Élet a Brexit után: merre mozdulnak a V4 országok?

A britek döntése végleges, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból. A szigetország 300 éves demokráciája a többségi modellre épül, akinek akárcsak eggyel több szavazata van, az nyer. Esetünkben 1,4 milliós többségben voltak a kilépéspártiak.

A brexit eredménye is borítékolható: Brüsszel némi keménykedés után norvég, vagy svájci mintára megállapodik Londonnal, így a szigetország némi fizetség fejében továbbra is hozzáférhet az EU piacaihoz. A keménykedés és kölcsönös időhúzás minimum a 2017. májusi francia elnökválasztásig fog tartani, elvégre valahogy el kell venni a franciák (hollandok, dánok, csehek, katalánok és bajorok, stb.) kedvét attól, hogy a proteszt-pártokra szavazva ők is a kiválást és az á la carte Európát válasszanak. Berlinnek pedig nagy szüksége van a franciákra.

A 440 milliósra csökkenő „kontinentális” unión belül, ha lehet, még jobban felértékelődik a 83 milliós Németország. Berlin fél a XIX. századi történelem megismétlődésétől, ezért ragaszkodik megmaradt (nyugat-európai) szövetségeseihez, miközben London „csupán” visszatért évszázados szerepéhez: „kívülről” egyensúlyozza ki a kontinens hatalmi viszonyait.

A britek távozása után, illetve az adósságtengerben és tehetetlenségben alámerülő eurózóna-perifériát látva a lengyelek „mernek nagyot álmodni”, és bejelentkeznek politikai ellensúlynak.

Varsó a maga részéről a XX. századi történelem megismétlődésétől fél, ezért keres — minimum Romániával és Ukrajnával — újabb szövetségeseket a V4 országok mellé. Mi, magyarok mindig is arra vártunk, hogy Varsó álljon a V4 csoport élére és leheljen életet a Csipkerózsika-álmot alvó szervezetbe. Berlin és Brüsszel kötelező betelepítési kvótája felébresztette az együttműködést, megvan a lendület, amit a lengyelek most fel is használnának.

Szükség is lesz erre a lendületre, ugyanis komoly változások várhatóak: Berlin és Brüsszel azért is tessékeli ki a briteket ilyen látványosan, mert a maradó 27 ország unióját mihamarabb és visszavonhatatlanul el szeretné mélyíteni. Ehhez a gazdasági együttműködés lehet a kulcs, ami az alapító hatok kezében van. A britek miatti gyors szerződésmódosítás csak Pandóra szelencéjét nyitná ki, ezért aligha valószínű.

Egy dologban nem lesz változás: Berlin és Brüsszel az eurót (pontosabban annak megmentését) tekinti fő prioritásnak, az alapító hat ország mind tagja az euró zónának. Varsó (Prága és Budapest) politikai síkon kér több beleszólást az EU ügyeibe, ám Berlinből már 2011 végén megüzenték a lengyeleknek, hogy csak azokat veszik komolyan, akik tagjai az euró zónának. Itt ér körbe a történet.

A V4 (alkalmi) bővülése az Oroszország elleni konfrontáció mentén a legvalószínűbb, amihez – az amerikai héják és a NATO támogatásán túl – a skandináv és balti országok, illetve Románia is felsorakozna. Ebből viszont Budapest, Pozsony és Prága szíve szerint kimaradna, de Berlin és Párizs sem örülne felhőtlenül egy ilyen elszabadult hajóágyúnak.

Akkor tényleg nincsen esély??? Korai lenne temetni a V4 együttműködést! A hatályos szerződések ugyanis erős jogosítványokat adnak az állam- és kormányfők politikai fórumának számító Európai Tanácsnak. Nem véletlen, hogy Brüsszel csökkentené ennek hatalmát, mint tette az Oroszország elleni gazdasági szankciók sunyi meghosszabbítása során.

A V4 országok akkor járnak jól, ha egyelőre nem bővülnek új tagokkal, hanem inkább megvédik az Európai Tanács hatáskörét a „lopakodó” föderalizációs törekvésekkel szemben, valamint arra összpontosítanak, amiben egyetértenek (ilyen pl. a kötelező betelepítési kvóta elutasítása) és ehhez keresnek alkalmi szövetségeseket a többi tagország közül. Mert a kontinentális unióban Németország mellett a V4 országok relatív súlya is megnőtt.

Kiszelly Zoltán

Bővebben: Mozgástér BLOG

Szájhősök tere. Olyan gondolatmorzsák a netről, amik nem feltétlen tükrözik a szerkesztőség álláspontját, de mindenképpen érdemes tudni róluk.

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük