Ehetnek-e disznóhúst a bolsevikok?

bolsevik

Érdekes és izgalmas tanulmányt tett közzé Dr. Gunther von Hagens professzor, a Technische Universität Dresden jeles kutatója. A tudományos munka címe: „Die Großen Sozialistischen Oktoberrevolution kulinarischen Aspekten”, azaz „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gasztronómiai vonatkozásai”.

A világszerte annyira azért nem ismert professzor első műve 1977-ben jelent meg „A Német Demokratikus Köztársaság önkiszolgáló éttermeinek ételkülönlegességei, különös tekintettel a feltétek vizuális felismerhetőségére” címmel. Az igényes és részletes munka méltán keltette fel mind a szakma, mind a Ministerium für Staatssicherheit, közismertebb nevén a Stasi érdeklődését.

Börtönből való szabadulása után von Hagens professzor a jénai Friedrich-Schiller-Universität Biológiai és Gyógyszerészeti fakultásán kapott állást, mint nehézliftkezelő és helyettes irattartó.

A Német Demokratikus Köztársaság összeomlása után a tudós végre ismét a tudományos kutatásnak szentelhette az életét. 1994-ben kezdett neki 12 kötetesre tervezett enciklopédikus művének, melynek rövidített címe: „A volt KGST tagállamainak gasztronómiai különlegességei, illetve ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásai”. Von Hagen egy interjúban kijelentette, a terjedelmes művel nagyon jól halad. Az első kötetből 15 oldalt már megírt. „A többi már gyerekjáték lesz és az orvosi leleteim is rendkívül biztatóak.” – nyilatkozta a 85 éves professzor.

Von Hagen monumentális munkájához legfőképpen az FSZB (Федеральная служба безопасности Российской Федерации), azaz a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot levéltárában gyűjtött anyagot. Titkos KGB-s ételreceptek után kutatva akadt a kezébe egy irat, amely teljesen új megvilágításba helyezi a nagy októberi szocialista forradalom eseményeit. Az értékes akta „Szigorúan titkos” jelzéssel volt ellátva, a következő címmel: „A német titkosszolgálat által biztosított frankfurti virslik felhasználása és tételes elszámolása, a kivégzettek listájával együtt”.

Lenint a svájci emigrációjából a német titkosszolgálat 1917. áprilisában vonaton csempészte vissza Oroszországba, hogy ezzel gyengítse ellenfelét a világháborúban. Az aktából az is kiderült, hogy egy megállapodás értelmében a titkosszolgálat Lenin jelzésére három, „Vigyázat robban és amúgy is gyorsan romlandó!” feliratú, lezárt vasúti vagont indított Szentpétervárra. A vasúti kocsikban valójában nagy mennyiségű I. osztályú, kiváló minőségű frankfurti virsli volt, melyet a Lichtenberger Fleisch– und Wurstproduktion GmbH. állított elő és kimondottan harctéri, illetve diverzáns felhasználásra szántak.

A titkos katonai hentesáru 1917. november 5-én érkezett meg Szentpétervárra. A bolsevikok november 7-én egynapos vasutassztrájkot szerveztek, főként azért, hogy ennek leple alatt a frankfurti virsliket titokban a város területén gondosan kiválasztott elosztóhelyekre tudják szállítani. Itt a munkástanácsok irányításával, megbízható elvtársnők hatalmas üstöket állítottak fel és a titkos jelzésére vártak.

A cári titkosszolgálat éberségét azzal játszották ki, hogy elterjesztették, a bolsevikok ezzel ünneplik meg november 7-ét, amit akkor még „a nagy október 25. vízforralási ünnepség”-nek neveztek. Az Ohrana, jól ismerve az akkori bolsevik vezetés viselkedését, egyáltalán nem tartotta ezt különösnek.

A szervezésbe itt egy apró hiba csúszott, mivel senki sem tudta mi lehet a titkos jel. Lenin ezért futárokat küldött ki, „Elvtársak, ez egy titkos jel!” felirattal a hátukon.

A bolsevikok sikeréhez több tényező is hozzájárult:

II. Miklós cár, unokafivére, Nyikolaj nagyherceg tanácsára 1917. szeptemberétől az országos napilapokban közzétettette a cári család aznapi menüjét, melyekhez tréfás, mókás megjegyzéseket fűztek. Mint az a későbbiekben kiderült, ez meglehetősen rossz döntésnek bizonyult, mivel országszerte általános elégedetlenséghez vezetett. A orosz nép nem tudott mit kezdeni azzal a kifejezéssel, hogy “Jarret d’agneau, purée de pommes de terre au beurre”. Nagy részük még olvasni sem tudott, így csak azt látták, hogy a képeken II. Miklós és népes családja vidáman mosolyogva, valami egészen furcsa dolgokat eszeget, amik első ránézésre rendkívül undorítónak, ennek ellenére nagyon drágának tűntek.

November elején ráadásul az Auróra cirkáló szakácsa hirtelen ötlettől vezérelve áttért egy akkoriban divatos reformkonyhára, melynek hatására a legénység ingerültté és rendkívül harciassá vált. A szakácsot ezért a tettéért később kitüntették, majd az1930-as években tradicionálisan tarkón lőtték.

Lenin legfőképpen azzal tudta a bolsevikok mellé állítani az erősen alultáplált pétervári munkásságot, hogy kijelentette, a német elvtársak ingyen frankfurti virslit küldtek mindenkinek, aki hajlandó tevőlegesen részt venni a forradalomban. A tömeg erre lelkesen elkezdte éltetni Lenint és legfőképpen a frankfurti virsliket.

Mindenképpen el kellett kerülniük azt, hogy az Ohrana gyanút fogjon azért, mivel a bolsevikok 20 tonna mustárt szállítottak Szentpétervárra. Ez rendkívül kockázatos és veszélyes volt. 20 tonna mustár még Oroszországban is soknak számított. Lenin és társai ezért azt hangoztatták, hogy ezt csupán meglepetésnek szánják II. Miklós cárnak, mivel úgy tudják, nagyon kedveli. A meglepetés tényleg tökéletesen sikerült. A cári titkosszolgálaton belül kommunikációs zavarok támadtak, így az illetékes ügyosztály késve értesült arról, hogy a cár szívből gyűlöli a mustárt, különösen 20 tonnás kiszerelésben.

November 8-án hajnalra a forradalmi tömeg ismét megéhezett, a virsli azonban már elfogyott. Trockij parancsára a tömeg megrohamozta a Téli Palotát, mivel úgy értesültek, hogy ott bőséges reggeli várja őket. Az ideiglenes kormány vezetője, Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij azonban magával vitte a teljes élelmiszerkészletet és a szamovárokat. Ez megbocsáthatatlan tett volt a részéről. A forradalmat ezután már képtelenség volt megállítani.

A Von Hagen professzor által feldolgozott iratokból fény derült arra is, hogy a konfliktust Trockij és az akkoriban még jelentéktelen szerepet játszó Sztálin között az okozta, hogy összevitatkoztak azon, hogy a bolsevikok ehetnek-e disznóhúst.

Trockij egyértelműen kijelentette, hogy nem. Sztálin erre lehülyézte és antiszemita megjegyzéseket tett rá. Konkrétan azt mondta neki: „Bronstein, te nyavalyás bibsi kutya, fogd be a pofádat! Lenin elvtárs világosan kifejtette, hogy a fele-fele arányban disznó és marhahúsból készült enyhén füstölt frankfurti virsli a proletariátus egyik legfontosabb fegyvere a cordon bleut zabáló elnyomókkal szemben. Természetesen mustárral, Lenin elvtárs!”

Trockij gúnyosan jegyezte meg, hogy amiről Sztálin zagyvál, az az úgynevezett bécsi-frankfurti virsli, amelyet egy Johann Georg Lahner nevezetű svájci származású bécsi hentes kísérletezett ki 1805-ben. Tudatlannak és ostobának nevezte a későbbi generalisszimuszt, mivel az még azt sem tudta, hogy a frankfurti céhszabályzat soha nem engedte meg, hogy a két húsfajtát, nevezetesen a marha és a disznóhúst egy masszába keverjék össze. Ez egy alapvető ideológia kérdés, tette hozzá megvetően.

Sztálin ezen még jobban feldühödött és felesleges értelmiségi akadékoskodásnak nevezte Trockij megjegyzését. Lenin a vitában Sztálin mellé állt, ugyanis ideológusként jól tudta, hogy a Lichtenberger Fleisch- und Wurstproduktion GmbH. disznóhúst is használ az általa gyártott virslikhez. Sztálin ezt a győzelmét kihasználta, ami végül oda vezetett, hogy Trockijt a GPU 1928. januári határozatával kitiltották az Oroszországi SzSzSzK területéről.

Mexikóban, a száműzött Trockij az emlékirataiban így írt az ügyről: „Életem talán egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy akkor, amikor a frankfurti virsliről folytattunk meglehetősen éles ideológiai vitát, nem lövettem azonnal agyon azt a mocskos, nagypofájú, grúz disznót. Nem kétséges és teljesen nyilvánvaló, hogy a frankfurti virslik ügyében igazam volt. De a Párttal nem szállhattam szembe. Igaza volt-e a pártomnak vagy nem – az én pártom. Tudom, hogy az embernek nem lehet igaza a Párt ellenében, hiszen a történelem (a Párton kívül) nem nyitott utat az igazság megvalósítására. Még az az átkozott frankfurti céhszabályzat sem állhat a világforradalom útjába.”

Ramón Mercader NKVD ügynök, 1940-ben „Ezt küldi neked Sztálin elvtárs a frankfurti virsli helyett, te szemétláda!” felkiáltással, egy kóser jégcsákánnyal verte fejbe a gyanútlan Trockijt.

Mercadert a szobájában felhalmozott iszonyatos mennyiségű, sarló-kalapácsos jelzéssel ellátott, szovjet gyártmányú virsli buktatta le, amivel Mexikóban is ki akarta robbantani a proletárforradalmat.

Az akkori mexikói belügyminiszter a sajtónak elmondta: – A lefoglalt forradalmi virsli tulajdonképpen nem volt rossz ízű. Olyan volt, mint egy vodkával ízesített frankfurti virsli. Bécsi-frankfurtira gondoltam természetesen.

Forrás: Huppa

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük