Ha él a gyár, él a város…

dunaujvaros003

…avagy mi lesz veled Dunaújváros?

Sajnos ez a cím nem az én agyamból pattant ki, de nem tudok jobbat, ami igazán elmondaná azt, hogy ez az írás miről is fog igazán szólni. Bizony a DUNAFERR és ez által Dunaújváros jövőjéről, valamint a keddre meghirdetett szakszervezeti nagygyűlésről szeretném megosztani a gondolataim, hátha valaki hajlandó végig gondolni, mi is itt a valódi kérdés. Nem tudom, nem tudhatom, mennyire jutott el az emberekhez az üzenet, melyet ez a rendezvény hivatott szolgálni, de ez nem egy egyszerű demonstráció, hanem az erő, az akarat megnyilvánulása. Végre egy gyűlés, ami nem valami ellen, hanem valami mellett akar kiállni, mégpedig egy olyan dologért, ami, akár akarjuk, akár nem bizony mindegyikünket érint.

 

Bevallom, kicsit kockázatosnak tartom a vállalkozást, hisz benne van a pakliban egy öngól lehetősége is!  Ha ugyanis kevesen megyünk el, akkor a döntéshozók azt mondhatják: „Lám, még őket sem érdekli a jövőjük, mit törődjek én pár száz emberrel.” Így aztán nemhogy figyelem felhívásnak is kevés lenne a dolog, de mind a tulajdonos, mind a kormány előtt elveszítené érdekérvényesítési lehetőségét a város.  Ha viszont sokan vagyunk a Városháza téren, akkor több ezer embert már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mert ha elegen vagyunk, arra a politikai döntéshozóknak is figyelni kell.

Mindezek miatt is most nagyon fontos lenne a pártoktól, szervezetektől független összefogás, mert azt gondolom, sőt tudom, hogy a gyár léte mindenkire hatással lesz. Hiába hiszik sokan, hogy ez csupán pár száz embert érint, itt bizony mindenki viselni fogja a következményeket. Ezt kéne megérteni!

Nehogy azt higgye valaki, hogy levegőbe beszélek, felsorolok néhány dolgot, amelyek szorosan összefüggnek. Felhívnám a figyelmet, hogy ez nem fikció, ez bizony a szomorú jövő lehet, ha nem teszünk ellene semmit!! Márpedig most még van rá lehetőségünk, de kedden elveszhet sok minden!

Gondolhatják sokan pár ezer ember elküldése nem egy nagy dobás, hisz van munka máshol is! Ebben van némi igazság, csak azt felejtik el,  itt most többről van szó. Ha csak munkanélküliség nő, már az is tragédia lenne, de ehhez bizony más is társulni fog.

Pár ezer ember 3 hónapig kap valamennyi munkanélküli segélyt (ennyi embert az Acélalapítvány nem tud felszívni), ami azért valljuk be, közel sem annyi, mint amennyit keresett. Néhányan találnak munkát legfőképpen a városon kívül, de a nagy többség munka és jövedelem nélkül marad. Az gondolom senki előtt nem titok a DUNAFERR-es bérek, nem a minimálbér környékén vannak és az sem, hogy általában a DUNAFERR-es munkavállalók jelenleg a családfenntartók! S így már nem is csak 3.000 emberről beszélünk. Ha csak minimálisan 3 emberrel számolunk, a meleg vonal megszüntetése közel 10.000 embert érint közvetlenül. Hangsúlyozom közvetlenül, mert a dolog itt még nem áll meg!  Közel 10.000 emberre ugye már nem lehet legyinteni?

Ez már tömeg, ennyi ember körülményeinek a drasztikus megváltozása, már komolyan érinti a közvetlenül nem érintettekét is.  Nem csak a dunaújvárosiakat, hanem a környékbeli falvakét is. De még mindig csak a jéghegy csúcsánál tartunk, és mint tudjuk, a lényeg a víz alatt van.

A két fontos gyáregység megszüntetése  keményen érinti az ott dolgozó vállalkozókat is. Ez újabb pár ezer ember. A létbizonytalanságban élőkkel egyenes arányban csökken a vásárlóerő, kevesebben tudják fizetni a közszolgáltatókat, nagyobb lesz a köztartozás, nem marad városfejlesztésre, nő a segélyezettek száma stb. Az emberek eladósodnak. Mindezek miatt kevesebb üzletre, szolgáltatóra lesz szükség, ami újabb és újabb munkanélkülieket eredményez. Ez pedig már egy ördögi kör!

De menjünk tovább, hisz még nincs vége, mert ez „csak” a munka nélkül maradt embereket érinti.  Most sokan legyinthetnek: ugyan már ez biztos nem én leszek!  Hogy ők is megértsék, szükséges folytatni a realitásokkal, és elfogadni: a változás, akár akarják, akár nem, mindenkit érint. Nincs sorrend, és a teljesség igénye nélkül megemlítenék pár dolgot.

Csökken a lakás, családi ház ára, mert ki fog ideköltözni, vagy itt lakást venni, ha nincs munkahely? Tehát a lakásokat nem lehet eladni. Ha ez így lesz, márpedig így lesz, akkor a munkaképes és dolgozni akaró emberek, hogy tudnak elköltözni? Vagy esetleg itt hagyják üresen a lakásukat, mint Ózdon?

Az üres lakásokba nem valószínű, hogy probléma nélküli emberek költöznek be, ami a lakóközösségre bomlasztó hatással lesz.

Nő az alkoholisták száma! Ez sokszor és sok helyen bemutatott tény, hogy a nagy munkanélküliséggel rendelkező régiókban ez bekövetkezik.

Nő a bűnözés! Ugye nem kell elmondani miért?

A létbizonytalanságban élő és a szenvedélybetegek számának növekedésével egyenes arányban nő a családok életének romlása. Ez már nem csak anyagi kérdés.

Megszűnik a sporttámogatás. Mert egy bezárás után ugye senki sem hiszi, hogy erre fog áldozni a DUNAFERR? Ezek után hol fognak a gyerekeink sportolni?

Megszűnik a nyugdíjas támogatás! Tudom, sok nyugdíjas bizony ebből veszi meg az ebédjegyét, és így tudja megenni az egyszeri meleg ételét, ami még esetleg a vacsoráját is megoldja. Ez sem fog tovább működni.

S ez csak néhány dolog, ami hirtelen eszembe jutott. Tudomásul kellene végre venni, itt minden mindennel összefügg!

Nos, kedves Dunaújvárosiak és környékbeliek ezek után döntsétek el, vajon április 16-án, kedden 16.30-kor hol a helyetek?

FORRÁS: Gondolatok a valóságról – mert a vélemény szabad blog

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük