Hittek Orbánnak és Matolcsynak, nagyot buktak

A kormányzat szabadjára engedett inflációval kinyírta a szuperállampapírt, saját csodagyerekét. 2019-ben még minden kisbefektető azt gondolta, hogy lehet kiváló profitra szert tenni kockázat nélkül. Az ilyen nagyon jó ajánlatokat hallunk, általában a rossz emlékű piramisjátékokra gondolunk, azonban akkor, amikor a háttérben egy ország első emberét és jegybankjának elnökét látjuk, akkor nem gondolunk rosszra. Vagyis inkább nem gondoltunk rosszra, egészen mostanáig.

2019 júniusában debütált a köznyelvben csak szuperállampapírnak ismert MÁP plusz. Nyilván burkolt marketingcéllal ragadt rajta ez a név, ami rengeteg hazai megtakarítást vonzott magához, több mint 5000 milliárd forintot. A 4,95%-os éves hozamajánlat mesésnek tűnt, azonban az udvariasan forintgyengülésnek hívott infláció csúnyán elrontotta a szorgos megtakarítók örömét. Aki az euróra átváltotta forintjait és nem bízott Orbán és Matolcsy piramisjáték-szerű ajánlatában az ma lényegesen gazdagabb, mint a szuperállampapírt választók.

A meseszép ajánlat
A MÁP plusz lépcsőzetesen emelkedő kamatozást kínál a magánszemély megtakarítóknak: 3,5%-os éves kamatot fizet az első félévben, majd az 5. évben már 6%-ot, ez tekintve a bankszektor egyéb kínálatait, tényleg csodálatosnak tűnt.

És akkor jött az a csúnya gonosz infláció
A forint folyamatos, de sokáig csak lassú gyengülése 2019 őszén fénysebességre váltott az euróhoz képest és érdemi leértékelődés indult meg. A szuperállampapír bevezetésének időpontjától 2021. március 22-ig 7,1%-ot gyengült éves átlagban a hazai fizetőeszközt, így azok, akik 2019. június 3-án szuperállampapír helyett eurót választottak, ma lényegesen gazdagabbak.

Ennyit lehetett bukni 1 millió forintonként
1 millió forintnyi befektetéssel a szuperállampapír tulajdonosok 2021. március 22-én 1 076 399 Ft-nál tartanak, míg az eurót választók 1 132 511 Ft-nál. Azok, akik még bölcsebbek voltak és választottak maguknak egy eurós lakossági állampapírt (átlagosan 1,2% euró kamattal), most 1 157 129 Ft-nál tartanak, azaz a hozamuk (157 129 Ft) kicsit több, mint a duplája a szuperállampapírba fektetők hozamához (76 399 Ft) viszonyítva. Nagy ára volt tehát a kormánypárti bizalomnak, 1 millió forint esetén, egészen pontosan 80730 forint.

Mit lehet tenni? Mentsük stabil devizába az összes pénzünket?
Általában rossz döntés szokott lenni hirtelen és nagy mértékű gyengülést követően azonnal devizára váltani. Elemzők úgy gondolják, hogy a forint nem gyengülhet minden határon túl anélkül, hogy az ország pénzügyi irányítása ne avatkozzon be. Az azonban intő jel, hogy Matolcsynak és csapatának nincs hivatalos árfolyamcélja. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a “csendes gyilkossal”, az inflációval intézik el a hazai gazdasági problémákat. Nyilván a deklarált megszorításokat Orbán nem vállalja be akkor, amikor már láthatáron van a következő választás.

Mit lehet tenni mégis?
A Munkások Újsága nem ad tanácsot pénzügyi befektetésekben, mert elveinkkel össze nem egyeztethető ez, de nyilván akinek sok pénze van és be akarja fektetni, az nem a mi tippjeinket fogja nézni árgus szemekkel. Nyilván a jövőben Orbánét és Matolcsyét se. Ez pedig fájni fog nekik és mi ennek örülünk.

Munkások Újsága

MUON TV

  •  
  •  
  •  
  •