Elkerülte a COVID a hajléktalanszállókat?

Tombol a járvány, immár a fiatalabb generációk körében is nagyon magasak a halálozási mutatók Magyarországon, mégsem hallani arról, hogy “vesztegzár” alá kellett volna vonni hajléktalanszállókat vagy tömegesen halnának meg hajléktalanok a vírus miatt. Mi a titka a “sikeres” védekezésnek? Egyértelműnek tűnik, hogy a megelőzés és a gyors és hatékony reagálás megbetegedések esetén.

A segítő szakmában nagyon sokan attól tartottak egy évvel ezelőtt, hogy a jellemzően legyengült szervezetű ügyfelek körében a koronavírus megállíthatatlan lesz, még az óvatos becslések is azzal számoltak, hogy tömeges megbetegedések lesznek. Ma a valóság ezzel szemben az, hogy a betegség valóban feltűnt az intézményekben, de azt a legtöbb helyen nagyon gyors és nagyon precíz, gyakorta önfeláldozó munkával fogta meg a szakszemélyzet. Ehhez persze szükség volt jól kidolgozott és következetesen betartott protokollra is. Sőt, azt is hangsúlyozni kell, hogy a beszámolók szerint maguk a hajléktalan ügyfelek is képesek voltak felelősen cselekedni, azaz többségükben betartották a szigorú védekezési rendelkezéseket, olyanokat is például, hogy az intézményekben is maszkot hordjanak, rendszeresen használják a kézfertőtlenítőket vagy ne igyanak egymás után. 

Természetesen szükség volt a közösségi életvitel átgondolása mellett arra is, hogy szigorú egészségügyi intézkedéseket tartsanak be az intézményekben. Mindenhol rendszeres a lázmérés, a betegségtüneteket mutatók azonnali elkülönítése és ami a legfontosabb szinte azonnali tesztelése. Kiszűrt beteg esetén pedig gyakran került sor egész intézmények szűrésére PCR tesztekkel. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták ezekben az esetekben, hogy fertőződés jellemzően csak a betegek közvetlen környezetében volt tapasztalható, olyan emberek körében, akikkel ténylegesen érintkezett is a beteg. Ilyen esetekben tehát az történt, hogy a tünetek feltűnése után azonnali kiemelés, a lakótársak esetében pedig szigorú karantén következett mindaddig míg minden érintett nem produkált negatív teszteredményt. Azaz az esetleg még tünetmentes betegek már a lappangási időszakban is elkülönítve voltak.

Ez a fajta szigorú kiemelési és lokalizálási gyakorlat minden jel szerint működik. Ha nem így lenne, akkor bizony már hónapok óta nem szólnának másról a hírek, mint az intézményeken belüli tömeges megbetegedésekről. Emlékezzünk csak arra, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete mekkora ügyet csinált abból, hogy egy fővárosi fenntartású idősek otthonában elterjedt a vírus egy évvel ezelőtt.

A sikeres kezeléshez természetesen az is szükséges, hogy a betegek folyamatos kontroll alatt állnak, viszonylag gyorsan kerülnek kórházba, míg a nem hajléktalan covid-fertőzöttek többségére nem ez a jellemző. Szintén a védekezést segíti, hogy a hajléktalanszállókon élők jelentős része már viszonylag korán megkaphatta az oltást és folyamatosan van lehetőség arra, hogy megkapják. Érdekes tény, hogy ebben a közegben az “össztársadalmi” szinten megfigyelhető “járványszkeptikusság” és “oltásellenesség” nem zavarta össze a fejeket, így a többség örült az oltási lehetőségnek és kérte is azt. 

Ma a kormányzati sikerpropaganda ellenére is látványos, hogy milyen nagy a baj a koronavírus miatt országos szinten. A hajléktalanszállók többségére kidolgozott és alkalmazott protokoll mutatja be talán a legjobban, hogy kellő odafigyeléssel és jól alkalmazott szabályozással, illetve gyors tesztelési rendszerrel igenis megelőzhető a járvány berobbanása. Amit kicsiben ezeken a helyeken megtettek, azt mulasztották el szinte teljes egészében országos szinten. Így nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy mondjuk egy hajléktalanszálló ma biztonságosabb ebből a szempontból, mint egy átlagos magyar munkahely vagy a nemrég bezárt iskolák voltak.

A “sikerhez” természetesen kellett más is, a területen dolgozó szociális munkások és egészségügyi dolgozók odaadó munkavégzése, akik akkor is a helyükön maradtak és végezték a munkájukat, ha betegek tűntek fel egy-egy intézményben, vállalták a kockázatát annak, hogy megbetegedjenek. Tették ezt annak ellenére is, hogy munkájukat nem követte kiemelt társadalmi figyelem se elismerés, de sajnos ők ezt ebben a szférában már megszokták az elmúlt évtizedekben.

Munkások Újsága

  •  
  •  
  •  
  •