Ezekben a választókerületekben fog eldőlni a 2022-es választás

Ezen a 26 helyen dőlhet el a jövő évi választás – térképen az egyéni választókerületek erőviszonyai.

A múlt héten hivatalosan is megkezdődött a jelöltállítás az ellenzéki előválasztásra. Az Átlátszó interaktív térképén nyomon követhető, hogy az egyes körzetekben miként alakul a verseny. Ezúttal azonban arra voltak kíváncsiak, hogy hány helyen lehet vérre menő, szoros küzdelem a kormánypárti induló és az előválasztáson diadalmaskodó ellenzéki jelölt között.

A körzetek belső erőviszonyainál a 2018-as eredményeket vették alapul, mivel a három év során készített közvélemény-kutatások összképe, illetve az azóta tartott két általános választás (az európai parlamenti és az önkormányzati) eredménye az országos helyzetet tekintve radikális változást nem mutat.

Amennyiben a ’18-as eredményeket mechanikusan összeadjuk, úgy a Fidesz-KDNP 54 választókerületben lenne fölényben, míg a sokpárti koalíció 52-ben. Azonban számtalan példa bizonyítja, valamint a józan ész is azt vetíti előre, hogy nem lehet mechanikus összeadni a korábbi eredményeket.

Mint a térképről is kiderül, 25 körzetben áll 10 százalékos vagy annál nagyobb fölényben a Fidesz, és 30 helyen az összefogók. 5-10 százalékos előnye a Fidesznek 16 körzetben van, az ellenzéknek 10-ben. 2-5 közötti tartományban lévő fideszes előny látható 9 vk-ban, ellenzéki 6-ban, míg döntetlenközeli eredmény 11 helyen született, ebből 6-ban volt egy hajszálnyi előnye a Fidesznek, 5-ben az ellenzéknek.

Amennyiben nem változnak drámaian az erőviszonyok, akkor arra lehet számítani, hogy ahol tíz vagy annál nagyobb százalékos különbség van valamelyik politikai erő javára, ott az szinte biztosan nyerni is fog, ahol 5-10 százalékos a fór, ott meg nagyon valószínű. Ez azt jelenti, hogy mind a kormánypártoknak, mind az együttműködő ellenzékieknek 40-40 esetben kell hoznia a „kötelezőt”. Huszonhat olyan körzet van tehát az országban, amely könnyen dőlhet ilyen és olyan irányba is.

Ezek a következők: Baranya megye 4. számú egyéni választókerület (Szigetvár, Békés 3. (Gyula), Borsod-Abaúj-Zemplén 3. (Ózd), Borsod-Abaúj-Zemplén 5. (Sátoraljaújhely), Borsod-Abaúj-Zemplén 6. (Tiszaújváros), Csongrád 3. (Szentes), Fejér 1. (Székesfehérvár 1-es körzete), Győr-Moson-Sopron 1. (Győr 1.), Hajdú-Bihar 1. (Debrecen 1.), Hajdú-Bihar 2. (Debrecen), Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény), Heves 1. (Eger), Heves 3. (Hatvan), Jász-Nagykun-Szolnok 2. (Jászberény), Komárom-Esztergom 2. (Esztergom) Komárom-Esztergom 3. (Komárom), Nógrád 1. (Salgótarján), Pest 3. (Szentendre), Pest 11. (Dabas), Somogy 4. (Siófok), Szabolcs-Szatmár-Bereg 2. (Nyíregyháza 2.) Vas 1. (Szombathely). Veszprém 1. (Veszprém), Veszprém 2. (Balatonfüred), Veszprém 3. (Tapolca), Zala 3. (Nagykanizsa).

A fenti körzetekből 14-ben a Fidesz dominált legutóbb, 12-ben pedig az ellenzék, ha az összefogók együttes szavazatait nézzük. A kiinduló állapot annyiban kedvezőbb a Fidesznek, hogy a 14-ből 9 körzet tartozik a 2-5 százalékos kategóriába, és csak 5 a 2 százalék alattiba, míg az ellenzék ez fele-fele, azaz 6 választókerületben volt 2 százaléknál nagyobb az előnye, és 6-ban annál is kevesebb. Ez azonban csak a statikus megközelítés, azt, hogy milyen a közéleti folyamatok dinamikája, hogy miként hat a választókra a politikai szereplők taktikázása, nehezebb modellezni.
Röviden az esélyekről

Amiben a Fidesz reménykedhet az az, hogy az ellenzéki összefogásnak létezik egy hálózati vesztesége, vagyis az együttműködő pártok eredeti szavazói közül nem mindenki fogadja el a megállapodást. A baloldali szavazókat a Jobbik szélsőjobboldali múltja és főleg egyes konkrét jelöltek korábbi megnyilatkozásai riaszthatják el. Ennek nem is az adott körzetekben, hanem elsősorban a fővárosban látható következménye, és a Kétfarkú Kutya Pártot erősítheti. Míg a Jobbik korábbi támogatói közül sokakat a 2010 előtti hatalom jellegzetes figurái távolíthatják el az ellenzéktől.

Hogy ez utóbbi jelenség a gyakorlatban is létezik, azt láthattuk a 2019-es önkormányzati választáson, mikor is abban a három megyében, ahol a Jobbik közös listán indult a baloldallal, a Fidesz átlagban 5 százalékponttal végzett jobban, mint a fél évvel korábbi Ep-választáson, míg az összes többi megyében 1-2 százalékkal rosszabb eredményt ért el. Létezik azonban más alkalom is, ahol vizsgálható az ellenzéki együttműködés eredményessége.

Az ellenzék bízhat abban, ami egyben a gyengesége: pont a sokszínűségben. A sokféleség, a pártjaik közt meglévő diszharmónia miatt a rájuk szavazás nem jelent elvi-érzelmi azonosulást, megkönnyíti a protesztvoksolást. Egy kicsivel romló közhangulat, a kormány megítélésének negatív változása az erőviszonyok drámai eltolódás nélkül is eredményezhet körzetenként pár százalékos változást, ami akár mind a 26 körzetet feléjük billentheti.

Forrás: Átlátszó

  •  
  •  
  •  
  •