Havanna: a városi mezőgazdaságból ellátott város

havanna01

Kuba fővárosa, Havanna, a városi mezőgazdaság tekintetében világelső. A szovjet blokk összeomlása után az élelmiszer-termelést decentralizálták a nagy gépesített állami gazdaságokból városi művelési rendszerekbe. Ma Havanna friss termékeinek több mint fele a város határain belül terem, szerves komposzt és egyszerű öntözési rendszerek segítségével. Amikor a szovjet blokk 1989-ben összeomlott Kuba elvesztette az élelmiszerimportját és a mezőgazdasági alapanyagait, amelyektől a megfelelő élelmiszerellátás függött. Az Egyesült Államok blokádja pedig üzemanyaghiányt idézett elő, ami pedig szükséges volt az élelmiszer szállításához a vidéki mezőgazdasági területekről a városba. Ez jelentette az egész országot, de leginkább Havannát megrázó súlyos élelmiszerhiányok kezdetét.

Amikor ezek a források elapadtak és élelmiszerhiányok kezdődtek a havannai lakosok tömegével úgy reagáltak, hogy élelmiszer-növényeket ültettek a tornácokra, az erkélyekre, a hátsó udvarokba és az üres városi területekre. A kubai mezőgazdasági minisztérium és Havanna város kormányzata támogatta ezt az alulról szerveződő mozgalmat, és 1994-ben közösen megalapították a Városi Mezőgazdasági Osztályt. Ez az osztály először a városi kertészek földhasználati jogait biztosította és elkötelezte magát amellett, hogy – ingyenesen – földet biztosít minden lakosnak, aki élelmiszert akar termelni a városban. Ma a minisztérium tanácsadása és ismeretterjesztő elvei az organikus mezőgazdaságon alapulnak, és rendszerint kulcsszerepet játszanak a népi kertek és kertészeti klubok elindításában és működtetésében. Olyan központokat is működtetnek, amelyek mezőgazdasági ellátmányokat, például vetőmagokat árulnak.

Noha Havanna városi mezőgazdasága számos formában jelenik meg – a magánkertektől (huertos privados) kezdve az állami tulajdonú kutatókertészetekig (organicponicos), a legelterjedtebbek a havannai népi kertek (huertos populares). Nehéz kubai statisztikákhoz jutni, de 1995-ben becslések szerint 26 600 népi parcella (parcelas) volt Havanna tizenöt önkormányzatának negyvenhárom városi kerületében. A népi kertek mérete néhány négyzetmétertől és három hektár között mozog. A megosztott használatú népi kertek művelői helyenként egytől hetven főig terjednek. Ezek a helyek általában üresek vagy összedőlt házak helyén találhatók a közelben, ha nem az illető háza mellett vannak. A kerteket tömör talajon művelik.

havanna02A termesztett növények széles spektrumát a családok igényei, a piac elérhetősége és alkalmassága határozzák meg, a talajjal és a helyiséggel egyetemben. Minimális külső források bevonásával sikerült elérni a termelékenységet, a biogazdálkodás elveit – vagyis az alacsony költségvetést, a helyileg elérhetőséget és a környezetileg fenntarthatóságot – alkalmazva. A gazdálkodók ritkán alkalmaznak műtrágyát. Ehelyett szerves csirke- és tehén trágyát, háztartási élelmiszer-hulladékból készített komposztot és esetenként vermikultúrát (gilisztákat) használnak. A gazdák gyakran többszintes növénytermesztéssel maximalizálják a földkihasználtságot, vagyis egyszerre nőnek növények a földben, a földön és a föld felett. Népszerű kombináció a manióka (árnyékot ad), az édesburgonya (jó földtakarót ad) és a bab (megköti a nitrogént a talajban) együttes termesztése.

Néhányan azt jósolták, hogy az élelmiszerválság enyhülésével a kubai városi kertek lassan eltűnnek. De éppen az ellenkezője történt. Havanna gazdaságai és kertjei stabilan növekszenek, mind számban, mind pedig méretben, de ami a legfontosabb minőségben is. Látható hatással voltak a város élelmiszer-biztonságára és javították a kubai étrendet. A kertek környezeti hasznot is hoztak. Sok üres terület, amelyek korábban illegális szemétlerakók voltak, ma gyönyörű kertek, amelyek élelmiszerrel látják el a helyi közösségeket és javítják a környék esztétikáját és egészségét.

FORRÁS: Latin-Amerika.hu

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük