Egyre elégedetlenebbek a falvakban élők!

A Republikon felmérése szerint vidéken, kisvárosokban és a falvakban továbbra is magas a kormánypártok támogatottsága, azonban egyre többen vannak azok, akik elégedetlenek a sorsuk alakulásával. Ez erősíti ebben a közegben az Orbán rendszerével szembeni kiállást

Vajon létezik még mindig erős főváros és vidék ellentét? Erre is kitért a Republicon Intézet új kutatása, amit 5000 fős mintán végeztek. Az eredményekről beszélt Thury György igazgató a Klubrádióban.

Véleménye szerint az igazi különbség a budapestiek és a nem budapestiek között az a médiafogyasztás és információhoz való hozzáférésben érhető tetten. A hagyományos város-falu ellentét ma már nem olyan éles, mint a régebbi időkben. Sőt, meglepő módon, amiben nagy az egyetértés, az az, hogy az emberek úgy általában nem igazán elégedettek az országban folyó dolgokkal, és ez még a községekre is igaz, amik a kormánypárt legnagyobb bázisát jelentik.

Budapesten sokkal többen nem elégedettek, a községekben apatikusabbak az emberek, kevés információ jut el oda, ráadásul a szavazást befolyásolja az is, hogy a helyi nagy embertől, a paptól érkeznek arra vonatkozó útmutatások, “hogy kire illik szavazni”. Ott sokkal kevésbé merik felvállalni a véleményüket, mert félnek a retorzióktól, mondta Thury.

Ki a kormányzás nyertese településtípusonként? A Republikon adatai szerint ahhoz képest, hogy milyen magas a kormánypárt a támogatottsága, csak 11-13 százalékban mondták az emberek, hogy ők az elmúlt évek nyertesei lennének, 43% pedig inkább az évtized vesztesének érzi magát. A nagy többség szerint ők kimondottan nem nyertesek.

Thury szerint ezekre az adatokra az ellenzéki pártok is apellálhatnának, hiszen például az “erősen nemzeti érzésű választók dominálnak a községektől a városokig , akik a rend és stabilitás hívei, de szociális és gazdasági kérdésekben a többség ennek ellenére baloldali-egyenlőségpárti nézeteket vall. “A vagyonadó támogatottsága több, mint 70 százalék minden csoportban”, mondta Thury.

A melegházasság elfogadottsága Budapesten és a megyeszékhelyeken magasabb, és a menekültek befogadásáról is érdekesek az adatok, mondta a szakember, aki szerint “láthatóan kevesebben menekültellenesek, de még mindig 60 százalék fölötti az elutasítottságuk”. És voltak olyan települések is, ahol még mindig nagyobb problémának látják a menekültkérdést, mint például az oktatás alacsony színvonalát.

Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •