Európai bérek és katonai kiadások

warmaterial

“A háború jót tesz az üzletnek” – Star Trek,
a ferengi
vagyongyűjtés 34. szabálya.

Az Európai Uniót sújtó gazdasági és pénzügyi válság közepette 2010-ben 194 milliárd eurót költöttek fegyverkezésre az unió országai. A hadiipar profitja új megrendelésekből és az eladósodottaknak folyósított hitelekből gyarapodott, miközben csökkentek a bérek és a nyugdíjak – áll abban a jelentésben, amelyet a Magyar Szociális Fórum tett közzé kedden a Transnational Institute (TNI) fegyverkereskedelemről, adósságról és korrupcióról készített tanulmánya alapján.

Az amszterdami székhelyű szervezet megállapítja: 194 milliárd euró Görögország, Olaszország és Spanyolország egy évi költségvetési hiányával ér fel. Az EU tetemes katonai kiadása lényegesen hozzájárult a görög és a portugál adósságválság kialakulásához, és a válsággal küszködő országok költségvetésére nézve a jövőben is súlyos tehertételt jelent.

Miközben a német kormány egyre nagyobb áldozatokat sürget a bajba jutott államoktól a szociális megszorítások terén, a kulisszák mögött azért lobbizik, hogy az eladósodott országok ne csökkentsék katonai kiadásaikat, mert ez gyengítené a német hadiipar pozícióját – áll a jelentésben.

Az EU országai közül Görögország költötte a legtöbbet fegyverkezésre az elmúlt negyven évben. Az EU átlagának közel kétszeresét fordította katonai célokra bruttó nemzeti termékéből (GDP). Spanyolország katonai kiadása 29 százalékkal nőtt 2000 és 2008 között, és fölösleges katonai programjai miatt súlyosan eladósodott. Ciprus 50 százalékkal többet fordított katonai célokra az elmúlt tíz évben, különösen 2007 után növelte katonai kiadásait.

Portugália 2004-ben két tengeralattjárót vásárolt egy milliárd euróért, José Manuel Barroso miniszterelnöksége idején. (Barroso utána az EU Bizottságának elnöke lett.) Vizsgálati anyagokból kitűnik, hogy az üzletet tucatnyi korrupció-gyanús bróker és konzultációs megállapodás övezte, mely 34 millió eurójába került Portugáliának.

Noha a válság miatt csökkent a fegyverkezésre szánt költségvetési tétel a leginkább eladósodott országokban, másokban, éppen ellenkezőleg, hasonló maradt a tíz évvel ezelőttihez, vagy még nőtt is. A legtöbbet Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország költ fegyverkezésre. Az 1,8 billió eurónyi adósságot felhalmozott Olaszország arányait tekintve többet fordít katonai célokra GDP-jéből, mint amennyit a hidegháború utolsó éveiben költött 1995-ig.

A TNI megírja, hogy azokban az EU államokban, amelyekben csökkentették a katonai költségvetést, nem a fegyvervásárlásra szánt összeget mérsékelték, hanem az alkalmazottak bérét. Ezt támasztja alá, hogy 2006-2010 között 38,8 milliárd euróról 42,9 milliárdra, azaz 10 százalékkal nőtt a fegyvervásárlás összege, ugyanakkor 110 milliárd euróról 98,7 milliárdra, tehát 10 százalékkal csökkent a személyi kiadásoké. Ennek nagy része 2008-ban és 2009-ben következett be. Franciaország és Németország nyomást gyakorolt Görögországra, hogy ne csökkentse védelmi kiadásait.

Papandreu volt görög miniszterelnök egyik szárnysegéde a történtekkel kapcsolatban a következőt mondta: „Nem azt mondták nekünk, hogy vegyünk tőlük hadihajót, különben nem adnak hitelt, hanem értésünkre adták, hogy nagyobb megértéssel lesznek anyagi gondjaink iránt, ha így teszünk”.

A tanulmány feltárja, hogy az EU száz legnagyobb fegyvergyártó cége 2011-ben 51 százalékkal növelte eladásait 2002-höz képest, és busás haszonra tett szert. Piacaikat tovább bővíthették azzal, hogy Francois Hollande francia elnök 2013-ban az Arab Emirátusban járt közben francia Rafale vadászgépek ottani értékesítése végett, David Cameron brit miniszterelnök pedig 2012-ben Szaúd-Arábiában egyengette az utat brit katonai csomagok elhelyezése előtt.

A NATO vezetői az EU biztonsági követelményével érvelnek. „Milyen szerepet játszhatna az 500 millió lelket számláló Európa, ha nem volna hitelt érdemlő védelmi ereje, mellyel biztonságát szavatolhatná?” – tette fel a kérdést Patrick de Rousiers, az EU katonai bizottságának francia elnöke.

Ezzel szemben a TNI annak a véleményének ad hangot, hogy az Európai Bizottságnak nem a szociális kiadásokat kellett volna csökkentenie, hanem a hadiipari kiadásokat, és a fegyverkezést kellene korlátoznia szociális megszorítások helyett.

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük