simort leszámítva) annak a 2012-es költségvetés-tervezetnek, amiről mindenki mondta, hogy megalapozatlan, és amiről Orbán maga jelentette ki később, hogy halva született, teljesen újra kell írni. Orbán szándékait tehát korrigálni nem tudják, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy semmi másra nem alkalmas ez a Tanács, minthogy a leendő kormány ellen alkotmányos puccsal éljen.

6. Törvény az utolsó független alkotmányos intézmény bedarálásáról.

Arról a törvényről is 23-án szavazunk, mely miatt az EU-IMF tárgyalódelegáció „hazament várni a Jézuskát” (mondotta volt Lázár frakcióvezető úr) – az új jegybanktörvényről. Ezzel a javaslattal nem csak az a baj, hogy Orbán az utolsó kormánytól független intézményt is igába töri, s ezzel véget ér a hatalmi ágak összefonásának projektje, hanem az is, hogy minden értelmes lehetőséget megvon arról, hogy a monetáris politika átláthatóságáról értelmes vitát folytassunk. Ugyanis nagyon nagy szükség lenne arra, hogy fokozzuk az MNB feletti demokratikus kontrollt, javítsuk a döntésekre való rálátást, és megvizsgáljuk, milyen részfelelősség terheli a jegybankot a devizahitel-válságért. Orbánt azonban mindennél sokkal jobban érdekli az, hogy a jegybankot is maga alá gyűrje, a jegybanki tartalékokat felhasználja a növekedés finanszírozására. Egy pillanatra se higgyük, hogy bármiféle szakmai-átláthatósági szempont motiválná: az egyetlen indok a pőre hatalmi logika. Ne feledjük, hogy 2001-ben épp Orbán maga tette lehetővé a devizahitelezést.

2011. december 23-án tehát helyére kerül az utolsó hat fogaskerék az Orbán-rezsim gépezetében. Az utolsó lehetőség, hogy akár csak néhány percre, de megállítsuk az orbáni gépezetet, és jelezzük, hogy mi nem legitimáljuk a január 1-én életbe lépő új rendszert, az december 23.

Az Orbán rendszert csak egy új ellenállás tudja meghátrálásra kényszeríteni. Ennek ereje a sokszínűségben és új eszközökben van. Ezt december 23-án kell útjára indítani, ekkor összefoghatnak az eddig cselekvésüket össze nem hangoló állampolgárok, a köztársaságot fontosnak tartó parlamenten kívüli és belüli ellenzékiek. December 23-án a Kossuth téren szembesíthetjük Orbán Viktort és tettestársait azzal, hogy történelmi bűnt követnek el.

December 23-án következő fokozatba kapcsolhatjuk az ellenállást. Jelezni kell, hogy mi nem asszisztálunk a köztársaság felszámolásához, és következő fokozatba kell kapcsolni a köztársaságot újjáépítő összefogást.

Gyertek december 23-án a parlament elé, szórjunk homokot az orbáni gépezetbe, és váltsunk fokozatot a rendszerellenzéki összefogásban.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük