Ha Isten is úgy akarja

békegalamb

A világ változik, és mire erre Obama rájött, valódi színesbőrűvé vált.

Érdekes elgondolkodni azon, hogy mi van olyankor, ha Aszad elnök hadserege elfoglalja az ISIS legfőbb szíriai erősségét, Aleppót.

Egy ilyen helyzet erősen emlékeztetne – és ahogy az ábra ma mutatja, emlékeztetni is fog – egy lakástatarozásra, melyben helyreállították a közműveket, vakoltak és meszeltek, jóformán már csak a nagytakarítás maradt hátra, de az eredményen felbuzdult lakók el fogják végezni ezt is, lelkesen.
Persze nem öt perc alatt, de igen közel került az a perc, mikor Aszad elégedetten hátradőlhet, Szíria megmenekült.
Amerika pedig szomorkodhat, hiszen a közelmúltban egymás után kétszer is nagyot hibázott, talán most még az ukrán helyzetnél is jobban elszabta a dolgot.
Aleppót már most is elvágták a török határtól, így a lázadók utánpótlása és menekülési útvonala megszűnt, így már csak idő kérdése, hogy mikor számolják fel őket.
Aki azt mondja, hogy az oroszok nem csak az Iszlám Állam állásait bombázzák, az természetesen igazat mond, de azt is figyelembe kell venni, hogy Putyin soha nem is ezt kommunikálta, hanem a törvényes rezsim támogatásáról beszélt, és azt is tette.
A Nyugat szerint ugyan vannak a területen mérsékelt lázadók is, de mikor Putyin kérte, hogy nevezzék meg őket, akkor erre valamiért soha nem került sor.

Pedig nem lett volna nehéz feladat, hiszen szinte valamennyi ilyen csoportot ők fegyverezték fel, ők képezték ki, ők látták el utánpótlással, mert ezt ugyan megtették az iszlamistákkal is, csak tudták, hogy azokkal majd le kell számolni a várt győzelem után, hiszen a Nyugatra is veszélyesek.
Amikor kitáncoltatták a seprűt a sarokből, nem számoltak vele, hogy a helyére küldeni már nem tudják.
Amerika kissé lassú és elkényelmesedett gondolkodású, tele világbirodalmi gőggel, jóllehet semmi oka sincs a rongyrázásra, hiszen a világháború befejezése óta egyetlen valamirevaló eredményt sem tud felmutatni katonailag, habár igen szorgalmasan rázta a buzogányát.
Pedig tanulhattak volna Vietnamból, bizonyos szempontból Koreából is, Afganisztánból – de Irakból és Líbiából mindenképpen.
Most nagy bajban vannak, hiszen bekövetkezett az, amire nem számítottak, Oroszország felvette az arcába hajított kesztyűt, sőt – mind a kettőt, hiszen így kényelmesebben tudja vezetni a tankot.
Azt hitték egy liba fészkét piszkálják, erre felmagasodott egy kétfejű sas, és a csőre felettébb élesnek bizonyult, meg a karma se maradt tétlen.
Amerika ezzel az opcióval nem számolt, a gondolkodása elakadt valahol az oroszok Gyurcsányánál, Gorbacsovnál és illúzióinál, esetleg Jelcinnél és vodkásüvegénél.
A világ változik, és mire erre Obama rájött, valódi színesbőrűvé vált.
Kékre-zöldre verték a fejét, és hálát adhatott az Úrnak, hogy gyárilag ellátta alapozóval, így legalább a politikai vaksik nem látják az eredményt.
Most az olajjal trükköznek, de a baráti segítségnyújtásnak is vannak határai, a baráti arab országok sem akarnak a végtelenségig tökmagért árulni olajat…

Ha Aszad ki tud egyezni a kurdokkal, akkor tulajdonképpen megmenekült, és vele egütt országa is.
A kiegyezés történelmi szükségszerűségnek tűnik, hiszen az szinte kizárt, hogy a szír elnök a törökökkel bútorozzon össze, mint ahogy a kurdoknak is igennagyon be kellene szippantaniuk valami igen erős anyagból, hogy ezt a lehetőséget el tudják képzelni.
Szíriának nagyon jól jönne egy ütközőzóna a török határon, ugyanez Irak is elmondható, ezután már szinte csak a majdani győzteseken – véleményem szerint az oroszokon és a perzsákon múlik, hogy ennek milyen formát adnak.
Persze folyik a kardcsörtetés, Szaud-Arábia kilátásba helyezte egy százezres katonai kontingens bevetését Szíriában, kéréd már csak az, hogy kivel szemben?
Mert ha az oroszokkal akar ujjat húzni, akkor azok igen boldogan fogják lerombolni a szaudi olajkutakat, finomítókat, ebben persze részt fog venni Irán – akár szárazföldi csapatokkal is, ha kell – de szerintem nem kell.
A törökök meg nyalogatják majd a sebeiket, hiszen nekik sem jött be a számításuk, az oroszoknak katonailag nekimenni meg nem tűnik jó ötletnek.
Amerika kezét megköti saját kommunikációja, azt már mégsem mondhatja, hogy akkor mostantól az Iszlám Állam a barátunk, legfeljebb tovább kavarhatja a tengermély közel-keleti szart, mint eddig is tette.

Nomármost ott van még Izrael ügye is.
A zsidó államnak nem áll érdekében egyetlen arab állam túlzott megerősödése sem.
Ugyanis, ha ezek nem egymást ütik, akkor azonnal eszükbe jut Izrael. és hirtelen neki is látnának beleszorítani a zsidókat a tengerbe, ha nem lógna a fejük felett egy hajszálon egy bazi nagy atombomba – annyira meg már ismerik Izraelt, hogy tudják, nem hezitálna alkalmazni, ha a zsidó államot létében fenyegetnék.
Bonyolult ez a kérdéskör nagyon, azt is nehezen hinné el a világ, hogy az a Szaud-Arábia szívből harcol az angolszász parlamentarizmusért,, ahol a mai napig divatban van a lefejezés és  megkövezik a házasságtörő asszonyokat – nálunk felvirágoznának Viktor kőbányái, ha átvennénk a módszert…
De hát, – mondhatnák sokan – ez olyan messze van tőlünk kit érdekel, hadd öljék egymást!
Igenám, csakhogy a nagy migránsozástól lassan összedől Európa, hiszen a nép legalja máshol se sokkal okosabb, mint nálunk, csak nálunk ez a réteg vastagabb.
Lehet ijesztgetni Mari nénit, ő meg kéjesen megborzong, ha elképzeli, hogy a nagybajuszú Ali reátör az ő borzasztó fegyverével és magáévá teszi, aztán még egyszer – még csak belegondolni is gyönyö… – elrontottam, – borzasztó!
Erre tessék: megáll a meneküláradat, utoljára még elmenekülnek azok, akik elől idáig menekülni kellett, a mérsékeltek is leteszik a fegyvert, vagy örökre letetetik velük, oszt itt állunk majd migráns-válsággal, migránsok nélkül.
Néz majd csak nagy hülyén a négyszázmillió európai, aki lélekben már felkészült rá, hogy a huszonkétmilliós Szíriából ötvenmillió migráns érkezik, erre tessék, most kit lehet majd féken tartani?
Maradnak a cigányok, akik végre szusszanhattak egyet az elmúlt hónapokban, meg a zsidók, de ők meg már megszokták a vegzálásokat, meg aztán voltak bizonyos események, melyek az életbenmaradottak körében felerősítették az önvédelem szép képességét.

Mégis, adná az Úristen/Allah/Jahve, hogy végre béke legyen az olajfák alatt.
Hogy a békét esetleg az oroszok hozzák el?
Istenem, legalább gondolkodóba ejt a tény néhány embert, aki eddig azt hitték, hogy az Iszlám Állam rettenetesen és elpusztíthatatlanul erős.
Lehet, eddig el se nagyon akarták pusztítani?
Ha megállna a menekülthullám, Orbán elvesztené maradék tekintélyét is, bármennyire is igyekezne magyarázkodni a bíróság előtt.

Mert, hogy oda kerül, ebben töretlenül bízom…

Forrás: PuPu BLOGJA

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük