Egy fiatal kínai tudós világraszóló felfedezése

A Douyin kínai közösségi oldal böngészése közben szembe jött velem egy olyan videó mely egy egészen elképesztő fiatal kínai zsenit mutatott be viszonylag röviden Sajnos az alábbi videó kínai nyelvtudás nélkül nehezen értelmezhető, de elmondom, hogy abban egy fiatal kínai tudósról van szó, aki felfedezésével forradalmasította a tudományt. 

A kapcsolódó videó megtekintése: KLIKK

A videó tartalmának rövid összefoglalóját és egyéni véleményemet az alább olvashatjátok:

Onnan kezdem, hogy magyarul sajnos semmit (!) sem találtam erről a fiatal kínai tudósról, ami mégis megtalálható magyar nyelven, az is az angol nyelvű Wikipedia-ról lett lefordítva, valószínűleg Google Translate által, így szól:

„Yuan Cao kínai fizikus. Kutatása a kétdimenziós anyagok tulajdonságaira összpontosít. Felfedezte, hogy a két grafénlap 1,7 K-ra hűtött kötege szupravezetőként vagy szigetelőként működhet, ha elektromos mezőnek van kitéve. 2018-ban a Természet őt választotta a tudományban abban az évben számításba vett 10 ember közé…”

Nos, igazából 曹原|Cao Yuan-nek hívják, 1996-ban született Chengduban, jelenleg 25 éves.

3 év alatt elvégezte az általános és a középiskolát. Normális esetben Kínában az általános iskola 8 éves, a középiskola és a gimnázium 3-3 éves. 14 évesen a főiskolai felvételi vizsgán 669 ponttal (750 pont a maximális pontszám) felvételt nyert a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem (中国科学技术大学http://www.ustc.edu.cn ) Tehetséges fiatalok iskolájába (中国科学技术大学少年班 https://sgy.ustc.edu.cn/), 20 évesen pedig az amerikai MIT-re (Massachusetts Institute of Technology)

És a java csak most jön:

Ugyanis 2018 március 5.-én a Nature magazinban közzé tette kutatásainak eredményét, amire nyomban sokan úgy reagáltak, hogy ez talán a 21.század legnagyobb felfedezése. 

A Grafén technológia

Mindennapi életünk szinte nélkülözhetetlen része az elektromos áram, viszont az elektromos ellenállás miatt rengeteg elektromos áram vész el a villamos hálózat rendszerében. Például csak Kínában 2017-ben 200 milliárd watt áram ment kárba, amit ha 0.5 yuan/watt-al számolunk akkor az 100 milliárd yuan. 1 yuan kb 40 forint, vagyis kb 4000 milliárd forintnyi áram veszett el csak ebben az országban.

A Cao által felfedezett grafén technológiai felhasználása ezt a problémát tudja megoldani sok más mellett. Sőt, ha ezt a technológiát az elektromos autók vagy bármilyen elektronikai eszköz akkumulátorában használjuk, akkor annak töltési sebessége oly mértékben lecsökkenhet, hogy akár egy pillanat alatt feltöltohetjük azt.

Kínában ezt a technológiát azonnal át tudták ültetni a gyakorlatban, mivel sok más országban még csak kísérleti fázisban van ez a technológia, de Kínában már használják is egyes helyeken.

A videóban továbbá arról van szó, hogy hiába próbálják más országok (többek közt az USA) elcsábítani Cao-t, ő inkább Kínába tért vissza a kutatási eredményeivel. Azért látnák szívesen több országban is mert, kutatási eredményével a grafén technológiában évtizedeket tudna megspórolni azoknak az országoknak ahol még csak kísérleti fázisban vannak ezzel.

A hírt olvasva eszemben jutott még néhány gondolat. Például az, hogy erről miért nincs magyar nyelvű anyag? 2018-as hír, az angol Nature magazinban jelent meg, egy olyan felfedezés mely gyökerestül meg tudja változtatni az életünket és még sincs semmilyen hír róla, nem csak mostanában, de visszamenőleg sincs SEMMI (!). A neten erről magyarul.

Illetve a magyar grafén kutatásokról van, ami szintén kiemelkedő, viszont Cao felfedezésérőlegy szót sem szólnak.

A magyar grafén kutatásról: KLIKK

Igazából nem lepődöm meg annyira ezen, mert a hazai média többsége a nemzetközi mainstream „híreket” szokta átvenni, amiben a bulvár vagy a politika (vagy bulvárpolitika) a főcsapásirány. Általában ezek a nemzetközi médiumok amelyek amerikai vagy erősen nyugati érdekeltségűek és szélsőségesek, kimondhatjuki nyíltan, hogy nem voltak igazán Kína barátok, az elmúlt 10-20 évben legalábbis nem..

A kínai találmányokra is rendre csak az ókori dolgokat dobálja ki a Google miközben az ókor óta eltel vagy 2000 év… Még mindig a papír, a puskapor az iránytű meg a nyomtatást dobja ki leginkább, ráadásul úgy, hogy a nyomtatással kapcsolatban még mindig néhol fel-felbukkan egy vita arról, hogy Gutenberg volt az első vagy a kínaiak?

Mindeközben egyedül csak a Huawei-nek már 2019-ben több mint 100 ezer szabadalma volt, ebből a fele nemzetközi és csak a szabadalmi díjakból 2019 és 2021 között 1 milliárd dollárnyi bevételre számíthat a kínai vállalat.

Nem is ez zavar igazán, hanem az, hogy a felelős hatóságok szerint megengedhető az, hogy a különböző médiumok az emberek figyelmét leköthetik olyan „hírekkel” melyek leginkább csak érzelmileg tudják felcseszni az embert, hogy aztán ezáltal legyen lekötve az ideje és az energiája: Nem tudnak mást, csak vágyakat kelteni, agyatlan fogyasztókká és szavazókká nevelni a néptömegeket.

Aztán meg csodálkozik az ember, hogy miért Amerikában és Kínában tombol ilyen mértékben az innováció vagy az értékteremtés (figyelem, értékteremtés nem egyenlő pénz kereséssel), miközben például Magyarországon sok ember még azon morfondírozik, hogy jobb vagy bal oldal, vagy hogy a Berki levasaltatta vagy nem vasaltatta le a golyóit…

Hát igen, valóban felénk ezek az élet nagy kérdései. Aztán meg csodálkoznak bele a világban, hogy “nahát máshol milyen jól mennek a dolgok” és révedeznek tovább…

Mondanivalóm tehát az lenne ezzel a cikkel, hogy a “tudatipar” egy nagy agymosoda lett nyugaton, amivel emberek tömegeinek figyelmét lekötik olyanokkal, amiktől csak agyatlan fogyasztók (és szavazók) lesznek, ahelyett, hogy az embereket valódi értékteremtésre és innovációra sarkalnák? Miközben a világ másik felében hatalmas és  valódi felfedezések történnek, új találmányok alkotnak embertársaink. Olyan dolgokat, amelyekre azonnal lecsapnak a kevesek és azonnal hasznosíthatóvá vagy értékesíthetővé teszik, amit megvásároltatnak azokkal, akik a politikai pártok közti színjátékokon elmélkednek és akiket jobban érdekelt egy celeb herevasalása, mint a grafén technológia fejlődése…

李奇 (Lee Chí)

Kapcsolódó cikkek:
Cao Yuan – Nature (fizetős cikk)
Unconventional superconductivity in magic-angle graphene superlattices
Ten people who mattered this year.
Cao Yuan, MIT oldala
Huawei és a szabadalmairól egy cikk:

  •  
  •  
  •  
  •