Egzisztenciális veszélybe sodorja a rokkantakat a kormány

wheelchair

 

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényjavaslatot. Több százezer egészségkárosodott ember elszegényedését, teljes ellehetetlenülését okozhatja a rokkantakat érintő kormányzati törvényjavaslat – mondta el Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke az Országgyűlés Szociális és Ifjúsági Bizottságának hétfői ülésén, ahol ismertette a szervezet módosító javaslatait. A kormány a korábbi, biztosítási időn és járulékbefizetésen alapuló kiszámítható rokkantsági nyugdíjrendszert egy bizonytalan, garanciák nélküli, sok esetben megalázóan alacsony összegű ellátásokból álló rendszerre cseréli fel, miközben a törvényjavaslat nem segíti a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját, hanem bünteti azokat, akik dolgozni akarnak – tette hozzá az elnök.


A rehabilitációs ellátás tervezett összege 27.600 és 46 ezer forint között lesz, szemben a mostani átlagos 70 ezer forinttal. Az ellátást keresőtevékenység esetén azonban megszüntetné a kormány, így azoknak, akik az állapotuk miatt csak a többnyire alacsony keresetet biztosító részmunkaidős munkavégzésre képesek, vagy csak ilyen állást kapnak, veszélybe kerülne a mindennapi megélhetésük. Ebben az esetben a rendszer tulajdonképpen büntetné a megváltozott munkaképességűek többségét, akik nem tudnak teljes munkaidős állást vállalni. A rendkívül alacsony összegű rehabilitációs ellátás nem fedezné az egészségkárosodásból származó többletköltségeket, ahogy az álláskeresés és az azzal járó utazás költségeit sem.

A MEOSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy – ha már mindenáron a legkiszolgáltatottabbakon akar spórolni – csak kilencven napot meghaladó keresőtevékenység esetén (ez jelenleg az általánosan kikötött próbaidő) vonja meg az ellátást, és azt is csak akkor, ha a rehabilitációs ellátás és a keresőtevékenységből származó jövedelem együttes összege meghaladja a mindenkori minimálbért. A javaslat tartalmazza azt is, hogy ebben az esetben se szüntessék meg az ellátást, csupán szüneteltessék azt, mert így az érintett a munkaviszony esetleges későbbi megszűnése esetén sem maradna ellátás nélkül. A jelenlegi tervezet ugyanis bármely keresőtevékenység esetén véglegesen megszüntetné az ellátást. A MEOSZ ezen kívül javasolja, hogy a rehabilitációs ellátás felső összeghatárát emeljék fel legalább a közfoglalkoztatási bér szintjére, azaz 46 ezer forint helyett 57 ezer forint legyen.

A tervezett rokkantsági ellátás összege szintén rendkívül alacsony lenne, 27.600 és 138 ezer forint között mozogna, a rokkantsági nyugdíj átlagos összege a jelenlegi 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenne. A legtöbb, most még III. csoportba sorolt rokkant, a tervezet szerint ugyanis legfeljebb ekkora összegű ellátásra számíthat, a 138 ezer forintos összeget csak a legsúlyosabb egészségkárosodottak kapnák meg. A rokkantsági ellátásban részesülőknek a keresőtevékenység mellett is járna az ellátás, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát. A MEOSZ szerint a jövedelemkorlát nem segíti az önrehabilitációt, hanem a passzív ellátás igénybevételére és a feketefoglalkoztatásra ösztönöz. Bünteti azokat például, akik elvégeznek egy három hónapos idénymunkát, vagy egy rövidebb időszakban helyettesítő tanárként dolgoznak, emiatt ugyanis végérvényesen elveszíthetik a rokkantsági ellátásukat.

A MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy törölje el a jövedelemkorlátot, vagy a minimálbér 150 százalékáról emelje fel 230 százalékra. Ez lenne ugyanis az az összeghatár, ami a 41 ezer forintra csökkenő átlagos ellátással kiegészítve lehetővé tenné egy megváltozott munkaképességű, rokkant ember számára is, hogy elérje az átlagjövedelmet, amitől megfosztani egyébként senkit nem lehet.

A legaggasztóbb kérdés persze továbbra is az, hogy hol fognak dolgozni a drasztikusan lecsökkentett összegű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg több mint 750 ezer regisztrált álláskereső van, köztük mintegy 31 ezer megváltozott munkaképességű ember keres magának munkát sikertelenül.

A 2008-ban beindított rehabilitációs rendszer sem nevezhető sikeresnek: a 35 ezer rehabilitációs járadékosból mindössze 12 ezer főt foglalkoztatnak ezen rendszer keretein belül, annak ellenére, hogy a rehabilitálandó munkavállalók teljes bérköltségét állja a Társadalmi Megújulás Operatív Program.

A gazdasági előrejelzések szerint jövőre a munkaadók nem terveznek létszámbővítést, a közmunkaprogramokról pedig továbbra sem sokat tudni. Az eddigi információk szerint a kormány a közfoglalkoztatásban résztvevőknek főként olyan nehéz fizikai munkákat fog ajánlani, mint a különböző árvízvédelmi építkezések, az erdőtakarítás vagy a stadionépítés, a rokkantak azonban ezeket a munkákat nem képesek elvégezni.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük