Ezeket? Újra?

gyurcsanyesbajnai

Súlyos milliárdokhoz jutottak a Századvég nagy elődei. Nem vitatják a 2006 és a 2010 közötti kormányok legfőbb tanácsadó cégei azt az összeget, melyet az előző ciklus költéseiről közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu-val. A Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet 16,8 milliárdos költéséből 5,9 milliárdot vitt el a kormányok tíz legfontosabb partnere, amiből a szaktanácsadásra költöttek a legtöbbet. Közülük négy cég ma már veszteséges, ám vezetőik állítják, ezért inkább a válság okolható, nem az állami megrendelések elapadása.

A nagy nemzetközi tanácsadó cégeket megelőzve az Ipsos volt az előző kormányzati ciklus egyik legfőbb nyertese: a minisztériumok által a hvg.hu közérdekű adatkérése nyomán összeállított dokumentáció szerint ez a kutatóintézet 2006 és 2010 között 1,29 milliárd forintért dolgozott az előző kormányoknak. A Gyurcsány Ferenc, majd az utolsó évben a Bajnai Gordon vezette kabinetek főleg szakpolitikai tanulmányokat rendeltek be külsős cégektől: a Miniszterelnökség közlése szerint erre négy év alatt összesen bruttó 10,2 milliárdot költöttek. Ezen a területen viszont a nemzetközi piacokon csak Big Four-ként emlegetett tanácsadó és könyvvizsgáló cégek voltak a korábbi kormányok legfőbb partnerei: a munkákért a Deloitte, a PWC, Ernst and Young és a KPMG összesen 2,4 milliárd forintot kapott.

A hvg.hu pénteken számolt be arról a kimutatásról, melyet a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból állított össze a Miniszterelnökség: a kormánytól kapott dokumentáció szerint 2006 és 2010 között összesen 16,8 milliárd forintot költöttek a kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra. A hvg.hu azt követően fordult adatkérésével a Miniszterelnökséghez, hogy egy közérdekű adatkérő pernek köszönhetően nyilvánosságra került, a második Orbán-kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel egyedül elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A szerződést az elmúlt egy évben többször módosították, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett.

Mivel a kormányzati kommunikáció többször utalt arra is, hogy a korábbi ciklusban a jelenlegihez képest az akkori kormányok sokkal többet költöttek, ráadásul a minisztériumi honlapok átalakítása és központosítása miatt az adatnyilvántartás megváltozott 2010 után, a hvg.hu közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez. Ebben arra kértük a kormányt, hogy adja közre azokat a szerződéseket, amelyeket az előző ciklusban kötöttek azokra a feladatokra, melyekkel most egymagában a Századvég-csoportot bízták meg.

Kíváncsiak voltak a köz véleményére

A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek számos céggel voltak szerződései: akadt köztük kétfős betéti társaság, a rendszerváltás óta működő részvénytársaság és multinacionális cég is. A tanácsadókra, kommunikációra és közvélemény-kutatásokra fordított 16,8 milliárd forint 35 százalékát, 5,9 milliárd forintot tíz cégnek fizették ki. Ebből 3,6 milliárd volt a szakpolitikai tanácsadás, tanulmánykészítés, 1,99 milliárd a közvélemény-kutatás és 220 millió a kommunikációs tanácsadás. A hvg.hu kérdéseire válaszoló cégek nem vitatták a Miniszterelnökség által közölt összegeket.

k1Az előző kormányok legnagyobb partnere a Szonda Ipsos – 2009-től csak Ipsos – volt, amelynek a Miniszterelnökség adatközlése szerint 1,29 milliárd forintot fizettek ki az előző ciklusban. A legtöbb pénzt a francia tulajdonban álló cég a közvélemény-kutatások után kapta: az elmúlt négy évben erre költött kormányzati összegek 44 százaléka, 1,06 milliárd az Ipsos megbízása volt. Az Ipsos legfőbb megbízója a korábbi ciklusban a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt, ahonnan több mint 500 millió forintos megbízása származott, másrészt a kormány hatásvizsgálatokat készítő háttérintézménynek, az Ecostatnak is sokat dolgoztak (105 milliós értékben). Závecz Tibor véleménykutatási igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, a cég szinte minden esetben pályázaton nyerte el a megbízást, melyek többnyire gazdasági témájúak voltak. A megbízások többsége éves keretszerződés volt, az eseti megbízások ritkábbak voltak Závecz szerint.

A cég 236 millió forint értékben készített tanulmányokat, adott szakmai tanácsokat is a minisztériumoknak és intézményeiknek, ám ezzel csak a hatodik a rangsorban, kommunikációs tanácsadást a Miniszterelnökség kimutatása szerint pedig egyáltalán nem vállalt. „A mi esetünkben nem volt jellemző a szóbeli tanácsadás, ezek a tanulmányok rendszerint a közvélemény-kutatások következményei voltak: a kutatásainkat értékeltük ki szöveges formában, a szerződéseink kötelezetek is minket erre” – mondta Zavecz.

Az Ipsos mellett a Mediánról is elmondható, hogy elsősorban közvélemény-kutatásokat végzett a kormánynak 2006 és 2010 között. Ők szintén a MeH-től kapták a legnagyobb megbízásokat. Ezeknek köszönhetően a 716 milliós bevételével a Medián volt a központi közigazgatás harmadik legnagyobb partnere. A Mediántól kapott információk szerint a kormányzati kommunikáció előkészítéséhez, hatásainak értékeléséhez készítettek felméréseket, amihez minden évben három adatfelvételi eljárással (telefonos közvélemény-kutatás, omnibusz-felmérések, fókuszcsoport) történő vizsgálatra kötött keretszerződést a Miniszterelnöki Hivatal. Így mérték többek között az adótudatosságot, a kormányzati munkáról kialakult képet, az egészségügyi reform megítélését is.

Hann Endre, a cég vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, kutatásai eredményeik jelentős részét közölték a sajtóban, átláthatóan működtek a korábbi ciklusban is (a cég 2006 januárjáig visszamenőleg elküldte a hvg.hu-nak az összes szerződés kivonatát, keretösszegét). Tanulmánykészítésre összesen 11 millió forintot kaptak: ezen a területen az első tíz cég közül a Medián keresett a legkevesebbet. A Medián közlése szerint a kormányzati kommunikációról, a család- és szociálpolitikáról írtak elemzéseket.

Az Ipsos és a Medián közvélemény-kutatásai után összesen 1,8 milliárdot keresett, ami az erre 2006 és 2010 között elköltött pénz 75 százaléka.

A Nagyok jótanácsai

A korábbi kormányzati ciklusban viszont a legtöbbet összességében nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a tanácsadásra és tanulmánykészítésre költöttek a minisztériumok és háttérintézményeik. Mindkét területen a legtöbb pénzt a kisebb cégekkel kötött szerződések alapján, elaprózva költötték el: az előbbi területen mindösszesen 3,9-et, a másodikon 6,5 milliárdot.

2006-2010 Közvélemény-kutatás

Stratégiai és szakpolitikai

tanulmánykészítési feladatok

Kommunikációs tanácsadás Összesen
Deloitte 0 Ft. 855 564 167 Ft. 1 626 000 Ft. 857 190 167 Ft.
Ernst & Young 0 Ft. 403 944 288 Ft. 0 Ft. 403 944 288 Ft.
GKI 26 400 000 Ft. 355 894 200 Ft. 11 400 000 Ft. 393 694 200 Ft.
KPMG 0 Ft. 699 583 672 Ft. 0 Ft. 699 583 672 Ft.
Medián 704 897 000 Ft. 11 676 000 Ft. 0 Ft. 716 573 700 Ft.
Pénzügykutató Zrt. 48 000 000 Ft. 268 001 147 Ft. 0 Ft. 316 001 147 Ft.
Political Capital csoport 12 600 000 Ft. 234 753 486 Ft. 184 867 557 Ft. 432 221 043 Ft.
Pricewatershouse (PwC) 0 Ft. 416 727 500 Ft. 0 Ft. 416 727 500 Ft.
Szonda Ipsos 1 060 071 108 Ft. 236 604 280 Ft. 0 Ft. 1 296 676 388 Ft.
Tárki 142 463 260 Ft. 215 895 200 Ft. 22 863 600 Ft. 381 222 060 Ft.
Összesen (Top tíz) 1 994 432 068 Ft. 3 698 643 940 Ft. 220 757 157 Ft. 5 913 833 165
Egyéb vállalatok 441 770 535 6 577 852 728 ft. 3 932 291 982 Ft. 10 951 915 245 Ft.
Összesen 2 436 202 603 Ft. 10 276 496 668 Ft. 4 153 049 139 ft. 16 865 748 410 Ft.

(A 2006 és 2010 közötti kommunikációs, tanácsadási, közvélemény-kutatási költései. Forrás: Miniszterelnökség.)

Amit nem elaprózva költöttek el, abban a Big Four vitte a prímet. A legnagyobb összeget a Deloitte kereste az elmúlt ciklusban, 857 millió forint értékben szerződött. Ezzel az összesítésben a második helyen áll a Szonda Ipsos mögött. A Deloitte egyik legnagyobb tételű szerződése az a 360 milliós megbízás volt, melyet a Miniszterelnökség közlése szerint a problémákat feltáró, átvilágító szakértői tanácsadás, illetve minőségbiztosítási tárgykörben kötöttek 2006 végén, és amelynek előkészítését a Deloitte akkori vezetője, Simor András végezte (őt 2007 elején a miniszterelnök jelölte a jegybank élére). A cég többek között 2007-ben közreműködött annak a bejelentésnek az előkészítésében, melyet az EU-nak küldtek a Malév privatizációjával kapcsolatban 14,9 milliós értékben (abban az időszakban Oszkó Péter vezette a céget, aki 2009 tavaszán a Bajnai-kabinet pénzügyminisztere lett). Később az Európai Bizottság kifogásolta a Malév új tulajdonosának adott támogatást.

„Cégünk valamennyi megbízását szabályos körülmények között nyerte el, feladatait pedig egyaránt magas szakmai színvonalon teljesítette, mint bármely más, nem állami megbízása esetében. A feladatok szerződésszerű elvégzését minden esetben teljesítésigazolás bizonyítja” – írta e-mailben feltett kérdéseinkre válaszolva a Deloitte marketing és üzletfejlesztésért felelős menedzsere.

A stratégiaalkotás és tanulmánykészítés második helyén a KPMG áll 699 millióval, harmadik a Pricewatershouse (PwC) 416 millióval, a negyedik pedig az Ernst & Young 403 millióval. A KMPG nem kívánt a feltett kérdéseinkre válaszolni, mindössze annyit, hogy a nyilvános pályázatokon elnyert megbízásaikról a Közbeszerzési Értesítőben tájékozódjunk. Továbbá ugyanazt közölte, mint a Deloitte és a PwC: megbízásaik, ügyfeleik tekintetében titoktartási kötelezettséget vállaltak. Így arra sem kaptunk választ, hogy ezek inkább szóbeli vagy főleg írásos tanácsok, elemzések voltak, ugyanis a Nagyok a piacon rendszerint jelentős óradíjkkal adnak tanácsokat.

Orálisan erősek
Az Origo november közepén kikérte a Miniszterelnökségtől, hogy a jogszabály-előkészítésben is szerepet vállaló Századvég milyen szolgáltatásokat végez. A portál összesítéséből kiderül, hogy a cég október végéig 1,1 milliárd forintért adott „orális tanácsokat”, illetve írtak stratégiákat. A portálnak kormányzati források azt mondták, az „orális tanácsokat” több tárcánál azért óvakodtak igénybe venni, mert „egy esetleges későbbi vizsgálat során nem lenne mivel igazolni a kifizetéseket”.


Feltörekvő hazaiak

A “Négy Nagy” mellett a tanulmánykészítésben, tanácsadásban tűnt ki több kisebb magyar cég. Szakpolitikai tanácsokat adott az Akar László irányította GKI (355 millió), a Lengyel László által vezetett Pénzügykutató Zrt. (268 millió), illetve a Political Capital csoport (234 millió).

k2A Miniszterelnökség adatközléséből kiderül, hogy a Pénzügykutató esetében a minisztériumoktól érkezett megrendelések értéke a jelzett összeg mintegy 40 százaléka volt. A többi olyan intézménytől érkezett, mint például az uniós támogatásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagy a Foglalkoztatási Hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, és a Gazdasági Versenyhivatal. A cégtől kapott információk alapján mintegy 80 szerződést kötöttek a minisztériumokkal, háttérintézményeikkel, a központi közigazgatás szervezeteivel.

Polgár Miklós, a Pénzügykutató Zrt. vezetője a hvg.hu érdeklődésére megerősítette, hogy a Miniszterelnökség által közölt adatok nagyságrendileg megfelelnek a valóságnak: a kormányzati számítás szerint a cég 2006 és 2010 forint összesen 316 millió forint értékben kapott állami megbízásokat, míg a saját összesítésük szerint 16 szerződés (ötöt minisztériummal, 11-et háttérintézménnyel kötöttek) alapján mintegy 301 millió forintot kerestek. A Pénzügykutató a Bajnai-kormány idején is elnyert két megbízást állami háttérintézményektől (ezek benne vannak a fenti adatokban is) mintegy tízmillió forint értékben.

Korábban a legtöbb vitát a sajtóban a Political Capital (PC) csoport megbízásai váltották ki. A Magyar Nemzet 2010 februárjában számolt be arról, hogy a cégcsoport 190 millió forintot kapott a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH). A lap szerint többek között a cégek a magyarországi szélsőjobb internetes megjelenéséről is készítettek elemzéseket – az ügyről az illetékes parlamenti bizottság akkor zárt ajtók mögött tárgyalt. A hvg.hu adatkérésére a Miniszterelnökség által kiadott dokumentáció szerint a PC-csoport állami megrendelései között ez lehetett a legnagyobb tétel: a mostani kimutatásban 172 millió forint szerepel. A Miniszterelnökség szerint a Political Capital Kft.-nek 2006-ban és 2008-ban volt megbízása arra, hogy heti, havi rendszerességgel készítsen elemzéseket az NBH-nak, 2008-ben a csoporthoz tartozó egyik cég közvélemény-kutatást is végzett, de a legnagyobb tételt az ügyben végzett kommunikációs tanácsadás tette ki. A cégcsoport a Magyar Nemzet állításaira 2010-ben úgy reagált, hogy munkatársaik 33 ezer oldalnyi elemzést készítettek, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az NBH tiltotta meg.

A Miniszterelnökségtől kapott dokumentáció szerint a PC csoport járt az élen a központi közigazgatásnál a kommunikációs tanácsadásban. Ez összesen 184 millió forintot tett ki az adatok szerint. A Miniszterelnökségtől kapott információk szerint ezek a szerződések általában válságkommunikációs tanácsokra, egy-egy intézmény kommunikációs stratégiájának kidolgozására vonatkoztak, illetve többek között ötleteket adtak arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek például egy-egy televíziós szereplésre. A Miniszterelnökség összesítése szerint a Political Capital cégeinek négy év alatt 432 millió forintot fizettek ki.

Ezt az összeget részben vitatja Szabados Krisztián, az egykori PC-csoport – új nevén Communications First-csoport (CF) – tulajdonosa és ügyvezetője. A CF számításai szerint nem 432, hanem 404 millió bevétele volt a központi közigazgatásból, ami 50 szerződésből jött össze. Ami az NBH-nak végzett munkát illeti, Szabados azt nyilatkozta, a cégnek titoktartási kötelezettsége van, viszont támogatják, hogy a Belügyminisztérium megossza a szerződéssel kapcsolatos részletes információkat”.

Politikai kötődések

A 16,8 milliárdos összeg nagyságán felül a hvg.hu-val most közölt adatok pikantériáját elsősorban a politikai kapcsolatok adják. 2003-ban felmerült László Csaba pénzügyminiszter távozásakor, hogy utóda Akar László lesz, a GKI most részt vett az MSZP gazdasági programjának kidolgozásában. A GKI elnöke, Vértes András neve pedig a Gyurcsány lemondása utáni miniszterelnök-keresgélés idjén merült fel jelöltként. Lengyel László az utóbbi időben feltűnt Bajnai Gordon lakossági fórumain rendszeresen bírálva az Orbán-kormányt. Az Ipsos és a Medián rendszeresen végzett, illetve végez kutatásokat pártok megrendelésére, elsősorban az MSZP-nek, a Medián korábban az SZDSZ-nek. A Political Capital egyik volt vezetője, Somogyi Zoltán évekkel korábban az SZDSZ-nek adott tanácsokat, később az MDF-elnök, Dávid Ibolya tanácsadója, illetve a párt 2010-es kampányfőnöke volt (ebben az időszakban már megvált a PC-ben betöltött posztjától).

k3Viszont amennyiben a cégek Magyarországról származó, 2006 és 2010 közötti árbevételeit összevetjük a Miniszterelnökség által közölt – a minisztériumok és háttérintézményeik által kifizetett – összegekkel, akkor kiderül, hogy még a hazai tulajdonú kisebb társaságok sem kizárólag a központi közigazgatás megrendeléseiből éltek. Az évi többmilliárdos – esetenként a 15 milliárdot is meghaladó – bevételű, főleg multiknak dolgozó, több lábon álló Big Fournál a központi közigazgatás megrendelései nem jelentettek jelentős tételt. A Deloitte-tól azt a választ kaptuk, hogy náluk kevesebb mint 7 százalék ez az arány, a PwC-csoport összbevételét bevételét tekintve alig 1,5-2 százalékot jelent.

Az Ipsosnak a cégnyilvántartás szerint 9,5 milliárdos nettó bevétele volt négy év alatt, amiből a Miniszterelnökség által közölt, nettósított összeg 11 százalékot tesz ki. A Tárki-csoportnál ez az arány számításaink szerint négyéves átlagban 27 százalék, a GKI közlése szerint a 393 millió forintos összeg a csoport 2006-2010 közötti bruttó árbevételének 8-9 százaléka. A Political Capital – új nevén Communications First – csoport a cégbírósági mérlegek szerint korábban nem közölt konszolidált mérleget az összebevételeikről – csak külön-külön az egyes cégeikről –, így a számításnál a CF közlésére támaszkodunk: számításaik szerint  a bevételeik kevesebb mint 10 százaléka származott kormányzati megrendelésekből.

A Mediánnál és a Pénzügykutatónál már nagyobb az arány. A Medián azt közölte a hvg.hu-val, hogy négy év alatt a bevételeik 28-44 százaléka származott állami megrendelésekből, a Pénzügykutatónál 41 százalék volt az állami megrendelés, viszont egyiküknél sem haladta meg az 50 százalékot. A Miniszterelnökség által a hvg.hu-val közölt adatok viszont kizárólag a központi közigazgatásra vonatkoznak, az állami cégek (így a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Paksi Atomerőmű, a fővárosi tulajdonú BKV) nincsenek benne – nem zárható ki, hogy ezeket is beszámítva nagyobb lenne az állami megrendelések aránya az egyes cégek bevételeiben.

A második Orbán-kormány legjelentősebb megbízásait elnyerő Századvég korábban nem akart adatokat közölni a hvg.hu-nak ezekről az arányokról, de kormányzati forrásokból úgy értesültünk, munkatársaikat az állami megrendelések jelentős mértékben leterhelik, kevés kapacitásuk van jelenleg a piaci megrendelésekre. A szintén Fidesz kötődésű Nézőpont-csoport vezérigazgatója, Mráz Ágoston korábban azt közölte, cégeik megrendeléseinek közel kétharmada állami.

Kirakták az elakadásjelzőt

Viszont a korábbi kormányzati ciklusban jelentős állami megrendelésekkel rendelkező cégek közül többen veszteségesek lettek 2010 után. Az Ipsos 2011-ben 226 milliós, a Medián 2010-ben 41 milliós, a Political Capital Kft. tavaly 93 milliós mínuszt könyvelt el, a GKI Zrt. 2011-ben 510 ezer forintos adózott eredményt ért el, miközben 2009-ben még 14 milliós plusza volt.

Tény, hogy többségüknek a központi közigazgatástól a kormányváltás óta nincs megrendelése. Az Ipsos azt közölte, a cég forgalmának egy százalékát meg nem haladó mértékben kaptak megbízásokat az utóbbi két évben, a GKI-csoporttól azt a választ kaptuk, hogy legfeljebb a háttérintézményektől vannak megrendeléseik, a Mediántól pedig összesen bruttó 825 ezer forint értékben rendelt meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben egy szociológiai adatfelvételt. A Pénzügykutató azt közölte, egyáltalán nincsenek ilyen megbízásaik.

A cégek vezetői viszont azt állítják: elsősorban nem a központi közigazgatás megrendeléseinek elapadása okozott vesztességet náluk. Az egyik társaság üzletágvezetője – aki nem akart névvel megszólalni – azt mondta, nemcsak a közvélemény-kutatások piaca zsugorodott nagymértékben, hanem a piackutatásból sem lehet már olyan jól megélni, mint a válság előtt. A szakember szerint jellemző, hogy a multik inkább multiktól rendelik meg a kutatásokat, az állami cégek pedig továbbra is inkább a Big Fourt részesítik előnyben. (Ezen a téren a válság miatt akkora a verseny, hogy információink szerint még a Négyek is jelentős mértékben engedtek az áraikból.)

Hann Endre a hvg.hu-nak azt mondta, korábban a médiától is komoly megrendeléseik voltak a közvélemény-kutatóknak, de a sajtó gazdasági helyzete is megrendült az utóbbi években, csökkent a kereslet (a Mediántól a HVG jelenleg is rendel kutatásokat a szerk.). Ugyanakkor az önkormányzatoktól sem számíthatnak a hazaiak nagy megrendelésekre (mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz 2006-os őszi áttörő győzelme után pártközponti kérés volt, hogy inkább a Nézőponttól rendeljenek szolgáltatásokat), a pártok közül ketten (SZDSZ, MDF) kiestek a versenyből, ráadásul 2014-ig nem lesz kampány, így nem is költenek erre (2006-os parlamenti választások után három ciklus közbeni kampány is volt).

FORRÁS: HVG.hu

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük