Hálapénz – évente hétmilliárd forintos üzlet a szülés

A szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint – derül ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület által készített Ígyszültem.hu szülésélmény kutatásból. Becslések szerint évente nagyságrendileg 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészeteken a fizetett hálapénz összege.

Jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként. Míg Közép-Magyarországon (ide tartozik Budapest is) átlagosan 141 ezer forintot tesznek a borítékba, a Nyugat-dunántúli régióban 76 ezer forint a hálapénz átlagos összege.

A hálapénzes és a hálapénz nélkül zajló szülések esetében jelentős különbségek vannak: a szülésznők által vezetett szüléseknél 56 százalékban került sor hálapénz fizetésre, míg az orvos által vagy közösen vezetett szülések esetében 70 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy néhány kórház kivételével a legtöbb szülészeti osztályon nem lehetséges, hogy egy szülésznő önállóan vezessen egy szülést, így erre a beküldött esetek csupán 5 százalékában került sor.

Ma még kérdés, hogy a bejelentett orvosi béremelés, illetve a kettős praxisra vonatkozó tilalom (vagy annak hiánya) és a hálapénz szigorúbb büntetése milyen hatással lesz ezekre a mutatókra és az ellátás minőségére.

Felmérésből is kiderül, hogy a hálapénzrendszer nem kizárólag az egészségügyben dolgozók alacsony bérei miatt működik, noha az minden bizonnyal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig elfogadott gyakorlat maradt. A rendszer legalább ilyen fontos fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt orvos formájában.

A kamara csak átmenetileg tudná elfogadni, hogy a szülészet kivételt képezzen az új szolgálati jogviszony-szabályozás alól – mondta Lénárd Rita a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. A kamara egy átmeneti javaslata az átláthatatlan, szövevényes, kusza rendszert áttekinthetővé és szerződéseken alapulóvá alakítaná.

Ez társadalmi vitákban megszülető, egységes protokollok mentén egyenletes színvonalú állami ellátást hozna létre. A MOK háromoldalú (anya, orvos, ellátóhely) szerződésben rögzítené a munkaidőn túli személyes közreműködéssel, rendelkezésre állással kapcsolatos többletszolgáltatásokat. Ez a formalizált megoldás lehetőséget adnak arra, hogy a nők a rendszer tényleges reformjáig továbbra is választhassanak maguknak orvost, de ez átláthatóan és számonkérhetően történjen.

Világgazdaság

Fotó: MTI

  •  
  •  
  •  
  •