Döbbenten nézik, amit az Orbán-kormány csinál, a Majdan réme lebeg Magyarország felett

Amikor az Orbán-kormány az uniónak üzen, korántsem az európai integráció ötszázmillió lakóját szólítja meg, ahogyan az Egyesült Államoknak címzett nyilatkozatok sem a 321 millió amerikaihoz szólnak. Valójában a tízmillió magyar véleménye, érdeke sem perdöntő a számára. A nemzetközi politika elismert szakértőivel folytatott be­­szél­­ge­­té­­seink azt erősítették meg: az Orbán-kabinet manapság a diplomáciai csatornákon keresztül is elsősorban a kétmilliós törzsközönségéhez szól, sőt, leginkább ahhoz a néhány százezerhez, akiket leszakíthatónak vél a Jobbik szavazóbázisáról. Azt reméli ugyanis – nem alaptalanul –, hogy velük nemcsak többséget szerez, de akár újabb kétharmadhoz is juthat. Orbánt az sem érdekli, ha addigra az ország teljesen elszigetelődik. Ma is úgy véli, a hídon akkor kell átmenni, amikor odaér. Ha lesz még híd.

Orbán Viktor egyáltalán nem akarja száműzni az országból a CEU-t. Legfeljebb arra játszik, hogy ellehetetlenítse az egyetemet, addig nyomja kifelé, amíg az intézmény maga nem határoz úgy, hogy távozik Magyarországról. Akkor persze a kormánytisztviselők széttárják majd a karjukat: a CEU nem akart maradni. Így vélekedik a tekintélyes amerikai agytrösztnek, a Carnegie Alapítványnak a Kelet- és Közép-Európa szakértője, a szlovákiai magyar születésű Jarábik Balázs. Szerinte Orbán és köre úgy gondolja, annál jobb, minél tovább tudja húzni a háborúskodást. Annál tovább működik kampánytémaként a Soros-egyetemként felcímkézett intézmény körüli huzavona.

A CEU ellenségképként azért is fontos a Fidesznek, mert lehetővé teszi, hogy a jobbikra a baloldal szövetségeseként mutogasson.

civil-tünti-hösök6-1024x683Jarábik szerint hasonló hatást vált ki a másik nemzetközi botrány, a civilek ügye is. Az ellenzék nem tud jobb témát találni a Fidesz elleni támadásokhoz, mint a korrupció, és ezzel persze behúzza a kampányba azokat a nagy nemzetközi szervezeteket, amelyek rendelkeznek bizonyító erejű adatokkal. A civileket tehát úgy lehet „ügynöközni”, hogy a kormányoldalon egyszerre pfujolják az MSZP-t és a Jobbikot.

Mindez érthetővé tesz sok mindent, ami szürreálisnak látszik az uniós kapcsolatrendszer vagy általában a diplomácia logikájából. Miért rázza le magáról a Fidesz, hogy az unió történetében először éppen Magyarországgal szemben döntöttek a híres-nevezetes hetedik cikkely szerinti eljárás előkészítéséről az Európai Parlamentben? Miért nem készteti békülékenyebb hangnemre a kormánypártot, hogy pártcsaládjában, az Európai Néppártban felmerült kizárásának a lehetősége? Mi a magyarázata, hogy mindezek után Lázár János kancelláriaminiszter habverésnek nyilvánítja az Európai Bizottság érvelését? Orbán Viktor pedig nyeglén így üzen a New York-i kormányzónak, amikor az tárgyalási szándékát jelzi: „Készséggel állunk a rendelkezésükre, mégiscsak egy amerikai egyetemről beszélünk, ha nekik fontos, akkor méltóztassanak megtenni a szükséges lépéseket.”

Amúgy a legjobb magyarországi egyetemről van szó. Az egyetlenről, amelyet magasan jegyeznek a világ felsőoktatási élvonalának különféle rangsoraiban. Amely elé a magyar vezetés követendő példaként mások mellett azt az Open University Malaysiát állítja, amelynek az Eszterházy Károly Egyetemmel közös honlapján az a legfrissebb információ, hogy 2016. szep­­tem­­ber 30-ig (!) még lehet jelentkezni, és a 2015-ös tanév eredményeként három végzett hallgató képét mutatják fel. A magyar külügyminiszter azt sem viccnek szánja, hogy a kormány feljelentette az Euró­­pai Parlamentet az EBESZ-nél, az ENSZ-nél, az Euró­­pa Tanácsnál és a NATO-nál is.

A tisztségviselők szeme elkerekedik majd ezekben a szervezetekben, de a szélsőjobbos magyar választó megértően bólogathat, mint aki érti a csíziót és ez a lényeg.

imageMert a szürreális lépéseknek más, a választásokig ható következményük a kormány reményei szerint nem lesz. Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter hármas válaszra számít az Európai Unónak küldött elutasító üzenet után. Az Európai Bizottság továbblép majd a kötelezettségszegési eljárással, és kitart álláspontja mellett: a felsőoktatási törvény módosításával a szolgáltatás szabadságát olyan sérelem éri, amelyet korrigálni kell. Hosszú vita várható, és ha az ügy az Európai Bíróság elé kerül, aligha lesz ítélet a jövő tavaszi választások előtt. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is csak októberben dönt a törvényről. Ezen a héten az egyetem rektora, Michael Ignatieff mégis bejelentette, a CEU a 2017–2018-as tanévet is Budapesten tölti.

Folytatódik az Európai Parlamentben megindított, hetes cikkely alkalmazását kilátásba helyező vizsgálat is Magyarország ellen az uniós normák megsértése miatt. Ebben várhatóan a korábbinál nagyobb súllyal szerepel majd a CEU ügye. Borítékolható, hogy a vizsgálat hosszú lesz, de a szavazati jog megvonásáig az ügy sok ponton elakadhat. És persze felhúzzák majd szemöldöküket a Európai Néppártnál is, ahol Orbán Viktor formális ígéreteket tett az elnökségnek, és amelynek frakciója bűnbánóra hangolt levelet kapott a fideszes néppárti delegációtól.

Napirendre kerülhet-e a Fidesz kizárása a pártcsaládból?

– Azt gondolom, hogy nem – mondta lapunknak Balázs Péter. Orbánt alighanem tovább védi a CDU, személyesen pedig Angela Merkel toleranciája, aki úgy gondolja: jobb, ha a magyar miniszterelnök szem előtt van a pártcsaládban, és nem kóborol el más formációk irányába.

A Néppárt vezetése Jarábik szerint is szeretné elkerülni a Fidesz kizárását, de a nyomásgyakorlást aligha adja fel. Ebben pedig van egy nagy változás a pártcsalád korábbi gyakorlatához képest: a nyilvánosság. Már nem rejtik véka alá, nem csak zárt ajtók mögött mondják el véleményüket. Ez pedig nem elhanyagolható apróság:

putyin-orban1-1-1024x576Orbánnak sem mindegy, hogy a néppártiak is besorolják-e  a többi autokrata, a Lukasenkók és Putyinok közé. Amerika egyik vezető agytrösztjének vezető munkatársa Fideszes forrásokból úgy éretsült: a magyar párt vezetésének igen kellemetlen perceket szerzett, hogy az Európai Néppárt megszellőzetette a kizárást és hogy európai képviselői közül többen megszavazták a magyar kormányt elítélő határozatot. Erre nem számítottak.

Vigasztalódhatnak ugyanakkor azzal, hogy a magyarországi közvélemény-kutatásokban mindennek nyoma sincs, talán nem is jön rosszul, hogy az uniós kritikát támadásnak beállítva mobilizálhatják övéiket. A meglévőket és a reménybelieket.

Jarábik emlékeztet arra is, hogy a Fidesz-kormány elismerten erős jogi csapatot mozgat, vigyáz, hogy mindig legyen valamilyen jogi háttere, magyarázhatósága annak, amit mások sima önkényeskedésnek vagy lopásnak látnak. Így az Európai Parlament mo­­ni­­to­­ring­­ eljárását végző képviselőknek vélhetően nem lesz könnyű dolguk, ha bele akarnak kötni a magyar kormány állásfoglalásaiba.

Jeszenszky Géza, a rendszerváltás utáni első külügyminiszter úgy látja, manapság az Orbán-kormány diplomáciai lépéseit a belpolitika, a szavazatok maximálásának szándéka határozza meg. A nagy kérdés tehát az, hogy a lex CEU vagy a civiltörvény ügye több szavazatot hoz-e szélsőjobbról, mint amennyit a centrumból elvisz. Jeszenszky úgy véli:

A hozzá hasonló centrista,konzervatív emberek eltávolodásával a fidesz sokkal kisebb létszámú szavazói csoportot veszít, mint amennyirt a szélsőkjobbosok csatlakozásával nyerhet. Jelentős réteg ismerhet magára a kormány unió és nyugatellenességében, Putyin-barátságában.

Persze nagy kérdés – teszi hozzá Jeszenszky –, hogy a lényegében egyszemélyi vezetésű pártnak van-e igazán centruma, amely lemorzsolódhat.

A volt külügyminiszter mégis abban reménykedik, hogy a kormányzó párt támogatóiból kiválhat egy tekintélyeket felvonultató, hiteles réteg, amely hozzájárulhat egy érdemi jobbközép képviselet létrehozásához. Az elmúlt hónapokban új nemzetközi trend jelent meg, amely véget vethet a Brexittel és Donald Trump megválasztásával tetőző populista hullámnak. Talán itthon is lesz, akit kijózanítanak a Brüsszelből érkező egyre komolyabb figyelmeztetések, az elmélyülő együttműködés Oroszországgal, valamint annak gazdasági következménye, a Paks II.-szerződés.
6zmboEyslSyF1CQncsJeszenszky azt sem tartja kizártnak, hogy az unió – bár ezt természetesen nem kívánná – pénzügyi szankciókat is bevessen Magyarországgal szemben. Jogilag ugyanis lehetséges a támogatásoknak a korrupció gyanújával indokolható felülvizsgálata.

Balázs Péter úgy véli: az unió által már megítélt pénzekből a választásokig nem fognak visszavonni, hiszen nagyon lassúak azok a mechanizmusok, amelyeknek alkalmazása anyagi következményekkel járhat. A következő hosszú távú költségvetés tervezésekor azonban alaposan megnyirbálhatják az összegeket és a jogcímeket, amelyek alapján azokat kifizethetnék Magyarországnak.

Újra és újra felmerül a kérdés, készen áll-e Orbán Viktor arra, hogy 2020 után, a támogatások megcsappanását követően kivezesse az országot az Euró­­pai Unióból. Balázs Péter szerint

erre számos jel utal, de a miniszeterelnök nagyon ellszámítaná magát, ha – akár egy törvényhozási kétharmad birtokában – elszánná magát erre. A volt miniszter szerint ez egy magyarországi Majdan tér rémét idézné fel.

hiszen Ukrajnában is úgy alakult ki polgárháborús helyzet, hogy a kormány Keletre mozdult, Oroszország felé, míg a nép Nyugatra akart tartani.

Persze könnyen lehet, hogy nem kell tartanunk ilyen forgatókönyvtől: lehetséges, hogy az uniós centrum lép ki belőlünk. A múlt hét végén Angela Merkel arról beszélt: ideje, hogy Európa saját kezébe vegye a sorsát. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung pedig arról írt, hogy Németországban Európa-párti irányba fordult a közhangulat, a németek többsége pártolja az uniós integráció felgyorsítását. Arról is értesülhettünk, hogy az együttműködés felpörgetéséről már megkezdte a tárgyalást a német pénzügyminiszter a francia gazdasági tárca irányítójával.

Kézzelfogható távolságba került tehát a kétsebességes Európa, amelyben az eurózóna összezár, és világszerte versenyképes integrációt hoz léte, miközben a periférián az újraválasztott Orbán Viktor különféle diktátorokkal parolázik és a nemzeti jogkörök megerősítésén fáradozik. Magyarország pedig formálisan uniós tagként, valójában Nyugat és Kelet között magányosan őrlődve ismét elszalaszthatja a felzárkózás esélyét.

Forrás: http://168ora.hu/fidesz-orban-kormany-politika-valasztas-szelsojobb-magyaorszag/

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük