Haza és haladás: Csomagban eladni a 31.317 Ft-os minimálbért

hazaeshaladas

Ez lenne a haladás? Ugyan kérem!

A Haza és Haladás Alapítvány a tavasszal közzétette javaslatcsomagját. Felemelkedés Közös Erővel: A Tartós Mélyszegénység Csökkentése Célhoz Kötött Támogatások Révén címmel. A tanulmány mindeddig nem fejtett ki nagyobb hatást sem szakértői, sem politikai körökben. Ugyanakkor most, hogy a szakmai anyag közzétevői ismét politikacsinálók lettek, érdemes górcső alá helyezni az anyagot. A javaslatcsomag három fő ajánlást fogalmaz meg a mélyszegénység csökkentése érdekében. Ebből kettő a szegénység átörökítésének mérséklését célozza, ami nyilvánvalóan hosszú, de legalábbis középtávú célkitűzés, míg a harmadik a rövidtávú, a meglévő segélyezési rendszer átalakítására tesz javaslatot.

Jelen okfejtés a harmadik, rövidtávú segélyezési rendszer átalakítására tett ajánlásokat vizsgálja, mivel a növekvő elszegényedés és a mélyszegénység „pestisszerű” terjedése gyors beavatkozást kíván. A „majd jobb lesz gyermekeinknek” ködösítés a mai Magyarországon már kevés. Ma már egymillióan élnek  mélyszegénységben és számuk napról napra nő. Ilyenkor már nem csak megelőzésre, hanem tettekre is szükség van.  A segélyezési rendszer a megszokott és évek óta sujkolt alapelvből indít, hogy a segély nem lehet vonzóbb, mint a munkajövedelem.

„A segélyhez kapcsolt együttműködési feltételek elméleti alapja, hogy a munkanélküli segély csökkenti a munkavállalási hajlandóságot, azáltal, hogy munkavégzés nélkül biztosítja a megélhetést.” (Haza és Haladás)

Ez az érvelés, egyes európai országokban (onnan vettük át) igaz lehet, mert a segély összege egy „normális” megélhetést biztosít az egyéb jóléti ellátásokkal együtt, ilyen pl.  Skóciában a gyermekét egyedül nevelő szülőknek járó támogatási rendszer. Jóllehet, Magyarországon ez  2010. előtt sem volt igaz, ma pedig – amikor  foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 22 800 Ft, melyet egy családban egy fő kaphat – nem lehet azt állítani, hogy a „jóléti”  támogatások visszatartják a munkanélkülieket a munkába állástól. Vannak azonban olyan, a Bajnai-tervben nem szereplő tényezők, amelyek tényleg visszatartó erővel bírnak. Ilyen a eladósodottság, a különböző rezsi tartozások, uzsora és nem utolsó sorban a hatósági büntetések. Ezek mind a jövőbeni fizetést, jövedelmet csökkentő tételek. Sok mélyszegénynek kell azzal számolni, hogy évekig a munkajövedelmük csak egy részét kapják kézhez. Ilyen helyzetben a fekete munka előnyösebb, abból nem lehet levonni a tartozásokat, abból nem lehet végrehajtani.

“Nagyon sokak megrögződött előítélete, hogy azért nem szabad „túl magas” segélyeket fizetni – és most egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy valójában iszonyatosan alacsony a segélyek összege –, mert akkor ez a helyzet nem ösztönöz a munkavállalásra. Ez az állítás a magyar közgondolkodás egyik legnagyobb hazugsága/önbecsapása. A munkanélküliek döntő többsége azért nem dolgozik, mert nem kap munkát. Vagy ha kap, akkor csak rettenetesen rosszul fizetett feketemunkát.” ( A Kiútprogramról – 1. rész: Milyenek a cigányok?

Molnár György közgazdász)
A fenti tévhit húzódik meg az Orbán kormány által tervezett  segélyplafon, valamint a Haza és Haladás javaslata,  az egy család által megszerezhető segély maximum bevezetése mögött.   A magas összegű segélyek hazugságával szemben viszont kijelenthető, hogy egy alul-iskolázott munkakeresőnek tényleg nem hoz nagy életminőségbeli változást, ha  minimálbérért áll munkába. Ez viszont a minibálbér alacsony volta és nem a túl magas segély miatt van így.  Bajnaiék ezzel szemben a mai minimálbért tartják magasnak, ami európai viszonylatban sem igaz, és ha létminimumhoz viszonyítjuk, akkor kifejezetten alacsonynak tekinthető. A szerzők a minimálbér differenciált (területi alapú) csökkentésére tesznek javaslatot a munkaerőpiac keresleti oldalának élénkítése céljából.

„Minimálbér differenciált csökkentése az átlagbér 30%-ára” (Haza és Haladás)

Területi egység

A népesség megoszlása (%)

Nettó nominális kereset,
2012. I–III. n.év

Nettó nominális kereset 30%-a

(Bajnai minimálbér)

forint

az előző év azonos idő-szaka = 100,0

forint

Budapest

17,5

179 464

103,4

53 839

Pest

12,5

131 079

103,3

39 324

Közép-Magyarország

30,0

169 476

103,4

50 843

Fejér

4,3

135 467

103,5

40 640

Komárom-Esztergom

3,1

137 774

104,4

41 332

Veszprém

3,6

118 661

103,1

35 598

Közép-Dunántúl

11,0

131 267

103,5

39 380

Győr-Moson-Sopron

4,5

142 667

106,3

42 800

Vas

2,6

121 799

102,5

36 540

Zala

2,9

111 424

101,4

33 427

Nyugat-Dunántúl

10,0

129 587

104,4

38 876

Baranya

3,9

118 689

99,4

35 607

Somogy

3,2

113 365

100,5

34 010

Tolna

2,3

126 315

100,5

37 895

Dél-Dunántúl

9,4

118 457

100,0

35 537

Borsod-Abaúj-Zemplén

6,8

113 446

96,8

34 034

Heves

3,1

128 902

101,0

38 671

Nógrád

2,0

109 369

99,5

32 811

Észak-Magyarország

11,9

116 920

98,3

35 076

Hajdú-Bihar

5,4

118 679

100,4

35 604

Jász-Nagykun-Szolnok

3,8

112 128

101,7

33 638

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5,5

104 536

94,8

31 361

Észak-Alföld

14,7

111 989

98,8

33 597

Bács-Kiskun

5,2

114 070

101,5

34 221

Békés

3,6

104 391

96,7

31 317

Csongrád

4,2

118 836

101,6

35 651

Dél-Alföld

13,0

113 203

100,3

33 961

Összesen

100,0

141 962

101,8

42 589

A KSH jelenti, 2012. I-III. negyedév

A Bajnai-minimálbér egy gyermektelen munkavállaló esetében 42 589 Ft nettó bérnek felel meg. Ha ezt regionálisan differenciáljuk  akkor a legszegényebb megyében ez 31 317 Ft.( Ez a bér a mai közmunkás minimálbért, a hírhedt 47 000 Ft-ot sem éri el.) A Bajnai-terv  bevezetésének következtében a ma munkával rendelkezők jelentős része is a mélyszegények csoportjába vándorol (mélyszegény az, aki a medián jövedelem 40-50 % alatti jövedelemmel rendelkezik), mivel a mai keresők közül mintegy egymillió fő  dolgozik minimálbérért. Ők azok, akik  újonnan fognak csatlakozni a mélyszegények népes táborához, így a javaslat nem hogy csökkenti, sokkal inkább növeli a mélyszegénységben élők számát. Visszatérve a segély és a munkajövedelmek közötti különbségre, a Bajnai-minimálbér bevezetésével sikerülne elérni azt, hogy  valóban ne érje meg dolgozni. Ezért kell kötelezővé tenni a felajánlott munka elfogadását.

„Az empirikus vizsgálatok is azt mutatják, hogy a közmunkában résztvevők munkapiaci elhelyezkedési esélyei nem javulnak, miközben a program más munkaerő-piaci eszközökhöz képest meglehetősen drága.”

A Bajnai-terv elutasítja a közmunka típusú programokat, mivel azok drágák és nem vezetnek vissza a munkapiacra. Nem foglalkozik a szociális vállalkozásokkal, melyek Európa  nemzeti gazdaságaiban egyre nagyobb szerepet játszanak, hanem a segélyezés átalakítását  javasolja és a tartós munkanélküliek visszavezetését az elsődleges munkaerőpiacra. Figyelmen kívül hagyja, hogy vannak az országnak olyan térségei, ahol az elsődleges munkaerőpiac nem értelmezhető ma, ahol évtizedek óta nincs munkahely, nincsenek betöltetlen állások, ahol az élet húsz éve megállt.  Bajnaiék  a segélyezés átalakítására tesznek javaslatot, úgy hogy a segély jogosultságot a  munkaügyi hivatallal  való szoros együttműködéshez köti: munkaügyi tanácsokat, egyéni esetgazdát (nagyon szép szó, nem ember, hanem eset) kap a tartós munkanélküli. Az esetgazda segít a munkapiacra visszatérni, ő dönt a segélyről, annak összegéről, amit családi alapon kíván a tervezet maximálni. (Jelenleg havi együttműködés van érvényben, ami formális, mert a mélyszegénység által fertőzött térségekben nincs felkínálható munka.)

Az új segélyezési rendszer azt feltételezi, hogy a mélyszegénységben élő munkanélküliek rövidtávon visszavezethetők az elsődleges munkaerőpiacra némi életvezetési és munkakeresési segítséggel valamint a felajánlott munka feltétel nélküli elfogadásával.  Az alacsony minimálbérnek köszönhetően pedig jelentősen nő a képzetlen munkaerő iránti kereslet. Akár egymillió új munkahely is születhet, ha kellően alacsony a bér. Ezzel oldódik meg a mélyszegénység problémája Bajnaiék szerint. A Bajnai-minimálbért csomagban kívánják eladni,  elkerülve a közfelháborodást és a baloldal ellenállást, az újonnan felállítandó erkölcsi alapelveknek megfelelően.

A Haza és Haladás javaslata, amely nem ismeri el a szociális jogokat és amelyben a munkavállalónak csak kötelezettségei vannak a  15 éves kártékony előítéletekre épülő, neoliberális, konzervatív gazdaság- és társadalompolitikát követi. Olyat, amely ellen naponta tüntetnek Spanyolországban, Görögországban. A javaslat olyan társadalomképet vázol fel, ami nem különbözik a mai rezsimétől, a munkaalapú társadalomtól, ahol tömegek dolgoznak nagyon alacsony bérért és élnek a létminimum alatt. A Bajnai-terv nem tartalmaz új elemeket, új foglalkoztatási formákat, ellenben a segélyosztás intézményének átalakítására kíván költeni olyan formában, hogy a tartós munkanélkülit átvezeti a foglalkoztatott mélyszegények közé, valamint olyan minimálbért kíván bevezetni, ami nem haladja meg a mélyszegénység jövedelmi küszöbét. A mélyszegénység felszámolását nem az életminőség javításában, hanem a munkába állásban látja, úgy mint a mai rezsim. A Bajnai-terv  nem a mélyszegénység felszámolását, sokkal inkább annak tartósítását és kiterjesztését eredményezi, ami ellen küzdeni szükséges.

Végül egy életképpel zárnám az írást. 2016-ot írunk K. Béla tartós munkanélküli. Reggel 4 órakor elindul csereháti otthonából, mely egy 40 m2-es, a 70-es években épült ’CS’ ház, ahol  ötfős családjával él. A ház ablakkeretében üveg helyett fólia. A felesége is korán kel, mert aznap van a nagymosás, ki kell vinni a tárcsás mosógépet az udvarra és vizet kell hozni a sarokról. Béla találkozóra indul a „gazdihoz”, mert az esetgazdát már csak így becézi.  Két éve ismerik egymást, és kapcsolatuk  bensőségessé vált ez idő alatt. Béla reménykedik, hogy álláshoz jut az elsődleges munkaerőpiacon, minden két-hétben ezzel a reménnyel indul a városba. Szerencséjére eléri az egyetlen buszt, amivel Edelénybe el tud jutni. Ha lekési, egy hónapra oda a segély. A mai nap a legszerencsésebb számára, munkát ajánlanak neki, és még állásinterjúra is behívják. Ekkor megkéri a „gazdit”, hogy a segélykeretéből – amivel a gazdi rendelkezik – 60 000 Ft-ot, had költsön egy pár új cipőre és egy öltönyre (a példa szerepel a tanulmányban), mert két év alatt megtanulta, hogyan kell egy állásinterjúra felkészülni, esténként a tükör előtt el is gyakorolta, de még vizsgázott is belőle! A 60 000 Ft-ot megkapja és sikerül az állást megszereznie. Karbantartó lesz egy vállalkozásnál. Havi 34 034 Ft-ért. 

 

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük