Egyre többen koldulnak, segítség helyett büntetést és börtönt kapnak Magyarországon

A Belügyminisztérium statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy többet és nagyobb összeggel büntetik a kéregetést Magyarországon. 2020-ban összesen 3681 alkalommal szabtak ki koldulásért helyszíni és pénzbírságot, amiből az államnak 123 532 000 forint bevétele keletkezett.

Ez azt jelenti, hogy harmadával több helyszíni bírságot szabtak ki tavaly. A bírságoknak azonban csak töredékét tudták befizetni a a maradékot le kellett ülniük a kéregetőknek. A befizetetlen helyszíni bírságokat elzárásra átszámítva 2020-ban összesen 16 873 napot kellett leülni börtönkörülmények között, fogházban azért, mert koldulással próbáltak enyhíteni a szegénységükön – olvasható a civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport közleményében.

Emellett a koldulásért kiszabott pénzbírságok száma – amit akkor szabnak ki, ha a hatósági személy nem a helyszínen bírságol, hanem eljárást indít – is 11%-kal nőtt, ezek összege pedig 56%-kal magasabb volt, mint 2019-ben. Mivel ebben az esetben is csak kevés esetben tudtak fizetni a koldulásra kényszerülők, összesen 7103 napot kellett elzárásban tölteniük. A Társaság a Szabadságjogokért, az Utcajogász Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság által alkotott munkacsoport szerint a jelentős bírság-többlet hátterében egyrészt az állhat, hogy a kijárási korlátozás idején szigorúbban járt el a bírságoló hatóság és a kijárási korlátozás szabályait nem sértő, de kolduló embereket is súlyosabban büntette, mint korábban. További magyarázat lehet, hogy az első kijárási korlátozás idején nem fogadhattak új belépőket a vidéki hajléktalanszállók, ezáltal sok olyan ember maradhatott az utcán, aki szociális intézmény védőhálója nélkül jobban rászorulhatott a koldulásra, az üres utcákon pedig látványosabb lehetett a koldulás jelenléte.

A jogvédők szerint felmerül ugyanakkor annak a lehetősége is, hogy ezt a többletet nem a hajléktalan emberek adják, tekintve, hogy a bizonytalan megélhetéssel rendelkező, napszámból, alkalmi munkákból élő mélyszegény emberek tömegesen veszíthették el korábbi bevételi forrásaikat és kényszerülhettek koldulásra. Azaz, szélesebb réteg számára jelenthetett végső megoldást a koldulás, mint korábban.

Érdemes megjegyezni: az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb az álláskeresési járadék, és még ha meg is felel minden feltételnek, akkor is csak 90 napig kaphatja az álláskereső az állami támogatást.

Forrás: merce.hu

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •