Hogyan működnek az iszlám bankok?

ribajpg

Riba, az iszlám kamat

Az iszlám bankok megértéséhez vissza kell menni az iszlám előtti időkhöz, a zsidó és keresztény gyökerekhez. A Biblia tiltotta a kamat szedését már az Ószövetségben is. Egy kiskapu volt a rendszerben: csak az atyafiaktól (testvérektől) volt tilos kamatot szedni, a zsidó a nem zsidótól és a keresztény a nem kereszténytől kérhetett kamatot.A kamatszedés tilalmát nagyon fontos történelmi környezetbe helyezni, ugyanis az aranypénz korában nem volt mai értelemben vett infláció, így a kamat nem a pénzromlást ellensúlyozta, mint most, hanem csak tisztán haszon volt.

Már a kora középkorban a kamatszedés tilalma a gazdaságot erősen gátolta, hiszen kamat nélkül senki nem akart pénzt kölcsönözni, így nem tudott kialakulni a pénzpiac. Ekkor jöttek kapóra a zsidók a fenti kiskapu miatt, ők adhattak pénzt keresztényeknek kamatra. Ezért ők lettek a pénzvilág kialakítói és így lettek az olaszországi gettók a pénzpiac megalakulásának helyszíne. Mivel az adósok mindig utálják a hitelezőket (igen, ma is így van), nem volt nehéz a közvéleményt újra és újra a zsidók ellen heccelni, ezzel az akkori uralkodók sűrűn éltek is, ha éppen nem akarták visszafizetni a tartozásaikat.

A középkor derekán a katolikus egyház finomított a kamatszedés tilalmán, azzal korrigálva a tanítást a kamatról, hogy a kamat tulajdonképpen a kockázat díja, amit azért kap valaki, mert a kölcsönadással kockáztatja, hogy azt a pénzt soha nem kapja vissza. Így már elhárult az akadály a kamatszedés elől, az nem haszonszerzés lett, csak a kockázat ára.

Nem sokkal ezután léptek fel a Mediciek Olaszországban és alakult ki a pénzpiac szerte Európában. De ez egy másik történet, most nem erről akarok írni. (Csak még egy utolsó megjegyzés: a bank szó az olasz „pad” szóból származik, ahol a pénzváltók fogadták az ügyfeleiket. Nem véletlen, hogy több nyelvben a bank egyszerre jelent padot és bankot is.)

Ha a fentieket feldolgoztuk, azt is megértjük, milyen ideológiai problémákkal kell szembenézni az iszlám bankoknak a kamatszedés és kamatfizetés máig érvényes tilalma miatt. (Az iszlám bankrendszer a hetvenes évektől terjedt el.)

Kamatot vagy nem fizet az iszlám bank (mint nálunk a látraszóló betétszámla), vagy pedig a pénzt befekteti egy vállalkozásba és a vállalkozással közösen elért haszonból (vagy veszteségből) részesül a pénz biztosítója. Így nem kamatot kap, hanem kereskedelmi nyereséget, amit engedélyez a Korán. A betétesek választhatnak, mennyire kockázatos vállalkozásba akarnak beszállni a pénzükkel.

A másik oldalon, az iszlám bank nem pénzt ad kölcsön kamatra a vállalkozásoknak, hanem közösen vállalkozik velük, az elért haszonból, vagy veszteségből meghatározott részben részesülnek. Lehetséges, hogy a pénzt teljesen a bank adja, lehet a futamidő előre meghatározott, vagy végtelen, finanszírozhatja csak az alapanyag megvásárlását, de ezeket nem fejteném ki most bővebben, szerintem úgysem fogtok iszlám banktól vállalkozói hitelt felvenni. Magánhitelezés esetén pedig nem kamatot, csak a költségeit fedező jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg, a futamidőtől független.

Tehát az iszlám bank sokkal inkább együtt vállalkozik a kölcsönt kérőkkel (legalábbis papíron), mintsem nyugati mintára kölcsönt vagy hitelt nyújtana előre meghatározott kamatért.

Forrás: kiszamolo.hu

  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük